Csaknem harminc év telt el azóta, hogy a Rage vírus kijutott egy biológiai fegyverek laboratóriumából. Bár a terület továbbra is szigorú karantén alatt áll, néhány túlélő megtalálta a módját, hogy alkalmazkodjon a fertőzöttek között. Egy kis csoport egy távoli szigeten talált menedéket,… Több
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Ellentétben sok negatív kritikával, számomra a 28 évvel később kifejezetten működött. Nem próbálta utánozni az előző részeket, hanem teljesen más világot teremtett, és pont ez adta a frissességét. Nyers, brutális és okosan felépített történetet kaptunk, amely új irányt nyitott, miközben hű maradt a „sorozat” szellemiségéhez. A karakterek motivációi és cselekedetei érthetők voltak, még akkor is, ha néha vitatható döntéseket hoztak. Spike figurája különösen erős lett: a fiút alakító színész remekül hozta a gyermeki, de a körülmények miatt korán felnőni kényszerülő szereplőt. Ralph Fiennes pedig egy tőle szokatlan, spirituális és kissé őrült szerepben brillírozott, ritka és emlékezetes alakítás volt. A film egyik legerősebb eleme a zene és a hanghatások voltak. A folyamatosan pulzáló, feszült atmoszférát tökéletesen erősítették, a bevillanó képek pedig sosem engedték, hogy a néző kényelmesen hátradőljön. A feszültség végig kitartott, és egészen a fináléig fenntartotta az érdeklődést. Pozitív meglepetés volt az is, hogy több jelenetben teljesen más történt, mint amire számítani lehetett, a kiszámíthatóság helyett így igazi fordulatokat kaptunk. Ez tette igazán élővé és izgalmassá a filmet. Összességében a 28 évvel később nemcsak méltó folytatás, hanem egy bátor újragondolása is a történetnek. Más, mint az előző részek – de nem gyengébb.
Danny Boyle és Alex Garland párosa több mint 2 évtized után visszatért az általuk 2002-ben megálmodott, dühkórvírus által feldúlt világba. A zombifilm (a klasszikus értelemben nem zombik; valójában csak dühvírusos emberek) műfaját felfrissítő, hamar ... Teljes kritika
Azaz emlékezz arra, "te is meg fogsz halni". Milyen furcsa, hogy ez lett a film ars poetikája, egészen meglepett. És egészen varázslatosan hatol a lelkedbe a mű, észrevétlenül, mintha egy nagyon vékony penge csusszana a mellkasodba. Furcsa módon a fé... Teljes kritika
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Komoly és vérmes reményekre adott okot a rendező személye, hiszen Danny Boyle rendezte meg sok-sok éve a 28 héttel később című horrort, ami ugyanilyen zombis sztori volt annak idején. Ám ezúttal nagyon mellément minden, a 28 évvel később erősen B kategóriásra sikeredett. Jól indulna a történet: kis túlélő közösséggel a brit szigetek egyikén, ám utána egyre gyengébb és gyengébb lesz az egész. A központi karakter egy kamasz, aki meglép az apjától, hogy beteg édesanyjának keressen orvost a zombik lakta Európában. A keresgélés során előbb egy katonával találkoznak, aki egy időre csatlakozik hozzájuk, majd egy szülésre készülő zombi-nővel. A groteszk és szürreális szülési jelenet közben bukkan fel egy alfa-zombi, mely nagyobb és okosabb a többinél. A zombinő embergyereket hoz világra, így bár a katonát megöli az alfa, a gyerek és anyukája a kisbabával folytatni tudják útjukat. Megtalálják a dokit, aki meghalt emberek koponyáiból épít tornyokat. Megállapítja, hogy a nő rákos, és a túlvilágra segíti. Az egész úgy, ahogy van, nagyon nagy zagyvaság, közepes látványvilággal.
A film 133 116 900 forintos bevételt termelt Magyarországon. A hazai mozik összesen 50 221 mozijegyet értékesítettek a produkcióra.
Danny Boylenak annyira megtetszett a trailer zenéjének használt Boots szám Rudyard Kiplingtől, hogy a film egy jelenetébe is beletette.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
28 Years Later
