8/10 Majdnem jó, de kit érdekel, Jolie miatt nézzétek, és kész! Ez a film Maria Callas, mindössze 54 évet megélt görög származású, amerikai születésű énekesnő végnapjaiba utazik. Nem foglalkozik a teljes életrajzával, de ez mostanság eléggé elterjedt, és bár van véleményem, tiszteletben tartom a rendező művészi elképzelését.
Azt hiszem, nem mindenki fogja szeretni a filmet, mert Callas mai szemmel amolyan liberális nőszemély. Nem szíveli, ha alanyi alapon imádják, és sok egyéb belső bizonytalanság gyötri, de különben állandóan keresi a kapcsolódást a környezete felé. Ez nem mindig sikerül, és nem is tud menekülni a végzete elől.
A forgatási helyek fenségesek, Budapesten forgatták a legtöbb jelenetet, csodás belső képeket látunk a Zeneakadémiáról, az Oper... több»
9/10 Rendesen megpörgeti a nézőt Hű, ezt a filmet nagyon nem könnyű spoilerezés nélkül jellemezni. A tapasztalás fázisai a következők voltak nálam:
Először egy képileg látványosan, és profin elkészített filmet láttam indulni, amelynek a tempója hol dinamikus, hol lassú, szóval egyenetlen volt, de mégis élvezetes maradt. Eközben lassan épült fel a cselekmény, és nem is nagyon lehetett sejteni, hogy ki fog-e bárhová lyukadni. És kilyukadt, nem is akárhogy: jókora műfaji fordulattal, éles váltással megérkezett a thriller rész.
Kicsivel később ez leülni látszott, legalább húsz percig azt gondoltam, átmentünk egy "hülye emberek hülyeségeket csinálnak" fázisba, de csak amíg meg nem értettem a főszereplő motivációját. Ezután jött... több»
9/10 Esperando a Godot Nem tudom, miért, nekem állandóan Beckett színdarabja ugrott be, miközben néztem, pedig annyira nem sok a párhuzam, vagy mégis, már nem tudom eldönteni. De itt is folyton várták az isteni eljövetelt, csak itt nem Godot-nak, hanem Dalínak hívták, akire vártak, meg akihez hol fohászkodtak, hol káromolták, mikor hogy.
A történet Franco alatt játszódik (1974), abban az időben, amikor a spanyol belpolitikai helyzet nem volt frankó. A nosztalgiamenet jól sikerült, valahogy korhűnek és hitelesnek tűnt a film atmoszférája.
Egy barcelonai fullos étterem sous chefje a politikai bajkeverő testvérével és annak társaival egy túl erősre sikerült ellenzéki rendbontásos balhé után vidékre menekül, hogy kike... több»
7/10 nem minden visszanézés jó ötlet Ez a film beleégett a retinámba, nagyon erős élmény volt sok éve, és fene tudja, miért, de újra megnéztem. Ritkán szoktam az ilyesmit megbánni, de most megtörtént, nem volt érdemes bolygatni a múltat. Még mindig jó a film, csak már nem üt akkorát.
8/10 Nem fog rajta az idő Ez a kevés film egyike, amely annak idején olyan erős benyomást tett rám, hogy mostanáig jól emlékeztem a képi világára és hangulatára, meg az idővel kapcsolatos eredeti koncepciójára. Azért néztem újra, mert valaki mondta, hogy nehogy megpróbáljam, mert szerinte nagyon rosszul öregedett. Nem vagyok különösebben szófogadó, úgyhogy az ellenkezőjét tettem, magam jártam utána a kérdésnek.
Andrew Niccol rendező korábbi ikonikus filmje, a Gattaca például rém gyenge és elavult hatást tesz rám a mai szemmel újranézve, ideje volt kideríteni, hogy itt mi a helyzet.
Ha valaki még nem látta volna, egy olyan világban játszódik a történet, ahol a fizetőeszköz az idő, és akinek elfogy az ideje, annak res... több»
7/10 Hogy ne haljunk meg bhután A világ egyik legelszigeteltebb (Nepál, Tibet és Darjeeling közé ékelődött) országában játszódik a film, mely rém eseménytelen, és mégis leköti a nézőt. De lehet, hogy csak a világutazó beállítottságom miatt tűnt így, és másoknak unalmas lesz.
Bhutánban csak nemrég volt az első választás, előtte királyságként működött az ország. A választás előtti napok adják a történet hátterét. Maga a cselekmény rém egyszerű: érkezik egy amerikai fegyvergyűjtő az országba, és meg akar venni egy muzeális puskát egy idős csókától. A szándékát akaratlanul keresztezi a lámának szintén az öreghez érkező megbízottja, aki elviszi szegény amerikai gyűjtő orra elől a fegyvert.
