Az értékelések alapján nekem nagy csalódás volt. Ízig-vérig érződött az európai, illetve Netflix-rendezés. Ennek ellenére a műfaj kedvelői mindenképp adjanak neki egy esélyt.
Kicsit becsapós, mert ez a sorozat nem igazán krimi, inkább kőkemény dráma. Emiatt rendkívül vontatott, és a nézőnek hamar át kell tennie a fókuszt a karakterfejlődésekre. Számomra rossz pont volt,a kezdeti drámai túlkapás, a sokáig taglalt családi összetartás és a következmények eltúlzása. Alapvetően a bűneset nyomozása és a vád is kriminológiai szempontból csálé. De ezt mindenki maga döntse el. Az biztos, hogy ennek ellenére is végig lehet nézni.
Nagyon érdekes, hogy pont a Wirecard összeomlását bemutató dokumentumfilm után jött szembe velem ez a sorozat. Emiatt a téma érdekes volt, még ha a cselekmények teljesen valószerűtlenek is. A főszereplőnő castingja tökéletes: irritáló arcú nő, az irritáló karakternek. Az első évadig bírtam, aminek az oka az volt, hogy egy idő után az értékelhető tartalom helyett szinte csak az indokolatlan szexjeleneteket ontotta magából. Teljesen kiüresedett a széria.
Sajnos nem jutottam túl az első részen. Vontatott volt és unalmas. A nyomozónő túlírt karaktere pedig az átlag skandináv krimiken is túllőtt. Elhatároztam, hogy egyszer még újra nekirugaszkodok, de biztos nem a közeljövőben.
Szeretem a macskákat, de nekem dögunalom volt a dokumentumfilm. Tény, inkább a török társadalom bemutatása volt a cél, a macskák csak eszközök voltak ehhez.
Sokféleképpen lehet ezt az alkotást értékelni: aktuálpolitikai üzenet, nosztalgiabomba az arra kiéhezetteknek stb. Ettől még tény az, hogy magyar viszonylatban ez egy kiemelkedő alkotás. Ettől még nem lesz jó, de lehet szerethető. A maffiafilmekből nyúlt sztori már lerágott csont, de a magyar retró ezt is képes volt a felszínen tartani, az esetleg unatkozó néző meg cserébe úgyis kapott pár teljesen felesleges szexjelenetet. Ami nagyon zavaró volt számomra, hogy túlkorosnak tűnő, éjjel-nappal bulizó, piázó, jólétben élő diákok miért is akartak mindenáron változást, akár a börtönt is kockáztatva?
Kissé vontatott, kissé elhúzott és rendkívül szenzációhajhász műsor. Megnézése után számomra rengeteg megválaszolatlan kérdés maradt, de annyira nem volt izgalmas a téma, hogy ezeknek jobban utánajárjak.
Egyszerűen nem tudom végignézni azokat a dokumentumfilmeket, ahol a tettesek sztároltatják magukat. A Netflix futószalagon ontja ezt a stílust, ami már az első pillanattól hiteltelenné teszi a filmet.
A Stranger Things sikerén felbuzdult újabb óvodás horror. Vélhetően még a készítőknek se tetszett a munkájuk, mert teli van kivágott jelenetekkel és semmibe vesző szálakkal.
Tipikus újhullámú sci-fi. A néző elé tálalnak valamit, de az olyan kérdések megválaszolatlanok maradnak, mint a “miért?”vagy “hogyan?” Elég rébuszokban rizsázni, mert az átlag néző amúgy sem kérdezősködik. Viszont így nem marad más, mint egy remek cgibe ágyazott, életszerűtlen karakterekkel megspékelt agymenés, a szokásos superhero női főszereplővel. (Igen, a nő, aki profi gémer, és emiatt harcművész lesz, és jól bírja a fájdalmat.)
Értem a stílust, még ha kevésbé is rajongok érte. Így álltam neki és már hamar érezhető volt az izzadságszag. Túlerőltetett karakterek, monológok és érthetetlen cselekményszálak. A film simán fél órával lehetett volna rövidebb, illetve pár szereplő teljesen felesleges volt benne.
87 A tettes (2017)