Értékelések (772)

2025. 05. 15.
7/10 meghökkentő mesék
Az okos és ambiciózus Madeleine az okos és ambiciózus Antoine-nal nyaral a szülőkkel egy fullos korzikai villában, de Antoine-nak sajnos indulatkezelési problémái vannak, így középsőujj-mutogatós, előzgetős-büntetőfékezős közúti agresszióba keveredik egy hasonlóan éretlen viselkedésű, sőt még nála is jóval nagyobb f*szkalappal. Ez a konfliktus eldurvul és súlyos bűncselekménnyé fajul. A tettes Madeleine, de a kiváltó nyilvánvalóan Antoine, az erkölcsi felelősség őt terheli, a büntetőjogi meg a barátnőjét. Ezen a ponton a film elmegy kicsit a "hülye-emberek-hülye-dolgokat-csinálnak" műfaj felé, de őszinte megkönnyebbülésemre nem ez lett az uralkodó, hanem annak a lelki és erkölcsi vizsgálata... több»
2025. 05. 15.
6/10 nem tökéletes, de szórakoztató
3 és 4 csillag közt ingadoztam, végül abban maradtam magammal, hogy a jobb értékelést nem adhatom oda a film kétségtelen szórakoztató értéke ellenére se, ezt lejjebb megindoklom. Az első résszel már nem tudom összehasonlítani, mert azt már olyan régen láttam, hogy nem emlékszem, milyen volt. De Ben Affleck jól játssza az autista, de a maga módján zseni akcióhőst, Jon Bernthal meg remekül adja elő az érző szívű vadembert. J. K. Simmonst pedig talán eddigi élete legrövidebb filmszerepét mutatja be. Ami miatt marad a 3 csillag, az a sok hülyeség: 1. Az még OK, hogy valami titkos, kiskorúakból álló hackerközösség segíti a nyomozást, ám legyen. 2. Egy számítógépről az ilyen ügyes hacker gyerek... több»
2025. 05. 13.
10/10 klassz!
Anna Novion nevével még nem találkoztam, de marhajót írt-rendezett. Filmjében Ella Rumpf alakítja a kissé autista, ifjú matematikus növendéket, akit csodál az egész szakma, mert a matematikai zsenialitása már csekély életkora ellenére is szembetűnő. Épp egy matematikai bizonyítást vezet le az egyetemén (ENS, Párizs), amikor kiderül, hogy egy ponton elszúrta azt, és így érvénytelen az egész. Mivel a professzora szakmailag féltékeny, és kicsinyes gesztusokat tesz a megélése szerint, otthagy csapot-papot, és elhúz az egyetemen és tudományos életen kívüli, úgynevezett való világba. Marguerite utazása és a fő cselekmény végül is itt kezdődik, amikor megfigyelhetjük, hogy mit kezd ez a kissé katta... több»

73 Nagyik  (2025)

2025. 05. 12.
6/10 Kissé béna
A Netflix beszállt a Hallmark mellett az általam republikánus vígjáték gyűjtőnéven nevezett ostobenkó, de könnyen és szellemi erőfeszítés nélkül nézhető filmalkotások piacára, csak éppen valamivel jobb színészeket foglalkoztatnak eközben. Azért nem viszik túlzásba, 2-3 húzónév, a többi meg töltelék. Egy nagyrészt kiszámítható vígjátékot kaptunk, melynek kezdő képsoraiban a kicsi Joey-t látjuk kissé Kinder tejszelet kisfiúra idealizálva a gyönyörű és szeretetteljes anyukájával, egy nagy és zajos olasz családban, ahol a főzés és étkezés központi esemény. Aztán váltás, és kicsi Joey nagy, kétméteres Joey lesz, és hirtelen úgy alakul, hogy új célt kell találnia az életének. Addig ugyanis az édes... több»
2025. 05. 10.
8/10 Depresszió és magány
Ez a film szemlélődésre hajlamos embereknek fog tetszeni; akinek az esemény/akció alapkövetelmény, az szenvedni fog tőle, nekik nem ajánlom. Egy depis és önmagát elszigetelő lány életét látjuk az irodában és otthon, megfigyelhetjük a monoton világát, a nyomasztó érzéseit, és ehhez a hátteret Oregon fagyos-szürke környezete szolgáltatja. Egy napon érkezik egy új kolléga (Robert, Dave Merheje alakításában), akivel Fran (mert így hívják a Daisy Ridley által alakított főszereplőnőt) kapcsolatba lép, ami tőle rém szokatlan. Valahol mindketten kattosak, Fran ugye kissé antiszociálisan éldegél a maga buborékjában, Robert meg egy többszörösen elvált kanadai átköltöző, akinek – mint kiderül – még nem... több»

