Schwarzi egyik utolsó jó filmje Arnold Schwarzenegger egyik utolsó nagy sikerfilmje nálam az Erőnek erejével (The Last Stand) 2013-ból, Ji-woon Kim rendezésében. A sztori is tetszetős: adott egy drogbáró, Gabriel Cortez (Eduardo Noriega), aki ravasz módon megszökik a rendőrség őrizetéből, hogy aztán egy nagyon gyors speciális sportkocsival átszáguldjon a szomszédos Mexikóba egy olyan határponton, melyet emberei építenek ki. Az említett átkelő melletti város serifje azonban egy kőkemény régi rendőr, Ray Owens (Arnold Schwarzenegger), aki nem hagyja annyiban a dolgot. Ráadásul Cortez nyomában van egy kitartó FBI-ügynök is, John Bannister ügynök (Forest Whitaker). Kapunk autós üldözéseket, bunyókat, harcot és egy izgalmas szt... több»
Többször nézős, különleges film. Filmométer: 80% Ez az a film, ami az első perctől az utolsóig fenntartja az érdeklődésed, és aminél végig nem tudhatod, hogy majd hogyan végződik. Jake Gyllenhaal nagyot alakít, pedig egy többszörösen összetett karaktert kell megformálnia. Egyrészt egy átlagember, másrészt egy bevetésre kész katona, harmadrészt pedig egy súlyosan sérült áldozat is. A feladata egy már bekövetkezett, de újrajátszható vonatkatasztrófa felderítése különleges eszközökkel. Remek a rendezés, nagyon jó az alaptörténet, illetve script, és színvonalasak, élvezetesek az alakítások is. Sok a fordulat és meglepetés is. A zárás számomra azért nehezen érthető: mintha tovább élne főhősünk a gépben, afféle kóbor programként a mátrixban, aki... több»
Inkább közepes, X-besorolás ide vagy oda A Sikoly 6-ot mindenképp megnéztem volna (mivel nagy rajongója vagyok a franchise egészének), de a bemutató előtti felhajtás különösen kíváncsivá tett a legújabb részt illetően. A hype egyik fő elemét a figyelemfelkeltő korhatár-besorolás adta, vagyis az X jelzés, ami annyit tesz, hogy csak 18 év felettiek nézhetik meg, és csak este 22 óra után vetíthető a mozikban. Kerestem a filmben azt a hihetetlen félelemfaktort, ami ezt indokolttá teszi, de nem találtam. Én X-besorolást a Terrifier, a Démonok között és például a Mártírok esetében tartanám indokoltnak (meg még jó néhány esetben, mint a Cannibal Holocaust, Az emberi százlábú... stb. stb.) Ezekhez képest mérsékeltebb a Sikoly 6. A nyitójel... több»
A realisztikusabb zombi filmek közé tartozik A 28 nappal később Danny Boyle rendezésében a realisztikusabb zombis filmek közé tartozik. Középpontjában egy londoni átlagpolgár áll, Jim (Cillian Murphy), aki egy nap kórházi kezeléséből (és altatásából) arra ébred, hogy egész addig ismert világa megsemmisült. Mint kideríti, amíg ő a kórházban feküdt, a titokzatos veszettség vírusa zombivá változtatta, és kiirtotta London 99%-át, így teljesen magára maradt a metropoliszban. Ám ahogyan kétségbeesetten és megdöbbenve kóborol a néptelen utcákon, ráakad néhány túlélőre. Kialakul egy kis csapat a csinos Selena (Naomi Harris) és a termetes Frank (Brendan Gleeson), illetve a férfi kislánya részvételével, és elhatározzák, hogy Frank lakását elhagy... több»
Egy erősen heroizált utcai zavargás bemutatása A párizsi Athéné lakótelep egy nap utcai zavargások színtere lesz, amikor egy rendőri túlkapásban meghalt muszlim kamasz tragikus végzete miatt fellázad az egész arabok lakta kerület. A történet középpontjában az a testvérpár áll, akiknek öccsét megölték a rendőrök. Egyikük, Karim a felkelés élére állva borítja lángba az utcákat, másikuk, Abdel (aki a francia hadsereg hadnagya) viszont inkább hűtené az indulatokat. A felkelés azonban minden igyekezete ellenére kitör, és a francia rohamrendőrök tehetetlennek bizonyulnak az óriási túlerő ellenében. Az Athéné kerületben ugyanis ezrek (talán tízezrek) ragadnak fegyvert. A rendezés kapkodó, a néző elé vetített képek pedig többnyire összevisszaság... több»
Látványban erős, sztoriban gyenge. Filmométer: 55% Látványpékség, alakításokban és sztoriban nagyon gyenge kivitelben. Így lehetne nagyon röviden összefoglalni a legújabb Mad Max spin-off fejezetet. Ezúttal a script Furiosát veszi górcső alá, az ő élettörténetét láthatjuk Anya Taylor-Joy alakításában. Nagy kár, hogy a valóban pazar látványvilághoz egy rosszul kidolgozott alapkoncepció társul, mely kevéssé érdekfeszítő módon egy Mad Maxhez csak közvetve kapcsolódó karaktert állít középpontba. Sajnos az alakítások sem mentik meg a közepestől a filmet, mert bár a főszereplő nő még elmegy kategória, a többiek gyengék, még Chris Hemsworth is. Sőt főleg ő az egyik, aki lefelé húzza a végeredményt kimondottan idétlen játékával. Bár kapunk újdonságo... több»