A 107 perces játékidő nagy része főleg... több»
7/10 a négy közül szerintem a legjobb Na, ezt nem láttam jönni, de a feleségemmel ma megnéztem ezt a részt is, és véleményem szerint ez volt magasan a legjobb minőségű.
Még mindig nem az én világom a központi motívum, vagyis a kínaira plasztikázott és pingvinszerűen totyogó főszereplőnő, akinek a kínlódásaival nehezen azonosulok. Az angol mértékkel biztosan szuperférfinak számító, csábító fiatalember megjelenésekor őszintén szólva fél óráig vártam, hogy kiderüljön, hogy sorozatgyilkos, szerencsésebb esetben idős nőket kisemmiző csaló vagy ilyesmi, de semmi hasonló nem következett be.
Renée Zellweger hozza a szokásos idióta karaktert, de azért tetten érhető, hogy jobb színésznő ő ennél az egybites szerepnél. Hugh Grant ahogy idős... több»
5/10 jajj De csúnyán öregedett ez a film, pedig azért néztem újra, mert úgy emlékeztem, hogy volt benne valami értékes. Nem szabadott volna újra letöltenem, megmaradhatott volna a szép emlék. Pedig játszott benne Uma Thurman (aki megölte Billt, és azóta eltűnt a filmekből meglehetősen sajnálatos módon), valamint az Ember, Akire Utólag Senki Nem Emlékszik, Pedig Kár Érte (Ethan Hawke). A széparcú Jude Law-ról se illik elfeledkezni persze, különösen azért, mert ő még mindig aktívan műveli a szakmát, bár mostanában vele se találkoztam. Felkészül a Lopott idő, az a torrent is lepörgött ma este, hamarosan azt is újranézem, de ezek után előre aggódom, mi lesz. Rosszat sejtek, mert már itt is nagy szerepet k... több»
5/10 ha nincs kéznél jó film, ez is megteszi Egy francia limonádévígjátékot hozott el számunkra a Netflix, ami már nem semmi a szokásos színvonalhoz képest. De azért a fák se nőnek az égig. Meg ez a limcsi se.
A helyenként Daniel Brühl szájtartású nyikhajarc főszereplőt lepattintják, és mivel kár volna kidobni a befizetett nászutat (a befizetett pénzt nem térítik vissza), elviszi az anyját. Innen már egy '22-es film remake-jének tűnik egy pillanatra az egész, de közben nem teljesen. Ennek ellenére a kiszámíthatóság teljes mértékű, a klisék klappolnak, a romcsizene alá van keverve, ahol indokolt, de mégse borzasztó az egész, mert francia ízléssel csinálták, ami számos menthetetlennek látszó helyzetben hozott már enyhülést.
Ennek ellenér... több»
1/10, ha még időben leállítom, akkor ennél lejjebb már nem megy talán Az a terv, hogy 3/10-re értékelem, de ha mást láttok ott feljebb, akkor az azért van, mert felülbíráltam magam. Most még csak 54 percnél járok ugyanis, és még jóval több, mint egy óra hátra van. Azalatt – ha ki nem nyomom – még lemehet 1/10-ig vagy nézhetetlenig.
A film színvonalára jellemző valamelyik iskolai tanárom mondása: gyenge kezdés, erős visszaesés. Nem tudom, hogy a könyv, amiből készült, mely korosztálynak és célközönségnek íródott, de a filmre mehetne egy fordított 12-es karika, azaz megtekintése 12 éven felülieknek nem ajánlott.
A film igen innovatív módon egyfajta retro sci-fi, abban az értelemben, hogy egy tipikusan jövőben elképzelni szokásos AI-ember konfliktust a múltba, va... több»
10/10 Húsz év se fogott ki rajta Ej, gyerekek, azért a régiek is tudtak filmet csinálni, na! Legalábbis Marc Forster egészen biztosan. David Benioff meg marha jó forgatókönyvet írt.
Ezt már láttam valamikor tizenvalahány éve, de elfelejtettem, ezért megint letöltöttem, és nekiláttunk ma is. Hamarosan be is ugrott, hogy korábban megnéztem már, de ennyi év után már nem volt meg a cselekmény, mégiscsak sok ezer másikat láttam azóta. És másodszor is alaposan betalált, és most már tudom, hogy még egyszer meg fogom nézni a következő hetekben, most már beavatottabb szemmel.
