Schumy1

Halálra untam magam. Vontatott az egész.

Brutál jó film, minden a helyén volt... úúúristen! Megkönnyeztem a végét, bevallom. Nagyon erős drámaiság megy végig az egész filmen, és csak húz, húz, húz. Sandra Bullock nem igazán a kedvencem, mert hát olyan sok jó filmje nincs, de itt sziporkázik, és nagyon telitalálat. Jó sztori, rendezés, vágás, hang (van egy újabb OST, ami kedvenc), kép.

Elképesztő felvételek, hanghatás, és jó sztori. Mindig is szerettem az igaz történeten alapuló filmeket, és ha igaz, ha nem, de a képzeletbeli dolog kellett ide, mert unalmas lett volna. Aztán vagy tényleg így volt, vagy nem.

Tinifilm, elsősorban tiniknek, másodsorban a felnőttnek mutat egy képet a bennük lévő gondolatokról, érzéseikről, bajaikról. Sok ilyen film készült, ez nálam átlagosra sikeredett.

Kicsit olyan érzésem volt, mintha egy amatőr házi videót néztem volna több szálon. Ezért kicsit prolis, hétköznapi. Egyszer meg lehet nézni.

Elég fajsúlyos film. Egy autista nevelése nagyon nehéz feladat, főleg az ilyen súlyos autista esetén, még inkább elfogadni, megérteni, és türelmesnek lenni nehéz. Nehéz mindenkinek. Számomra egyszer nézős ez a film.

Micsoda dráma, hát igen, a skandináv filmek többsége már csak ilyen. Életszerűek, mernek mutatni, kimerik fejteni a gondolatokat, tetteket mutatnak. Nekem a csecsemősírás sok volt, de gondolom, ez volt a cél dramaturgiailag, hogy a néző is szenvedjen. Jó sztori, jó alakítások.

Roppant unalmas volt számomra, és szedett-vedett.

A téma jó, még a tálalás is, a kérdés viszont nehéz. Súlyos és nehéz dolog ez, és igazán nincs helyes döntés, az ember így is, úgy is sérül, és a társadalom is rátesz egy lapáttal. Ilyen súlyos rendellenességnél csak egy jó döntés van, mind a szülők, mind a gyermek érdekében. Számomra egyszernézős.

Mindig is érdekelt, mik a történetek más emberektől, emberekről, és tisztában vagyok vele, hogy ez kitalált, megcsinált, de az alap ilyen. Sok sztori még igaz is lehet. Jó színészek, jó rendezés, jó történet. Egyes részek pont olyan hosszúak, amilyennek lenniük kell.

Mire vagyunk képesek, hogy elérjünk valamit? Röviden ennyi.

Nem volt tagságim a VHS korszakban, de sok VHS kazettám volt. A DVD korszak már más volt, és nagy gyűjtővé váltam. Ez a kor is elmúlt, de nagyon korrekt dokumentumfilm lett. Jó volt nosztalgiázni.

Nem szeretem a kosztümös filmeket, de itt a képi világ, a történet, megvalósítás, zenei aláfestések rabul ejtettek. Nekem Döbrösy Laura kicsit kakukktojás volt itt.

Szeretem az ilyen hétköznapi témájú filmeket. Bevallom, kellett egy kis idő, mire rájöttem, hogy Adél és Éva ugyanaz a színész. Teljesen más képet ad két szempontból nézve. Bevallom, frankó ötlet és megvalósítás.

Nem vagyok már tini, de mindig is szerettem az ilyen könnyed tiniknek, tinikről szóló sorozatokat, filmeket. Amolyan könnyed kikapcsolódás. Sokszor bugyuta, de szerethető.

Jó volt látni a régi időket, de engem ez a téma nem tudott lázba hozni.

Nekem kifejezetten tetszett a film a színészek bevállalós jelenetei miatt. A francia filmek tudnak érdekesek lenni. A történet jó, a kidolgozás már kevésbé. Én nem értem a két fekete ruhás lányt a történetben, és a szellem mama megjelenését.