DogMan - A kutyák ura

Nem is tudom, miért nem ismertem ezt a filmet. Van ez így! Lol. A sztori nem pörög, mivel nem is tudna. Egy tolókocsis emberről nehéz lenne egy akciódús filmet kreálni, de valahogy Luc Besson kihozta ebből a legtöbbet, és gyakorlatilag a filmnézés al... Többatt eszedbe sem jut felállni. Lassan izgalmas, vagy inkább érdekfeszítő az egész film. Nagyon tetszett!

Hát ez iszonyú fura volt, mintha valami átkomponált Gothamben felhozta volna Besson a Pingvinembert a csatornából, és a pingvinjeit kutyákra cserélte volna meg valami szocialista szuperhőssé, vagy Robin Hooddá formálta volna („hiszek a javak újraelos... Teljes kritika

Luc Besson 4 év kihagyás után rendezett ismét, visszatérése pedig egy igencsak merész, impulzív, néhol egyenesen provokatív, mégis figyelemre méltó alkotás lett. A film ötletét egy újságcikk ihlette, melyet Besson olvasott egy kisfiúról, akit ketrecb... Teljes kritika

Ha azt mondom, hogy ez egy halálosan unalmas történet egy tolószékbe szorult, rosszul öltözködő emberről, aki a kutyák társaságát részesíti előnyben az emberekével szemben – igazat mondok. Ha azt mondom, hogy egy elképesztően kreatív, fantáziadús és ... Többnevetségesen merész jelenetekkel tarkított, művészien virágzó történet ez a film – akkor is igazat mondok. Szóval egy olyan mozit látunk, amely túlságosan szokatlan ahhoz, hogy azonnal hozza az elvárt sikert, ellenben elgondolkodtat, mert olyan erős és sugárzó a kifejezésmódja, hogy simán elfogadjuk, ahogy Shakespeare útjai keresztezik egymást Marlene Dietrich-el, vagy ahogy a halálos kopók a drag queenekkel. Doug, a mi szerencsétlen főszereplőnk, akinek az élete olyan elképzelhetetlenül könyörtelen sz*r, hogy teljesen visszavonul az emberiség elől, és egy csapat kutyával él együtt egy pszichés határt súroló kapcsolatban. A fináléban pedig a mindig barátságosnak ábrázolt kutyák Doug vezetésével véresen leszámolnak a rosszfiúkkal, miközben Piaf azt énekli „Nem, semmit, de semmit, nem bánok semmit sem...” A film egy komoly portré egy olyan karakterről, aki rosszakaratú és gyűlölt figura, de mégis boldogul a saját szokatlan tulajdonságainak köszönhetően.

DogMan, azaz A kutyák ura – találóan lett a cím megadva ehhez a filmprodukcióhoz, valójában tökéletes. A film nézése közben kiderül, hogy miért nem lehet eldönteni, hogy a főszereplő nemi besorolását hová lehet betenni, azaz, hogy a karakter nem telj... Többesen elkötelezett egyik nem mellett sem. Hol male a figura, vagyis férfinak öltözik, annak látszik, hol pedig úgy tűnik, hogy famale az illető, vagyis néha gyönyörű előadó-művésznő (pl. mikor Edith Piafként lép a színpadra, és énekli el az egy nagy világsikerű slágerét). Aztán pedig se nem férfi, és se nem nő, hanem az illető lemegy állatba, kutyákkal hál és kel, és elalszik. Saját bevallása szerint a kutyák neki a gyermekei, többször is hangoztatja, hogy ezek nem a kutyái, hanem a csemetéi. És hogy mire használja fel ezeket az „apróságokat” az élete folyamán, az nagyszerűen be van mutatva ebben a különleges Luc Besson-filmben. Nagy várakozással ültem le a filmvászon elé a moziteremben, és be kell hogy valljam töredelmesen, nem csalódtam, mert kifejezetten élveztem az előadást, habár nekem macskáim vannak...