Nem tudja megragadni a valódi Escobar lényegét. Filmométer: 65% Fernando León de Aranoa 2017-ben rendezte meg az Escobart (Loving Pablo), leginkább Virginia Vallejo (az egykori szerető) visszaemlékezéseire és könyvére építve. A film nem mondhatni, hogy tarolt volna a kritikusoknál: a Rotten Tomatoes 33%-ra értékeli (46 vélemény alapján), a Metacritic 42%-ra tartja, az IMDb-n pedig jelenleg 64%-on áll. Ezek közül én mindig az IMDb-t tartom leginkább mérvadónak, a másik két filmkritikus oldalban annyiszor csalódtam, hogy kicsit már hitelüket vesztették nálam. És valóban igaz: az IMDb 64%-a áll legközelebb a valósághoz. A gond egyrészt a script, mely nem tudja megragadni Pablo Escobar valódi egyéniségét. Javier Bardem egy álmatag elmeroggyantnak tünteti fel... több»
Egy öt Oscart nyert pszichothriller Hannibal Lecter alakját eddig 5 film dolgozta fel, melyek közül hármat érdemes megnézni, ezek a következők: A bárányok hallgatnak (1991), A vörös sárkány (2002) és a Hannibal (2001).
Ez is a sorrend minőségileg a három alkotás között, legjobban a Bárányos produkció sikerült, amit nem csupán az 5 Oscar-díj jelez, hanem az IMDb jelenlegi 86%-os értékelés is 1,6 millió szavazat alapján. A Filmometer mégsem sorolja a 90%-os filmek közé, nálunk 80%-on szerepel, de így is csak méltatni tudjuk (még, ha nem is tekintjük hibátlannak).
Bár valóban különleges az alaptörténete, és tényleg hátborzongató a filmben 54 esztendős Anthony Hopkins alakítása is, sokszor hatásvadász a kivitelezés, és a hibátla... több»
Zseniálisan Sir Arthur Conan Doyle nyomdokain. Filmométer: 90% A 2009-es és 2011-es Sherlock Holmes is zseniális rendezés, ám a siker kulcsa mindkét esetben a szereplőkön és a látványvilágon is múlik. Guy Ritchie korunk egyik legnagyobb filmes direktora, amit többek közt az is bizonyít, hogy Sir Arthur Conan Doyle 1887-ben kitalált karakterét, a híres londoni detektívet, Sherlock Holmest eddig ő tudta legnagyobb sikerrel filmre vinni.
Persze tény az is, hogy Robert Downey Jr. szinte erre a szerepre született, a film alaphangulata pedig utánozhatatlan: egyszerre vicces, kalandos, komoly és történelmi. Láthatjuk a 19. század végi London utcáit és a modern tempójú high-tech akciókat is egyetlen látószögben. Az ambivalencia pedig végighúzódik a filmen; ben... több»
Remek alakítások és rendezés kevéssé korhű megoldásokkal Nehéz lenne nem történelmi szemmel vizsgálni és értékelni a Kincsemet, amikor minden jelenetében és elemében a múltat idézi fel. Azt a korszakot, amit az iskolákban dualista kornak neveznek, az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés utáni éveket. Ebben az időszakban, az 1870-es években Ferenc József császár még viszonylag fiatal, 40-es évei elején jár, az osztrák–magyar viszony pedig végre békés idejét éli. A központi karakterek viszont, Blaskovich gróf és Oettingen báró még nagyon is emlékeznek a családjaik közötti viszályra, mely az 1848/49-es szabadságharcba nyúlik vissza. Ezúttal a közöttük feszülő harc azonban nem fegyverekkel zajlik, hanem a Kincsem névre hallgató versenyló birtoklásáért, il... több»
Alapja egy kitűnő regény és társadalom disztópia. Filmométer: 85% Érdekes kísérlet belegondolni abba, hogy egy jövőbeni diktatúra alapjait a személyiségjegyek alapján kialakított társadalmi csoportok egyensúlya alkotja majd. Veronic Roth kitűnő regényében – mely a Beavatott című film alapját képezi – pontosan ezt a felvetést olvashatjuk. Az 5 csoport pedig: műveltek, önfeláldozók, bátrak, őszinték és barátságosak. Egy nap azonban felborul az egyensúly: a műveltek összefognak a bátrakkal, hogy hatalomra emeljenek egy diktátort a műveltektől. Ő Jeanine (Kate Winslet). Nem számolnak azonban azokkal, akik egyik csoportba sem sorolhatóak, és eddig bujkáltak. Ők az elfajzottak, akiknek élére áll Tris (Shailene Woodley) és Négyes (Theo James). A sztori 2014-ben N... több»
Felzárkózik az eredeti részekhez. Filmométer: 80% A Hunger Games világa egy disztópikus jövőt mutat meg számunkra, mely nagyon is realisztikus lehet, ha a globális tendenciák úgy folytatódnak, ahogyan eddig.
