mozinaplo

Elég szörnyű előzetese van, de jók az értékelései, úgyhogy végül csak megpályáztam a Scream előfizetős vetítést, és milyen jól tettem! Nem mondom, hogy vászonra kívánkozik, hiszen ez is ilyen Eltűnt meg Keresés típusú monitorra termett projekt, de jó volt moziban látni. Van ugye found footage, ez akkor streamed footage? Szerintem le fogják nyúlni még ezt az ötletet később, bár a Deadstream készítői egészen kimaxolták a témát. Lehet, más tálalásban nem működött volna ennyire, sokszor egész friss nézőpontot és beállításokat kínáltak a kihelyezett GoPrók, viszont mégsem mondanám, hogy erre a gimmickre lett kihegyezve, mert ütnek a jump scare-ek meg a poénok is, és a sztori is egész fordulatos. ... több»

Stílus mindenek felett
Zack Snyder számtalanszor bemutatta már, hogy nagyon menő beállításokkal operáló rendező, ahogyan azt is, hogy rettenetes író. Bár nincs gond a vékony történettel, ha a látvány utána átüti a falat, de azért ez 3,5 órán át elég fárasztó. Ráadásul a látvány is olyan, hogy megint előkerültek azok az iszonyat szűk mélységélességet leképező lencsék, így a fókuszált ember mögött pár centire már minden olyan homályos, mintha 50 méter lenne köztük. A nagyobb tereknél is a középen álló pár ember éles, de mellettük szinte azonnal torz a kép. Borzalom, erről igazán leszokhatna. Amúgy az akciójelenetek elég menők lettek, bár ezek is néha önmaguk paródiájába hajlanak: bírom a lassításokat, de mikor a las... több»

Várom a négy órás rendezői verziót
Ebből kellett volna 4 órásat vetíteni, és a Megfojtott virágokból egy rövidebb verziót? Azzal együtt, hogy Scorsese filmje jobb, ez szórakoztatóbb és pörgősebb, ugyanakkor számomra néhol nehezen volt követhető a történet, amin talán a rendezői változat javítani fog picit. Nem értettem például, hogy lett császár. Elküldte a véreresbe a briteket, aztán jön egy jelenet, hogy haver, neked szintet kéne lépned, és akkor szintet lép, aztán már Egyiptomban lövi a piramisokat. Meg a száműzetése sem volt egyértelmű, oké, hogy odaveszett a szövetséges haderő nagy része, és akkor, mint valami válogatott focimeccs után, kérik a lemondását? Ezeket picit hülyebiztosabban is elmagyarázhatták volna. Tetszett... több»

Sok volt ennek a sztorinak közel két óra. Valahogy azt éreztem, komolyan is vették, de közben meg szórakoztató trash is akart lenni. Utóbbi az Alkonyattól pirkadatignak jobban ment, előbbi meg nem illett hozzá. Amúgy jó ötlet az alaszkai város vámpír ostroma, de nem tudott berántani. A szereplők eléggé semmilyenek voltak, és a történet sem igazán tudott megfogni, nem is igazán volt mondjuk. Nem lett volna baj, ha jó kis akcióval töltötték volna ki az időt, de ezek a részek sem voltak az igaziak. 90 percben lehet, működött volna, de így nem.

Egy bunyó az elején, egy bunyó a végén, közben meg mintha megállt volna az idő. Csak magamat tudom ismételni, hogy kevesebb játékidő több lett volna. Vagy a közepére is kellett volna akció, mert ez a vergődés, hogy akkor nyomozók, meg hol lehet a bujkáló Bruce Lee... A verekedések viszont megint zsenik voltak, de nem is vár mást az ember a Sárkánytól. A lezárás is nagyon bejött, főleg, mikor szembesül vele, hogy egyszerűen nem tudja helyrehozni a dolgokat, pedig úgy ver sz*rrá mindenkit, ahogy kedve tartja. Jajj az a kardos kivégzés meg 10/10 volt!

Mi ez a Letterboxd átlag? Ez a legjobb Motel-film, tökre nem számítottam rá, hogy ennyire működni fog! Jól újragondolták az eredeti koncepciót, az utolsó fél óra pedig elég pörgős és vicces a maga trash módján. Valahol még az is jót tett neki szerintem, hogy Kelet-Európából áthelyezték a cselekményt Vegasba. Talán még 10 percet vághattak volna az első feléből, hogy gyorsabban eljussunk a vérengzéshez, de másba nem igen tudok belekötni. Milyen meglepő, amint nem Eli Roth készíti, korrekt horrort hoznak ki az univerzumból. Lehet, a Hullaadás folytatását is le kellene passzolnia inkább egy lelkes Grindhouse rajongónak?