Ez az alkotás is belépett a felnőttkori visszaemlékezés által felszínre hozott, gyermekkori traumákat elbeszélő filmek világába, melyben a jelen és a múlt súrlódásai kerülnek párbeszédbe egymással. Két fő idősíkkal dolgozik a történet. A cselekmény e... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Luc Besson legújabb alkotását már nagyon vártam, és nem kizárólag Caleb Landry Jones fenomenális alakítása miatt, bár tény, hogy elsősorban ezért érte rengeteg pozitív kritika. Megosztó alkotás lett, sokaknál kiveri majd a biztosítékot, hiszen azon t... Többúlmenően, hogy több társadalmi problémára reflektál, egy olyan karaktert tesz meg hősnek, akinek még a nemi identitása is kérdéses, miközben olyan egymondatos igazságokat fogalmaz meg a létről, hogy a Dalai láma Dúró Dórával kézen fogva indul életfogytig tartó elvonulásra. Pimasz és nehéz film, mert nem köntörfalaz sem akkor, amikor a családon belüli erőszakról van szó, sem akkor, amikor a rendszert kérdőjelezi meg, és nem fél felvázolni azt sem, hogy az ember mennyire egy elcseszett létforma... és mégis egy megtört testű és lelkű ember sorsán keresztül jutunk el oda, hogy a teremtés koronájának kálváriáját mintegy jelképesen keresztre feszítve a halálban talál kegyelmet a szenvedéseire. Kegyetlen, kreatív, karizmatikus és mégis könnyed kaland úgy, ahogy csak a franciák tudnak mesélni...

Szépen, lassan tépi szét a lelkünket ez a történet. Mindig csak egy kicsit vesz el belőlünk, és a film végére nem marad semmi. Itt nincsenek szerető szülők és testvérek, aranyos nagybácsik, szeretet, szerelem, boldogság. Itt csak a kegyetlenség, az e... Teljes kritika

Elég erős képsorokkal mutatja be, miért érnek az állatok sokkal többet jó néhány embernek csúfolt véglénynél. Ezen kívül viszont nem sok újat ad. Félek, Besson már nem igazán fog olyan maradandó alkotást rendezni, mint mondjuk a Leon a profija.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Az év meglepetése, ez az a történet, ami örvényként magába szippant, és nem enged el egészen a végéig. Sok dráma van, de kevés éri el ezt a hatást. Tekintsünk el a kutyákkal beszélgetés vagy a velük megtervezett akciók realitásától. Tudjuk be filmes ... Teljes kritika

Luc Besson ezúttal a mély drámát keverte a gyerekmesébe illő akciójelenetekkel. Merész vállalkozás, balul is elsülhetett volna, de végül úgy álltam fel a fotelből, hogy ez bizony jó kis film volt.

Minden percét élveztem. Egy annyira semmitmondó történet, hogy nem is értettem meg, hogyan nem kapcsolom ki a tévét. Aztán a film végén derült ki, mikor a stáblista futott, hogy Luc Besson. Tőle csak tökéleteset várunk. Amúgy a képi világa lenyűgözött. Minden nagyon a helyén volt. Mindenkinek ajánlom a film megtekintését.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A film legfontosabb üzenete számomra az volt, hogy Luc Besson akkor is tud jó és nézhető filmet készíteni, ha maga a történet nem feltétlenül erős. A film egy kicsit lassan indul be, sőt: úgy általában nem nagyon pörög, de ez nem baj, mert a sztori í... Többgy is érdekes, élvezhető, némely pontokon pedig kifejezetten izgalmas is. Plusz pont jár azért, hogy a főhős nem szent, viszont nem is akar globálisan bosszút állni az őt ért „isteni” igazságtalanságokért. Viszont amikor kell, megvéd(et)i magát, akkor is, ha a védelem mértéke finoman fogalmazva is aránytalan. A főhős alakítása remek, én nem találtam benne hibát. A történetelemek közül jó néhány ismerős lehet, de összeadva azért egy jó kis nézhető filmet adnak ki. A végkifejlet, a főhős sorsa jó előre kitalálható, ám a lezárás ettől függetlenül illik az egész cselekményhez. Szép munka.

Voltak érdekes dolgok benne, de sokszor unalmas volt.