Nagyon erős, jól összerakott alkotás, mely közben érdemes végig figyelni, mégpedig szó szerint a legeslegvégéig, mert majd ott fog minden a helyére pattanni, é... több»
6/10 lányregényféleség Az íráskor fiatal Anna Gavalda Ensemble, c'est tout című, 2005-ös regényéből rendezte a hetvenes éveiben járó, közepes szintű filmekre szakosodott Claude Berri ezt a filmet. Az eredmény egy érdekes és különös hangulatú alkotás lett, és nem is voltam könnyű helyzetben, hogy akkor ez most hány pont/csillag, és most akkor ez jó volt, vagy közepes, vagy a kettő között valahol. Végül amellett tettem le a voksomat, hogy inkább közepes.
A cselekmény a jelenkori Párizs agglomerációjában játszódik, tele fura karakterekkel. Közülük is a főszerepet a film idején mintegy húsz kilós Audrey Tautou alakítja, ő a kissé autisztikus Camille, akinek vacak a munkája, vacak a tetőtéri otthona, és seggfej az anyj... több»
7/10 kulturális szakadék A spanyol filmgyártás mediterrán könnyűsége keveredik itt egy meglehetősen nehéz témával. Egy hagyományos életet élő kínai család lánya és egy örökbefogadó család kínai lánya barátkozik össze, ez adja a hátteret és közeget a filmhez. Van bőven új nézőpont és érdekes megközelítés, de nincs hiány a klisés, sablonos helyzetekből se. Számomra az egyik fő nyereség az volt, hogy beleláttam a hagyományos kínai családmodellbe, ami valahol a saját, 20. századi gyerekkoromra emlékeztetett. A sok hagyománytisztelet, mit gondol majd mindenki, a sok felesleges baromság, ami előrébb való, mint a gyerekek jólléte. Már épül lefelé ez az őrület, ma már egyre kevesebb az ilyenfajta gyereknyomorítás, de a hagy... több»
7/10 A pénz miatt Ahogy az örökérvényű Lovasi András énekli "Börtönbe meg bankba járnak a pénz miatt".
Remekül felépített film, amelyben egy Yuma megyei dzsuvás benzinkút és útszéli fogadó a helyszín. Yuma a mexikói határon van Tucson és Tijuana között félúton, hatodakkora, mint Magyarország, és annyian se laknak benne, mind Debrecenben.
Ideális helyszín egy olyan filmhez, ahol egyre gyűlnek a szereplők és látjuk, hogy a cselekmény robbanáshoz fog vezetni, az amerikai szabad fegyvertartásnak köszönhetően.
Igazából egyetlen szarvashiba miatt nem 10/10, méghozzá amiatt, hogy amikor a vigéc arc simán elhajthatott volna, akkor nem ezt tette, hanem felesleges bonyodalomba keveredett. Ez nem az illető szereplő tö... több»
5/10 majd elalszik rajta A filmet a Jókislány nyomán ajánlotta valahol egy "minden sz*r, ami mostanában Hollywoodban jön létre" aktivista azzal, hogy itt még jó volt Nicole Kidman, és ez még egy jó film. Érdekes nézőpont.
Nos, altruista indítékkal megadom az 5/10-es értékelést, végül is legalább kaptam egy időutazást vissza a huszonéves koromba, amikor valamiért még jobban működött a radarom, és kikerültem a produkciót.
Nem volt azért teljesen hiábavaló a nézés, Matt Dillon jól eltűnt, és jó volt ezúttal mégis látni, Joaquin Phoenix kiskorú szereplését is örömmel fedeztem fel, láttam, hogy játszik benne az Affleck öcsi is, de eddig még nem láttam, és nem biztos, hogy kivárom a felbukkanását (a film nem egészen felén... több»
9/10 fantáziadús Daina Oniunas-Pusic első nagyfilmje nem nélkülözi a képzelőerőt és kreativitást, és jól illeszkedik az A24 portfóliójába.
Egy tisztán szimbolizmuson alapuló példázatmese-filmet készített Daina, mely ráadásul humorral is bír. Nehéz spoilerezés nélkül írni róla, de tulajdonképpen a halál elfogadásáról, az élet végessége elleni küzdelem értelméről mesél úgy, hogy a halált egy méretét változtatni képes vicces papagáj jelképezi.
Mellesleg végigmegy szépen az anya szempontjából Elizabeth Kübler-Ross klasszikus öt halálelfogadás-stádiumán (tagadás, düh, alkudozás, kétségbeesés, elfogadás), szinte oktatófilm jelleggel.