Ebben a bizonyos világban – melyet Suzanne Collins írónő teremtett meg még 2009-ben (amikor megírta híres regényét azonos címmel) – egy olyan diktatúra bontakozik ki az USA területén, melyben a legfelső vezető, Snow elnök (Donald Sutherland) túlélőviadalok megrendezésével uralja a kerületeket. Csakhogy nem számol egy felemelkedő, és a játékokból kilépő, majd az ellenállás szimbólumává váló fiatal nővel, ő Katniss Everdeen.
Az Énekesmadarak és kígyók balladája ennek az alaptörténetnek mutatja meg az előzménysztoriját, amikor Snow elnök... több»
Nem közelíti meg az eredetit semmilyen téren. Filmométer: 55% Az eredeti, 1989-es Országúti diszkó a 2009-ben elhunyt Patrick Swayze főszereplésével valódi kultuszfilmmé nőtte ki magát. Bár vannak, akik nem veszik észre (főleg a fiatalabbak), de igenis egyedinek számított annak idején filmet készíteni a kidobóemberek világáról, főleg úgy, hogy a központi karakter nem a megszokott kőagyú, bunkó izomember, ahogyan a 80-as évek diszkókorszakában ezt megszoktuk.
A 45-50 körüliek talán még emlékeznek azokra az évekre, amikor a diszkóőrület tombolt Magyarországon, és bizony nem ment ritkaszágszámba egy-egy bunyó sem még a legfelkapottabb helyeken is. Láttuk, hogy a kidobóemberek beavatkozása nem mindig volt igazságos (sőt, néha még rontottak is a helyzeten)... több»
Érdekes alapötlet gyenge kivitelezéssel. Filmométer: 60% A témafelvetés jónak tűnik, bár az, hogy az idegen civilizáció csak évszázadok múlva ér ide, kicsit komolytalanná teszi az egészet. Mégis a fő gond a kivitelezéssel van. A középkori Kína felbukkanása folyton a próbatételekben, a hiteltelen idegen beavatkozások folyton, a gyenge látványvilág stb, stb. lerontják az összhatást. Az ember mégis végignézi, mert önmagukban az alapok jók. A regény kifejezetten fantáziadús, és nagy sikereket is aratott világszerte. A filmes megvalósításhoz kellett volna egy profibb csapat. Filmométer: 60%.
Tipikus korszakfilm, mégis több dologban egyedi. Filmométer: 80% Hogyan lehetséges, hogy egy film egyszerre tipikus, és mégis egyedi? Úgy, hogy a rendezése, történetvezetése, karakterisztikája egy adott korszak tipizált lenyomata, miközben egyedi témát boncolgat sajátos megoldásokkal. Az Országúti diszkó ilyen film. A témakibontás akkoriban (a 80-as évek végén) igenis egyedinek számított, hiszen a kidobóemberek és placcmesterek világába kalauzolt el bennünket, melyről valójában az átlagember csak keveset tudott. Ráadásul Patrick Swayze csavart is egyet a dolgon: az általa megjelenített James Dalton egy higgadt profi, akit valamiféle meditatív, ázsiai misztikus harcművészaura vesz körül, szakítva a kőagyú, ostoba kidobóember kliséjével. Dalton filozófiát t... több»
Különleges hangulatú krimi-thriller. Filmométer: 80% Scott Cooper egy sajátos hangulatú krimit rendezett Louise Bayard 2006-os regényéből (The Pale Blue Eye) amikor elkészítette a Halványkék szemek című thrillerét 2022-ben. A sztori a 19. században játszódik, mégpedig az USA tiszti akadémiáján, ahol akkoriban a híres amerikai író, Edgar Ellen Poe is tanult. A valós figurát Harry Melling alakítja a filmben. A színész egész megjelenése, arcjátéka és gesztusvilága is 19. századi, mintha annak a kornak a gyermeke volna. A központi karakter azonban nem ő, hanem Augustus Landor magánnyomozó és korábbi detektív Christian Bale alakításában. A történet rejtélyes gyilkosságok körül forog az akadémia falai között, így Landort a katonai iskola vezetői bíz... több»
A Ridley Scott–DiCaprio páros legjobbja. Filmométer: 90% Ridley Scott egyik legjobb rendezése a 2008-as Body of Lies (Hazugságok hálója), mely az évtizedek óta zavaros közel-keleti helyzetet teszi áttekinthetővé egy amerikai CIA ügynök, Roger Ferris (Leonardo DiCaprio) nyomozásain keresztül.
