Összefoglalva már sokszor látott, de igazából soha meg nem unható panelekből felépítve kapunk egy a maga nem túl bölcs, de nagyon kedves módján szerethető mozifilmet. Szombat estére tökéletes kikapcsolódás. több»
A Mártírok többek között azért is lett zseniális, mert abban a horror három szubzsánere követi egymást gyönyörűen összefűzve, igazi műfaji bravúr. A rendező megpróbálta ismételni önmagát, csak éppen a kívánt slasher-pszichothriller-rape/revenge trió helyett valami félig átsütött katyvasz lett a végeredmény. Se íze, se bűze, pedig próbálkozik szegény, csak éppen a dialógok ostobák, a fordulatok kiszámíthatóak, a kivitelezés pedig harmatos. Könyörgöm még a jump scare-ek is bénák! több»
Megkapjuk a már megszokott Wes Anderson stílust a maga szimmetrikus kamerakezelésével, fekete humorával, western hangulatjegyeivel és kiváló zeneválogatásával, mindezt egy áll leejtős stop-motion látványba csomagolva, és mindemellett népmesei egyszerűségű eszközökkel csempész bele komoly társadalomkritikusi attitűdöt. Egy tökéletes filmélményhez számomra nem is kell ennél több. több»
A Vad Balaton című film nagyobb gyerekeknek is ajánlott, köszönhetően annak, hogy (talán a jeges és viharos Balaton ellensúlyozásaként) tele van cukibbnál cukibb állatkölykökkel, pelyhes kismadarakkal és hancúrozó ürgékkel. (Bár utóbbiak közül az egyik sorsa szomorú véget ér egy sas karmai között.) több»
A Lego-kalandot követően ebben az évben ez már a második LEGO film, amivel előáll a Warner Animation Group. Az év elején debütált Lego Batman – A film egy igazi gyöngyszem volt az denevérjelmezes igazságosztó rajongóinak, most ősszel pedig a világot megmenteni kívánó nindzsacsapat LEGO filmje – A LEGO Ninjago-film – került a mozikba, amin erősen érződik, hogy a kiskorúak voltak elsősorban a célcsoport, ellentétben az előbb említett két filmmel. több»
A Kannibálok egylete nem elég bátor és merész, hogy kultstátuszba emelkedjen, így viszont a mondanivaló is elsikkad, pláne ha igazából csak annyira telik, hogy a gazdag = gonosz. Ritkán látni egy ennyire elpazarolt filmötletet. Kár érte, szerettem volna szeretni, de ami nem megy, az nem megy. több»
A Rampage – Tombolás nem lesz egy kultfilm, nem fogok róla ódákat zengeni, hogy nézze meg mindenki, viszont valószínűleg elő fog kerülni valamikor a közeljövőben egy borongósabb hétköznap délutánon szódával elmegy. több»
Bogdán Árpád filmje pedig megvalósít minden „liberális” klisét. A roma szereplők egytől-egyik jó emberek, imádják a családjukat, mindenük a gyerek és csak a szegénység szülte, kényszerből elkövetett bűncselekmények miatt vannak börtönben. Ellentétben a „magyarok” már gyerekként képesek a legagresszívabb, rasszista indíttatású cselekedetekre. Léteznek ilyenek? Persze, hogy léteznek. És vajon jó, ha egy film előhoz extrém példákat és általánosnak mutatja be azokat? Mennyire szolgálja a párbeszédet, vagy a másik megértést? Szükségünk van ilyen filmekre? Ez az utolsó nem költői kérdés. Mindenki döntse el maga, van-e igénye megnézni a Genezis-t. több»
Külön taps jár a készítőknek, amiért végre az olyan modern technikai vívmányok, mint a mobiltelefon nem koloncot jelentenek az alkotóknak, hanem a gyilkos szabályosan fegyverként használja azt. Ezzel együtt azonban becsúszott egy durva vágási baki is, de ez még a legjobbakkal is megesik (lásd pl. a Die Hard 4.0-át, amikor utólag csodálkoznak rá, hogy ki a terrorvezér). több»
Az Éhezők-ön tényleg nincs mit cifrázni: hiába európai, ennek az attitűdnek semmi jelét nem adja, így egy kifejezetten unalmas és elcsépelt történetet kapunk még érdektelenebb szereplőkkel, akik még csak nem is következetesen viselkednek, csak hogy belehessen dobni egy még jobban lerágott fordulatot. Ja és a hitelességről még annyit, hogy egyikük képes az egész játékidő alatt egy tangóharmonikát (!) cipelni… Szigorúan kerülendő darab!
58 Senki sem tökéletes (2017)