Részemről nemhogy a gála legjobb filmje, de az évtized legjobb drámájaként is nyomott hagyott bennem a Manchester by the Sea, így egyértelmű, hogy kinek szurkolok.
Affleck filmje hullámzó. Vannak ugyan kifejezetten jó pillanatok, amikor a néző szinte elhiszi, hogy attól a ponttól beindul a történet, és fokozott érzelmek, izgalmak fogják várni. Be kell azonban látnia, hogy maga a pillanat volt az igazi izgalom és már el is múlt. Újra vissza kell rázódni az avitt történetmesélésbe.
2D-s, robbanások és vizuális effektek garmadájától mentes, régi időket idéző, a matekból ötös tanulók számára is érthetetlen film érkezik a mozikba, melynek a címe: A számolás joga. Ezek ellenére mégis lehengerlő!
2D-s, robbanások és vizuális effektek garmadájától mentes, régi időket idéző, a matekból ötös tanulók számára is érthetetlen film érkezik a mozikba, melynek a címe: A számolás joga. Ezek ellenére mégis lehengerlő!
Most már egyértelmű számomra, hogy nem az Illumination Entertainment a kedvenc animációs stúdióm, a Laica (például a Kubo és a varázshúrok idénről) és a többiek mellett igencsak lemaradva kullog. Már tényleg kéne villantani valamit, mert némi eredetiség még senkinek sem ártott…
A 10 rész (az évadzáró jelentősen hosszabb lett) fokozatosan adagolja az izgalmakat, a tudásmorzsákat, de természetesen nem lőhették el a készítők az első évadban az összes puskaporukat (legalább is nagyon remélem, hogy van még a tarsolyukban).
Nyugodtan ajánlom az érkező film megtekintését moziban, hiszen a látványa valóban magával ragadó! Ám nagy csodákra vagy rejtélyekre senki se számítson egyelőre.
A film címét is adó Váratlan (számomra inkább közvetett) szépség picit kaotikusan és kontextus nélkül jelenik meg a filmben, azonban egy kellemes és ügyes csavarral, abszolút kerekké teszi a történetet.
Logikai bukfencektől sem volt mentes a film (ma már melyik film az?), ám a 8 évnyi izgatott várakozásom ezen túl tudott lendülni, s alapvetően aki szereti a szériát sem fog ezeken nagyon fennakadni.
83 A régi város (2016)