Ezt az esetet a média olyan szinten felfújta és eltúlozta, hogy okádnom kell. Egy kisebb kellemetlenség történt, amit gyorsan megoldottak. De nyilván katasztrófát kell belőle csinálni.
Nem valami nagy szám, azt kell mondanom. Ott van benne a modern üzenet, okés, lehet vele vitatkozni, de mondjuk, hogy rendben van, de sok minden hiányzik belőle, ami az ígéretes sztoriból egy jó filmet csinált volna. Közepesen gyengécske darab, nem félj kihagyni, van ezer jobb a Netflixen is.
Atyaég, ez az a szint, ahova nem hittem volna, hogy Bruce Willis le fog érni, de hát úgy látszik, sikerült neki. Már csak Mickey Rourke hiányzott ebből, de tényleg...
Száraz, minimális, szűkös és nagyon hétköznapi film, avagy mondjuk nyugodtan azt, hogy az elmúlt idők egyik legszebb, párkapcsolatokról szóló filmje. Ha nem tetszik, azért nem tetszik, mert magadra ismersz.
Színvonalas koncertfilm, a bécsi felvételeket nézve szinte kedvet kaptam hozzá, hogy vonatra szálljak, és tegyek egy kellemes sétát az osztrák fővárosban. Ajánlom a filmet minden komolyzene kedvelőnek, igazi felüdülés volt nézni és hallgatni.
A Train to Busan 2 után úgy éreztem, egy darabig mellőzöm a posztapokaliptikus filmeket, végül azonban adtam nekik még egy esélyt, és mennyire nem bántam meg! Remekül felépített, izgalmas film, ami igyekszik mellőzni a jól megszokott kliséket, helyette jól felépített karakterek vannak benne, a filmtrükköket is megfelelően adagolják. Ebből a szempontból azt hiszem, filmtörténeti jelentőségű darab, ami kicsit visszarántja a műfajt a mellékvágányról.
Roy Andersson ismét egy pazar filmet tett le az asztalra, ami kétségkívül megérdemelte volt a Velencei Filmfesztivál fődíját, de hát a hájp sajnos legyőzte. Ettől függetlenül még egy rendkívül maradandó élményt nyújtó alkotás, ami az emberi létezés olyan aspektusaira mutat rá és járja körbe azokat, melyek ritkán kerülnek vászonra. Le a kalappal!
A Helen Mirren főszereplésével készült sorozat után számomra elég zavaró az az óriási kontraszt, ami a "két Katalin" személyisége közt látható. Míg abban egy érett uralkodót láttunk, ebben a sorozatban bohókás fiatal lányként jelenik meg a cárnő. Nem is túl információgazdag, és nem mondanám különösebben látványosnak sem, engem nem győzött meg.
Van benne egy-két fülbemászó dal, de nem tartom annyira kiemelkedő sorozatnak, pedig sok jót olvastam róla. Amolyan átlagos, ami megérdemli a pozitív értékelést.
Örülök, hogy láthattam ezt a filmet, igazi gyöngyszem, aminek még inkább növeli az értékét, hogy az egyetlen múzeumi példányát érintetlen állapotban hagyták. Van azért annak valami varázsa, ha az ember 39-es filmet nézhet annak minden hibájával együtt.
Tény, hogy a Ragadozók témája nagyon is releváns, de úgy érzem az alkotók elkenték ezt a témát, és inkább koncentráltak a saját formanyelvükre. A kevesebb, több lett volna, úgy érzem.
Soha nem hallottam még Jan Mikolásekről, de ez a film kellően érdekes volt ahhoz, hogy utánanézzek, és az alapján, amit találtam, azt kell mondanom, hogy elég pontos film született az életéről, mely megható, érzelmes és egyszerűen csak szép... Nem tudom jobban megfogalmazni, de mindenképp érdemes volt megnézni.
Igazi kamaszoknak való film, főleg az olyanoknak, akik vagy nem találják magukat meg a hollywoodi vígjátékokban, vagy nem dőlnek be az ostoba közönségfilmeknek. Ők viszont tényleg nagyon fogják szeretni ezt a filmet.
57 Teljes káosz: Rémálom az üdülőhajón (2025)