A sztori kezdetén Ferris főnöke, akit Russell Crowe alakít, összefoglalja a térségbeli helyzetet a terrorizmust illetően, és bármilyen furcsa is, de szavai 16 év elteltével, 2024-ben is igazak, sőt aktuálisak.
A film egy konkrét terroristavezér Al-Saleem (Alon Aboutboul) felkutatását helyezi középpontba, de közben megismerjük a Közel-Kelet mechanizmusait is. Kiderül, hogy vannak a területen kormányok, melyek jelentős szerepet játszanak a Közel-Kelet küzdelmei... több»
Sajátos eredettörténet az Alienek és az emberiség kialakulására is Az Alien-világ eddig megjelent epizódjai között valódi kakukktojás a 2012-es Prometheus, mert nem elégszik meg a szokásos xenomorf kontra ember összecsapásokkal, hanem egy eredettörténetet is felvázol a néző számára, mely egyszerre ad alternatívát az emberiség kialakulásáról és az Alienek létrejöttéről.
A Prometheus megjelenésekor sajnos éppen ezt az újító és formabontó különlegességet érte a legtöbb bírálat, pedig számomra éppen ettől egyedi a film. A forgatókönyvírók, Jon Spaihts és Damon Lindelof olyan sztorival álltak elő, mely nem csak elgondolkodtat bennünket, de magyarázatot is ad számtalan kérdésre.
Az emberiség saját képére teremtette egy faj, mely nálunk sokkal méretesebb humanoi... több»
Matt Damon a Marson reked, de végig poénkodja. Filmometer: 90% Az emberiség eddig nem küldött embert a Marsra, noha elvben már megvan hozzá a megfelelő tudásunk. Ridley Scott filmje, a Martian (Mentőexpedíció) egy olyan elképzelt jövőt vetít elénk, melyben már bekövetkezett a tudományos áttörés, és az USA sikeresen kialakított a vörös bolygón egy kis űrállomást néhány fő számára. Egy nap a legénység hazatér, ám egyikük az indulás előtti viharban megsérül és eltűnik. Mivel a legénység azt hiszi, meghalt, nélküle indulnak vissza a Földre. Ám Mark Watney (Matt Damon) túléli az egészet, és megpróbál berendezkedni a bázison abban reménykedve, hogy készletei kitartanak addig, amíg újra meg nem jelenik egy földi űrhajó a Marson. Közben odahaza a NASA is megtud... több»
Gyengécske 4.rész, Filmometer: 45% A Feláldozhatók alapötletét sokan díjaztuk annak idején. Összeszedni egy filmbe a kiöregedő akciósztárokat Stallonéval az élen, majd összerakni velük egy olyan sztorit, melyben mindannyian egy különleges csapat tagjai, akiket az amerikai kormány öngyilkos bevetésekre küld, hisz feláldozhatóak. A legelső rész zajos siker lett, de az újabb és újabb fejezetekkel sajnos gyengült a minőség, noha más akcióhősöket is bevontak. Még Chuck Norris is felbukkan, az amerikai akciófilmek nagy öregje. A negyedik rész próbál valami újat hozni, de nem nagyon sikerül. A műnő Megan Fox nem túl hiteles a kommandós hölgyike szerepében, és ezúttal a szokásos poénok sem nagyon jönnek. Erőltetett az egész, és még a... több»
68 Erőnek erejével (2013)
Arnold Schwarzenegger egyik utolsó nagy sikerfilmje nálam az Erőnek erejével (The Last Stand) 2013-ból, Ji-woon Kim rendezésében. A sztori is tetszetős: adott egy drogbáró, Gabriel Cortez (Eduardo Noriega), aki ravasz módon megszökik a rendőrség őrizetéből, hogy aztán egy nagyon gyors speciális sportkocsival átszáguldjon a szomszédos Mexikóba egy olyan határponton, melyet emberei építenek ki. Az említett átkelő melletti város serifje azonban egy kőkemény régi rendőr, Ray Owens (Arnold Schwarzenegger), aki nem hagyja annyiban a dolgot. Ráadásul Cortez nyomában van egy kitartó FBI-ügynök is, John Bannister ügynök (Forest Whitaker). Kapunk autós üldözéseket, bunyókat, harcot és egy izgalmas szt... több»