88 Más világ  (2001)

2025. 05. 09.
8/10 Negyed évszázad azért meglátszik, de még mindig nagyon jó film
Amenábar Sanyi 2001-ben csinált egy szellemes (nem abban az értelemben, hogy vicces, hanem abban, hogy elhunytas) filmet, ami 2025-ben kissé elavultan hat, de azért még hibátlanul működik, elsősorban Nicole Kidman tehetségének és az okosan összerakott forgatókönyvnek köszönhetően. Valahol a 2. világháború vége után járunk egy angol vidéki kastélyban; van Kidman (Grace) és csonka családja (azaz fia és lánya), és vannak még ilyen szellemek meg olyan szellemek. És hogy el ne feledkezzünk róla, ott van a háborúban meghalt apu szelleme is. Akkora a szellemforgalom, hogy csak na. A végén azért jön egy jókora meglepő fordulat, ami 2025-ben is kiválóan és hatásosan odaver. Két dolog miatt adok rá cs... több»

82 Paul  (2011)

2025. 05. 09.
9/10 eddig hogy maradhatott ki?
Elég fura, de majdnem másfél évtizedes késéssel néztem meg a filmet, pedig ez nekem való műfaj. Kicsit olyan, mint a Ted, csak földönkívülivel. Játszik benne mindenki, a főszerepben Nick Frost és Simon Pegg alakítja az Angliából USA-ba turistáskodó két sci-fi képregény mániás fazont, akik összetalálkoznak Paullal (hangja Seth Rogen), a tipikus kinézetű és nagyon laza földönkívülivel. Őt többen is próbálják megtalálni, így amolyan üldözős-menekülős road movie alakul ki. Hozzájuk csapódik a nagyon bigottan vallásos, de aztán felvilágosuló és felszabaduló Ruth (Kristen Wiig). És ahol ott van Kristen Wiig, ott általában feltűnik Bill Hader is, bármi is legyen ennek az oka. Ezúttal Hader az egyi... több»
2025. 05. 07.
6/10 Bélát itt ne keressék!
Magyar szociodráma a lakótelepen és az idősek otthonában. A kivitelezés a szokásos motyogós, lelassult, de az átlagosnál így is több jó pillanata van Hevér Dániel első filmjének. A környezet és az arcok mindazonáltal a nagy általános magyar levertséget, letargiát és apátiát tükrözik, visszafogott tónusokkal fényképezett, idejétmúlt környezetben elhelyezve, így a nézőnek biztos, ami biztos, kicsit vigyáznia kell, nehogy felvágja az ereit a végére. Béla (Szacsvay László) egy öreg, magáról nehezen gondoskodó piás, a fia a családjával Berlinben él, a felesége elhagyta. Egy ittas háztartási baleset után a fia lerakja egy öregek otthonában, ahonnan nagyon le akar pattanni. Az otthonban dolgozik Zo... több»
2025. 05. 07.
9/10 – 2 óra huss, elszállt
Mikor is néztem volna meg ezt a filmet, ha nem a konklávé első napján? Úgy vélem, hogy jól tettem. :) A woke propaganda miatt sikoltozókat sajnálom, mert egy remek filmet láthattunk, és nemcsak azért, mert egy sor nagyszerű szereplő játszott benne, hanem mert a rendezés a minimalista környezet és cselekmény ellenére olyan jól sikerült, hogy a kétórányi játékidő egykettőre lement, mintha rövidfilm lett volna. Korábban is kaptunk már bepillantást a pápaválasztás titokzatos világába A két pápa című filmben, amiről azonban a szintén igen erős szereposztás ellenére nem maradtak túl kedvező emlékeim, mert a kétes múltú Ratzinger mosdatását nehezen viselem. Itt is a szokásos a menetrend: a pápa kic... több»
2025. 05. 06.
3/10 Erre mi szükség volt?
Mr Nespresso csinált egy tök felesleges filmet. Nagyjából Spielberg évtizedekkel ezelőtti, késő 20. századi munkáit idézi fel számomra a mostani teljesítménye, csak ami 30 éve jó volt (és jó még mindig), azt mostanra már új rendezés esetén meg illene haladni. Szóval a filmnyelv elavult, régies. És bár technikailag korrekt az iparosmunka, az érzelmek tónusa visszafogott, nem tudunk kapcsolódni a szereplőkhöz, ebben azért nem állja ki az iménti részben hízelgő összehasonlítást az Egy csónakban. A szereplők 80 százaléka nem szerethető, a forgatókönyv unalmas. Legalábbis a feléig, ameddig néztem (eddig). Még fontolgatom, hogy megnézzem-e a maradékot, azt ugyanis eléggé megjósolhatónak érzem, mi... több»
2025. 05. 05.
7/10 Erős váltás
Karen Gillan ezúttal (szerencsére) nem galaxist őriz, hanem egy gyökeresen más, New York-i típusú dráma-vígjátékban játszik, amely nemcsak a késői felnövésről szól (ahogy a magyar címe sugallja), hanem van benne jó sok érzékenyítés az idősekkel kapcsolatban. Ami sose baj, mert az európai és amerikai kultúrákban ez eléggé fejlesztésre szorul. A főszereplő viccesen excentrikus és autisztikus, ami nem tudom, hogy a szerep része, vagy Karen Gillan tényleg ilyen-e a valóságban is. Utoljára 2017-ben láttam a galaxisos sorozat második részében, azóta leálltam az ilyenekkel, meg a szuperhősös univerzumokkal is, így ezt nem tudom megállapítani. Mindenesetre jól állt neki. Maga a film nem nagy szám, d... több»
2025. 05. 03.
7/10 Vígjáték extrákkal
Külsőségeiben egy újabb nyaralós, német vígjáték, de annál tartalmasabb azért. Valójában jó sok pedagógiai töltettel és tanulságos szituációval van megpakolva, egész értelmes üzenetet hordoz, főleg gyereknevelés, és valamennyire párkapcsolati témákban. Amúgy két szálon fut a film, van egy felnövős, elsőszerelmes vonal, és egy elvált szülő, plusz új barát körüli sokszög. Nagyjából. Ja, meg a gyerek nyaralós barátnőjének a szülei teljesen mások, mint a főszereplő szülők, és ez számos vicces helyzettel jár. A rendező iráni (Alireza Golafshan), talán ennek is van abban szerepe, hogy a film hangvétele és hangulata egész egyedi. Laura Tonke és Moritz Bleibtreu remekül elvan, jól játszanak. Szegény... több»
2025. 05. 02.
2/10 indul a görög aludni
Félórát fektettem ennek a filmnek a megszeretésébe, ami elvesztegetettnek bizonyult. Tudnám ezt még részletezni, de az nem lenne túl szalonképes. Legyen ennyi elég!

