A titánok harca

Egy nagyszabású fantasy-kalandfilm, amely a görög mitológia klasszikus motívumait dolgozza fel gyors és vizuálisan túlzsúfolt tempóban. A film stílusa inkább a modern blockbuster-látványvilágot követi, pörgős akciókkal és rengeteg CGI-trükkel, de eze... Többk mögött gyakran felszínes marad a hangulat, hiányzik a mélység. A cselekmény Perszeusz, Zeusz félisten fiának harcát követi Hádész, az Alvilág ura ellen, miközben útja során szerencsére akad néhány izgalmas szörny és epikus összecsapás, de a karakterek kidolgozatlanok, többségük csak „díszlet” a látvány mellett. Sam Worthington és Liam Neeson színészi játékában kevés az erő, Ralph Fiennes alakítása karikírozott, a mellékszereplők gyorsan feledésbe merülnek. A forgatókönyv sablonos, sok helyen elnagyolt, a dialógusok gyengék, Louis Leterrier rendezése pedig inkább csak iparosmunka, mint valódi újítás, a 3D-t pedig utólag erőltették rá. Objektíven nézve a film főleg a látványra támaszkodik, szubjektíven azonban néhány szórakoztató pillanata, lendülete okán egyszer meg lehet nézni, főként fiatalabb, akció– és fantasyrajongó közönségnek vagy azoknak, akik könnyed kalandot keresnek.

Az istentől született, de emberek által nevelkedett Perszeusz (Sam Worthington), a hatalmas Zeusz (Liam Neeson) félisten fia, az istenek királya megesküszik, hogy bosszút áll Hádészen (Ralph Fiennes), az alvilág rémisztő uralkodóján, amikor látja hal... Teljes kritika

Valahogy engem megfogott a hangulata,és élveztem az első kockától az utolsóig.Vannak jobb történettel bíró fantasy-k,de nekem erre ráhangolódott az agyam,és elvarázsolt.Érdemes megnézni,aki szereti a műfajt.Ahhoz túl jó,hogy kihagyjuk.

Ez a remake egy kicsit jobb, mint a legtöbb remake abban, hogy tiszteletet tanúsítson a forrásanyag iránt, de nem tökéletes. A látvány meglehetősen lenyűgöző, de az „igazán nagy dolgok” iránti buzgalommal, nem pedig a történetmeséléssel. A 3D vonzó, de nem igazán ad hozzá sokat. Kicsit olyan parasztvakítás. A sztorit amúgy az eredeti filmhez képest megkavarták, + keverték, de alapvetően hű az alaptörténethez, feltevéshez. Néhány karaktert újakra cseréltek, hogy néhány jelenetet finomítsanak. A Medusa/Perseus sakkmeccs csata az eredeti film egyik legjobb jelenete volt, de ez a film mellőzi ezt a vad, mindenki számára ingyenes CGI-játékot, amely inkább futballmeccsnek tűnik. Sok akciójelenethez hasonlóan itt is rengeteg dolog üti az arcát egyszerre. Maga Medusa inkább hasonlít sajnos egy műcicis Baywatch csajra, mint egy csúnya lényre, aki kővé tud változtatni. A Hádész-terv felesleges. Csak hozd be a Medúzát, a skorpiókat, a boszorkányokat, és „Engedd el a Krakent!” Ennyi kell ehhez a történethez. De becsüld meg a CGI varázslókat; a Kraken nagyon klassz debütál. Ez egy tisztességesen szórakoztató utazás, ambiciózus, de kissé erőltetett nekem. Egy próbát azért megér...