A főszereplő Nicolás Durán alakítása riasztóan ösztönös, az apját játszó Alejandro Goic megkapóan komor. A film néha a határán táncol, hogy nézőjét is elveszítse, ahogy főszereplői is csak lebegnek tér- és időtudat nélkül, hogy aztán mindig egy pofonnal visszarántson, és végül teljes sötétségbe borítson. több»
A színészek között most nincs olyan nagy felfedezés, mint Omar Sy volt az Életrevalókban, de mindenki karaktereset alakít, különösen Gilles Lellouche a fafejű énekesként és Adéle, aki Max mocskos szájú segédjeként egyfolytában veszekszik vele. Hogy összejönnek-e mégis a végén? Nem fogják kitalálni. több»
Végtelenül cinikus világunkban borzasztó nehéz egy egyszerű, tiszta, pozitív üzenettel bíró, és az iróniát teljesen nélkülöző családi filmet készíteni anélkül, hogy a végeredmény ne válna nevetségessé, vagy elképesztően giccsessé. Az igazi csodának sikerült a csoda.
Rian Johnson rendező két kézzel tenyerelt bele a messzi-messzi galaxisba, hogy megpróbálja megreformálni a franchise-t, hogy bátran belehajigáljon megfelelő mennyiségű humort, feszültséget, akciót és drámát, valamint hogy azokat is meghökkentse, akik már kiokoskodták az összes létező rajongói teóriát. És basszus, sikerült neki! több»
Szomorúan szép, Moretti szokásos sallangmentes egyszerűségével ábrázolt pillanatok azért így is akadnak, ahogyan emlékezetes mellékfigurák is: John Turturro pojáca filmsztárja mellett például épp az említett fivér. Lehet, hogy Morettinek mégiscsak magára kellett volna osztania azt a főszerepet? több»
Fárasztóan rossz film a Harmadnaposok 2, amiről ordít, hogy csakis azért készült el, mert az első rész sikeres volt Ausztráliában, de a készítőknek már egyetlen épkézláb ötlete sem maradt a folytatásra. több»
A film díszlete még mindig a Wes Anderson filmek valóságba hajló mesevilágát idézi, az animáció fenséges, a humor finom és kifinomult, és még okos, felnőtt nézőknek szóló kikacsintásokat is kapunk Charlie Chaplinre és Indiana Jonesra. A Paddington 2 elsőrangú családi mozi, ami minden tekintetben egyenrangú az első résszel. több»
Nem gyűlölnivaló, hiszen a stúdiók évente tucatjával hányják ki magukból az ilyen kis semmiségeket, de azok legalább valamilyen érzést – akár negatívat, akár pozitívat – képesek kiváltani az emberből. A Stratton sajnos nem. több»
61 Jesús (2016)