76 Ezra  (2024)

2025. 05. 02.
4/10 semmi, azaz semmi
Végtelen és sehová nem vezető rejszolás egy autista családi történet kapcsán. Tony Goldwyn relatíve jó rendező, próbálta a tojást kifesteni azzal a rektális széllel, amit Tony Spiridakis forgatókönyvíró fújt. Nem sikerült annyira. Pedig Bob de Niro jó, miközben egyidejűleg sok évvel meg is fiatalodott. Bobby Cannavale is jól áll helyt ebben a számára újszerű kategóriában. William A. Fitzgerald úgy játssza a kiskorú esőembert, hogy állcsúcson tudnám vágni, tehát valószínűleg jól csinálja. Rose Byrne felháborítóan alkalmatlan a szerepére, neki Seth Rogen szereppárosítására van szüksége, anélkül elvész. A szereposztás különben extra, van itt mindenki (is). Vera Farmiga is szimpatikus nagyivá é... több»

66 Nosferatu  (2024)

2025. 05. 01.
3/10 - ez 1922-ben biztosan jobban működött
Vámpírtörténeti feldolgozás Robert Eggerstől, az A világítótorony című, kissé gyötrelmesen nézhető film alkotójától, ahol Würzburg–Erdély–Würzburg vonalon zajlik a távvámpírkodás. Nézzük a pozitívumokat! A fényképezés színvonalas. A több, mint száz éves régi film megidézése képi világában és hangulatában valószínűleg meggyőző, bár nem láttam az 1922-es verziót. Nicholas Hoult elég jól játszik (ő az a figura, aki a Juror 2-ben is főszerepelt nemrég). Willem Dafoe is jó, még jó, hogy, ő mindig jó. És akkor a khm... kevésbé elismerésre érdemes dolgok: a korai mozgókép világának megidézése önmagában manapság már kevés. A non-stop sziszegő-suttogó halandzsa csak felirattal követhető. A valamikor ... több»
5