Újabb adag kidobott idő DC-képregény alapján. Teljesen sablonos szuperhősfilm 0 emlékezetes pillanattal. Illetve egy volt, amit a trailerben is mutogattak, mikor azt a gigantikus kardot kinöveszti a kezéből. Meg jól nézett ki a sok neonfény, de kb. ennyi. Miért nem lehetett ezekből többet elsütni? Nem is értem, mire gondoltak, mikor mozikba küldték. És ezek után milyen lehetett az a Batwoman film, amit inkább kidobtak a kukába, minthogy akár streamingen bemutassák?! Műmájer cringe feszt, ráadásul több mint 2 órán át. Az a humor, hogy „Batman fasiszta”... Hát gratulálok, de tényleg.

Szerintem a Drakula óta nem néztem olyan klasszikus filmet moziban, amit ne láttam volna korábban. Valamiért nagyon ott akartam lenni a Művészben, pedig nem tudtam róla szinte semmit. Még azt sem, hogy Marky Mark a főszereplő. Csávónak ilyen filmekkel indult a karrierje, mint ez meg az Egy kosaras naplója, most meg nem is tudom, min dolgozik épp, de elég régen szerepelt korrektnél jobb cuccban. Imádom amúgy, mikor a mocsokról készítenek feel-good mozit, az első fele konkrétan vígjáték, aztán visszavesz a tempóból, és jön a dráma, de az is olyan abszurd sokszor, zseniális volt az egész.

Van, amiben jobb, például filmebbnek néz ki, mint az első, de gore szinte csak az utolsó 20 percre jut, és az se nagy cucc. Mondhatni amúgy, az első rész remake-je, csak csajokkal. Mekkora ötlet, ja, nem ide... Tetszettek a csavarok viszont a végén meg, hogy beleláthattunk picit a szervezet működésébe, de összességében hasonlóan alacsony szinten van, mint az előző rész. Hát Eli Roth ezzel sem lopta be magát a szívembe, a csávótól tényleg kár azt várni, hogy kicsit is értelmes filmet rendezzen. Na majd hátha a Borderlands idén.

Elég jól indul azzal a kommandós csapattal, aztán szépen elgurul a gyógyszer. Kiderül, hogy az első fertőzöttet az ördög szállta meg, és hogy át lehet adni másnak egy óriás féreg formájában. A Vatikán pedig küld egy papot, hogy vegyen vért ettől a ground zero betegtől, hogy ellenszérumot fejleszthessenek. Senki nem vetette fel a stábból, hogy ez egy kicsit sok?! Amúgy tetszett, szeretem az ilyen őrült sztorikat, az első felének pedig nagyon jó hangulata volt. Amikor bejönnek a gyerekek, onnantól kicsit gyengébb, de a fordulatok elviszik a hátukon.

Teljesen felesleges volt megvenni a képregény jogait, mert annyi köze van hozzá, hogy sok a monológ, és egy bérgyilkosról szól. Ráadásul a narráció már az első 20 percben fárasztóvá válik, kinyitották ugyanis a közhely könyvet, és onnan írták ki a nagy részét. A kevesebb több lett volna ezen a téren. A történet szögegyszerű, de jó táptalaj ezeknek az elnyújtott, vérprofin végrehajtott akcióknak. Ez a része nagyon tetszett, még ha volt is néhány átgondolatlanság a tervekben. Szóval kaptunk végre egy zseniális Hitman adaptációt? De komolyan, hasonló stílusban kellene feldolgozni a 47-es ügynök kalandjait akár film, akár sorozat formában. Inkább ujjgyakorlatnak érződik Finchertől, mint régóta d... több»

Nem tudom, hogy jött a James Bond-os főcím, de tetszett, meg jó zenét is választottak alá, ami elég kár a folytatás fényében. Próbál csavarosabbnak tűnni, mint amilyen, de igazából szögegyszerű sztori. Steven Seagal pedig természetesen hiába gengszter, meglágyul a szíve, és segít a főhősnek, mert végül is jó ember. A végére nem ártott volna valami csattanó vagy csavar, így eléggé kidobott időnek érződik, túl semmilyen az egész. Mondjuk melyik újabb Seagal érződik többnek? Ha nem viccesen rossz, akkor általában ilyen üres, gagyi darabok, mint ez.