Nekem olyan volt, mintha A kis herceg című, meglehetősen egyszerű, de a világ dol... több»
5/10 A magyar ugaron Boross Martin kiemelkedő filmet csinált a saját és Szántó Fanni forgatókönyvéből. Kár, hogy a végkimenetel lesújtó. A film romboló üzenete miatt le kell feleznem a 10/10 értékelést, amit elsőre szántam neki.
Az egész film jó és működik, az összes magyaros, felolvasópróbás bénasága ellenére bevonz. A befejezés viszont logikai, és főleg erkölcsi problémákkal súlyosan terhelt.
Egy mély szegény magyar faluban kialakult kis királyságot látunk, ahol a polgármester személyes előnyére fordítja a falubéliek nyomorát. Jön a nyári szünetben egy apró filmes csapat, hogy a gyerekekkel foglalkozzanak. Lassan kibontakozó konfliktus során látjuk, hogy az egyik filmes számára egyre jobban szemet szúrnak a he... több»
0/10 Irtó kellemetlen volt nézni Volt bennem egy pozitív várakozás, mert az összes portálon magasztalták a filmet. Ehhez képest úgy éltem meg ezt a 82 percet, mintha valaki a mutatóujjával turkált volna egy nyílt sebemben.
Tulajdonképpen ez egy pszichológiai szellemvasút, egy pszichohorror, minden személyiségzavar és lelki rémség előjön benne. Súlyos gondokkal küszködő, erősen férfikorban lévő, nagyranőtt, feudális, gyökér fiúgyerekek, szerencsétlen, magukat képviselni nem képes női áldozatok, asszertivitást nélkülöző kommunikáció, érvénytelenítések, megalázások, agresszív taplóság az egyik oldalon, önámítás és bénult csodavárás a másikon.
A kivitelezés rettenetes, a különben eléggé érdektelen párbeszédek fele alig érthető ... több»
10/10 sziporkázó görbe tükör Hát ez kész! Cord Jefferson nem véletlenül húzta be vele a legjobb forgatókönyvért járó Oscar- és egy raklap másik díjat. Maga a forgatókönyv egyébként a különösen termékeny író, Percival Everett egy korábbi, 2001-es regénye alapján született.
A történet egy színes bőrű értelmiségi író, egyben pillanatnyilag kényszerszabadságolt irodalomtanár (Thelonious 'Monk' Ellison) körül játszódik, akit Jeffrey Wright alakít. Monk tartja magát a minőséghez és hitelességhez kapcsolódó meggyőződéseihez. De az elitista távolságtartás nem segít, amikor a megromló egészségű édesanyja ápolásának jelentős költségeire kell pénzt teremteni.
És akkor a véletlen úgy hozza, hogy Monk szembesül azzal, hogy egy nem ... több»
5/10 ifjúsági kalandfilm Hát ezt benéztem, jó lett volna kicsit tájékozódni, mielőtt nekiláttam. Greg Rucka forgatókönyvíró szuperhősös produkciókhoz járult hozzá a korábbiakban, Gina Prince-Bythewood rendezőnek meg sajnos láttam az ennél 2 évvel később készült, The Woman King című művét, amit ha időben észreveszek, akkor gondolkodás nélkül kihagyom ezt is. Késő bánat.
A sztori maga egy afféle highlanderkedés, fogjuk rá. Charlize Theronból meg csináltak egy amolyan Lara Croft karaktert, ami remélhetőleg nem neki magának jutott az eszébe, hanem kitalálták helyette.
Vannak ilyen begyógyulós emberek, akik érzik egymás létezését, ezért megtalálják egymást, és valamiféle jóemberkenő szakkörbe tömörülnek, aminek e motivác... több»
80 Maria (2024)
Ez a film Maria Callas, mindössze 54 évet megélt görög származású, amerikai születésű énekesnő végnapjaiba utazik. Nem foglalkozik a teljes életrajzával, de ez mostanság eléggé elterjedt, és bár van véleményem, tiszteletben tartom a rendező művészi elképzelését. Azt hiszem, nem mindenki fogja szeretni a filmet, mert Callas mai szemmel amolyan liberális nőszemély. Nem szíveli, ha alanyi alapon imádják, és sok egyéb belső bizonytalanság gyötri, de különben állandóan keresi a kapcsolódást a környezete felé. Ez nem mindig sikerül, és nem is tud menekülni a végzete elől. A forgatási helyek fenségesek, Budapesten forgatták a legtöbb jelenetet, csodás belső képeket látunk a Zeneakadémiáról, az Oper... több»