67 Cartagena  (2009)

2025. 04. 29.
8/10 Öreg hegylakó nem vén hegylakó
Nagyon érdekes latin-amerikai életérzés-történet, melyben mindenkinek megvan a maga személyes pokla, és a viszonyok össze vannak kuszálódva. A hangvétel melankolikus, a tempó közepesen lassú. Muriel (Sophie Marceau) lebénult egy közlekedési balesetben, és évek óta a nyugat-kolumbiai Cartagenában, egy tengerre néző lakásban vegetál depressziósan. Az ápolói állandóan elmenekülnek, de jön – ki tudja, honnan – Léo (Christopher Lambert), és beáll tökös nővérnek. Léo súlyosan depressziós és durván alkoholfüggő különben. A házban van még egy házvezetőnő-féleség, Lucia, akit Margarita Rosa de Francisco alakít. Ő heroinnal szúrja magát. Ehhez a roncsderbihez jön még egy utcai zsebes prostituált, hog... több»

73 Rob Peace  (2024)

2025. 04. 28.
4/10 lapos gettószomorúság
Nem olvastam utána, és azt hittem, hogy egy felemelő életrajzi/megtörtént elbeszélés részese lehetek majd. Ezzel szemben kaptam egy vaskosan sztereotip filmet családi minták által meghatározott determinációról. Zűrös feka apu zseni fia hiába megy a Yale-re, zűrös apu nyomdokaira téved. Főleg, ha zűrös apu köcsög, mint jelen esetben. A film az indításával sokat ígér, aztán ezt mind visszaveszi, és a mély tartalom helyett közhelyeket puffogtat. Nem is értem, miért adok rá ilyen jó értékelést (perpill 4/10-nél járok), egyszer a jó szívem lesz a végzetem. A kis Róbert anyukáját Mary J. Blige játssza, amit sose találtam volna ki, mert nálam még úgy rögzült, mint az a nő, aki Bono Vox-szal duettez... több»
2025. 04. 26.
10/10 Adrien Brody élete alakítása
Nem rövid ez a film, de úgy éreztem, még egyszer meg kell néznem, mielőtt bármit írok róla. Azt éreztem ugyanis az első nézéskor, hogy a legvégén valahogy szimbolikussá vált a történet, és azt akartam kideríteni, hogy ezt jól érzékeltem-e. Adrien Brody, aki magyar–lengyel–zsidó felmenők gyermeke, egészen megdöbbentő színészi teljesítményt nyújt, de nemcsak ő villan meg erősen, hanem a korábban előszeretettel cukisított és infantilizált Felicity Jones is, sőt a népszerű ausztrál sorozatszereplő Jack Irish, avagy Guy Pierce úgyszintén. A film vélhetően 95%-ban a Csepel Művek (Weiss Manfréd művek) területén játszódik, a mellette lévő kikötővel együtt, ahogy amikor a Budafok és Budatétény felől ... több»
2025. 04. 24.
7/10 párterápiás-filozofikus csapongás
Jópofa, de kissé összeszedetlen és szertelenül csapongó, New York-i típusú értelmiségi vígjátékot láthatunk Nicole Holofcener rendezésében és forgatókönyvéből. Az egész főleg egy magában bizonytalan írónő és férje, egy szintén magában bizonytalan pszichológus között játszódik, de benne van néhány barát és családtag, valamint nagymértékben ott vannak a filmben a pszichológus páciensei is. Ők szintén eléggé bizonytalanok. Ez egy olyan film, ahol valamilyen szinten mindenki fura, illetve mindenki lelkizik az életével és párkapcsolatával kapcsolatban. A fő gondolati motívum, ami körül a rendezőnő pörög, az a párkapcsolati őszinteség és elakadások, és aki már régebb óta él kapcsolatban, az minden... több»
2025. 04. 23.
3/10 a keskeny vonal, ami elválasztja a jót a gagyitól
Jim Mickle, ipari tanuló filmkészítő ezt eléggé eltolta. Az első 50 perc még igen szépen alakult, lehetett rakosgatni a puzzle-t, hogy hogy állnak össze a sorozatgyilkos és sci-fi-fi elemek egy egésszé. Na és meg kell hagyni, nagyon szépen van fényképezve az egész. Igaz, mindez mára végletekig elcsépelt zenei megoldásokkal párosul, és a szereplők is túl sztereotipizáltak. De azért odáig klasszul alakul. És akkor valahol ott az 50-51. perc környékén egy bukófordulóval lemegyünk zsé kategóriába. A cselekmény 1988-tól 2015-ig tart, mégpedig 9 évente bekövetkező pontokon: egy 2025-ös nyitány után megyünk 1988-ba, majd 1997-be, 2006-ba, végül 2015-be. A részletes ismertetésétől megkíméllek benne... több»