Rosszabbra emlékeztem, mégis kevesebb csillagot nyomtam rá most, mint akkor tettem volna. Elég gagyi az egész, már-már mintha nem is filmet nézne az ember, a szereplők meg iszonyat ostobák. A vérengzést meg a többi gore elemet viszont nem éreztem annyira keménynek, mint ami rémlett. Sajnos be kell látni, hogy Eli Roth nem egy jó rendező, és kár is többet várni az újabb filmjeitől. A Hullaadásban is bőven több lehetett volna, de nem tudta egyszerűen elég feszes történetvezetéssel kiaknázni a potenciált.

Számítottam rá, hogy jó lesz, de nem gondoltam, hogy ekkora élmény lesz vásznon látni! Ráadásul a Lurdy 1-es termében, ami tényleg gigantikus! Az első talán harmada picit lassú volt már mai szemmel, de utána elszabadul a pokol, és olyan bunyók követik egymást, hogy megáll az ész. Az ütések olyan hangosak voltak, hogy néha azt hittem, nekem is el fog törni pár csontom. Simán top 10-es moziélmény volt. Gondolkodom, hogy meg kéne nézni a többi Bruce Lee-filmet is, de attól félek, itthon nem lenne olyan jó.

Meglepődtem, mennyire laza film, csomó humor van benne, nagyon nem ilyennek emlékeztem rá. Meg régen az se jött át, mennyire átjárja az egészet egy ilyen homoszexuális hangulat, vagy nem tudom. A felirat elég rossz volt viszont, sokat egyszerűsített, és ha jól emlékszem, még olyan is előfordult, hogy a mondat második felét egyszerűen nem írták ki.

Csomó helyen olvastam, hogy nem olyan pörgős meg véres horror, mint amire számítana az ember, de szerintem ez nem igaz. Mármint a ketchuppel tényleg spóroltak, egész komikus, amikor használja a láncfűrészt, és nem fröcsög semmi, de a cselekmény, bár szögegyszerű, azért egész mozgalmas, és egy pillanatig sem untam, végig fenn tudta tartani a feszültséget. Iszonyat beteg képek és pillanatok vannak benne, pedig úgy nyers erőszakra nem is igen emlékszem. Így is lehet csinálni, nemcsak mai tinihorror módszerekkel.

Fura, hogy nagyjából egy órán át építkezik, olyan, mint egy nagyon hosszú montázs. Olyan 2 óra környékén leül kicsit, ott nagyon sokat foglalkozik De Niro csajával, és elég repetitív. Sokkal jobb, mint amire emlékeztem.

Nem sokat lehetett kihámozni az előzetesből, úgyhogy arra számítottam, jól megfejik a franchise-t, és csak egy agyatlan inváziós menekülés lesz az egész pár Hang nélkülös motívummal. Ennek fényében nagyon meglepődtem, mennyi dráma és érzelem szorult a filmbe. A főszereplőért egészen fura élmény izgulni, és bár a motivációi nem mindig tűnnek józannak, azért valahol mégis érthetőek. A srác viszont kicsit ködös volt, nem annyira értettem, miért ragaszkodott ennyire a csajhoz. Ami nem annyira tetszett, hogy nagyon hamar alkalmazkodott mindenki a helyzethez. Oké, hogy csendre intett mindenkit a katonaság, de szerintem túlzás az ilyen mértékű azonnali szófogadás és teljes körültekintés minden hely... több»

Nincsen rózsa tövis nélkül, avagy fojtogatja ugyanezt a virágot némileg a 3.5 órás monstre játékidő, de még így is az év egyik legjobb filmje! Persze mi mást várnánk Martin Scorsesétől és két harcostársától, a kezdetek óta vele tartó De Nirótól és a New York Bandáikor megismert DiCapriótól? A remek alakítások sorát pedig Lily Gladstone gyarapítja, aki szerintem jó eséllyel pályázik majd a 2024-es Oscar-gálán egy szobrocskára. Nem tudom, készült-e már ennyire eposzi film a rasszizmusról, ráadásul ilyen remek minőségben. Imádtam, ahogy sok jelenet be volt világítva: egy irányból érkezett fény a szereplők arcára, így az egyik fele mindig kicsit sötétbe burkolózott, mintha azt üzente volna vele ... több»