Dűne

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Szerintem az előzetesbe bele kellett volna írni, hogy aki nem olvasta esetleg előtte a könyvet, meg se nézze. Nekem egy vontatott, unalmas óda volt, az emberek jönnek-mennek ide-oda, nem tudunk meg szinte semmit arról, kinek mi a története, ki kicsoda. A futurisztikus korban mindenki kardozik (a technika ezen területen nem fejlődött). De nem is ez a lényeg, most eltekintek mindentől: beülök egy moziba, fogalmam sincs erről, nem olvastam, nem láttam a régi filmet. Nézem, nézem, nem értem, jönnek-mennek, a rongyokat fújja a szél, szépen néznek egymásra, néha valaki más hangon beszél :) :), nem tudni miért. Séta, séta a sivatagban, beszélgetés, jönnek-mennek az űrhajók, aztán kis csata, a srácok lézerrel vágják át a falakat, de a kardos csávó mindenkit megöl... Jól van, buksi, legenda így-történet úgy, még jó, hogy munkaidőben néztem meg...

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Azt hiszem, én jobban jártam, mert így a két rész megnézése után írom ezt a véleményt. Láttam már korábban is, de akkor még nem véleményeztem, és úgy gondolom, most eljött rá az idő. :) Szerintem nem sikerült rosszul ez az első rész. A sci-fi része n... Teljes kritika

A Herbert által annak idején teremtett Dűne egy különleges világ, mely a Star Wars univerzumánál is régebbi. Egy igazi fantáziamerülés a képzeletbe, tele eredeti ötlettel és érdekes gondolattal. Villeneuve nagy fába vágta tehát a fejszéjét ennek másodszori megfilmesítésekor és megrendezésekor. (Az első filmes adaptáció - David Lynch 1984-es sci-fije - szintén mérsékelt diadalt aratott annak idején.) Sajnos amit Villeneuve kihozott az egészből, az csupán töredéke lett az eredeti sztorinak, és még ezt is laposan, unalmasan tálalta, újabb közepes produkciót alkotva. Lassú a tempó, kidolgozatlanok és bemutatlanok a karakterek, enervált a rendezés és gyenge a script is. De a Dűne legfőbb hibája mégis maga Villeneuve és amit tett ezzel a hihetetlenül fantáziagazdag világgal. Értékelesem: 50%, se több, se kevesebb.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Nem tudom, mit gondoljak. Megnéztem. Tény, hogy sok dolgot érthetővé tesz ez a fajta feldolgozás, mégis úgy éreztem, hogy elnagyolt lett. Amilyen precizitással tervezték meg a díszletet, a homokférget, a szereplők annyira nem illettek karaktereikbe. Azt hiszem, nagyot akartak durrantani, de csak pukk lett. Akik ismerik a könyvet, a történetet tudják, hogy ez a rész csak az egyik fele a történetnek. Így megmarad a remény, hogy a következőben felpörögnek az események, és egy jobb mozit láthatunk majd. Egyszer, könnyed kikapcsolódásnak jó. Nézd meg és találj választ a fűszer és a jóslat kérdésére! Filmre fel, és jó szórakozás!

2,5 óra játékidőhöz képest nem volt unalmas, hamar elrepült az idő, de valahogy mégsem úgy jöttem ki a moziból, hogy wow. A látvány semmi különös nem volt, és a történet is hagy némi kívánnivalót maga után.

Nem olvastam a művet, mert úgy gondoltam, mai szemmel már idejemúlt lenne, és csalódnék benne. Emiatt kegyetlen azt mondani, hogy a film alapján jól is tettem, mert egy borzalmasan gyenge Star Wars feelinget kaptam. Ezzel a kijelentéssel sokan vitatk... Többoznának, és nem is a könyvet akarom értékelni, hanem a filmet: vontatott, unalmas, béna, maratoni hosszúságú. Külön megmosolyogtató, hogy a kamera időnként percekig időzik egy-egy látványbeli megoldáson, mintha terelni akarna, vagy a mellét ütögetni, hogy mi ilyet is tudunk. A karakterek borzalmasan unalmasak, és ezen az ismert arcok sem tudnak segíteni. 2,5 órás szenvedés, ami jóformán egy love story köré épül, s#gglyuk férgekkel és az űrtechnika idején is karddal rohangáló harcosokkal.

A hosszú játékidő ellenére a története nem túl sok. Számomra kicsit halovány a film, valami különlegesebbre számítottam. A szereposztás izgalmasnak tűnik, de nem sokat tesznek hozzá a filmhez. Nem rossz film, de számomra nem lett túl emlékezetes.

Talán azt érezhették az első Star Wars nézői, amit én a film kapcsán. Szép, elmés, érdekes, magával ragadó... De mi az isten történik, és ki kicsoda? Remélem, hogy a második film után már kissé jobban érthető lesz az univerzum, és hogy minden dönté... Többs több értelmet nyer majd, mert bár a felépített univerzum érdekes, a film önmagában csak egy kedvcsináló valamihez, amit nem is teljesen értek.

Már a moziban éreztem, hogy ez egy nagyon megosztó film lesz. Jönnek majd az elmélyültek, akik már kétszer olvasták a regényt, és elélveznek egy-két ütősnek hangzó (ámde semmit nem jelentő) mondattól, és dobálják rá az ötöst. És a másik tábor, aki ki lesz akadva, hogy egy órát kellett végigszenvedniük az első akciójelenetért, és egyes osztályzattal büntetik, hogy két órát áldoztak erre a vontatmányra az életükből. Nos, én az utóbbiakkal tudok inkább azonosulni.

Üzenem David Lynchnek, hogy nyugodtan megnézheti az új filmeket, nem lettek jobbak, mint a régi. És legyen elégedettebb a saját művével, mert AZ az eddigi legjobb Dűne-adaptáció. Ez a Dűne első rész pedig nem lesz klasszikus nálam, soha. „A távoli jövőben már kihaltak a lakberendezők”, írták egy PC játékkal kapcsolatban, mert annyira gyéren volt berendezve a virtuális játéktér. Nagy hiba a sznob építészeti stílus, a brutalizmus alkalmazása. Hiába a jó színészek, a rendezőnek sikerült még az Arrakis dűnetengerénél is sivárabbá alakítani a történetet.

Nagyon komoly és lassú hangvételű film, nagy nevekkel, még (az egyenlőre) kisebb szerepekben is. A képi világ, a színek, a sivatagi környezet, amiben jól érezni a homokos száraz környezetet, mind segít átérezni a nyomasztó hangulatot, ami ráül az egé... Többsz filmre. Így, hogy ez a film még csak egyfajta bevezetője a ki tudja még mekkorára duzzasztott Dűne világának, meg kell elégednünk egy kevésbé mozgalmas, de látványos történettel. Bizakodva várom a további részt, részeket.

Nem lehetetlen, hogy ez esetben a várakozások okoztak nálam komolyabb csalódást. Ha nem úgy ülök le a mozihoz, hogy "na, megnézem az év filmjét", akkor talán jobban tetszik, vagy legalábbis nincs ekkora csalódás. A kezdés jó volt, közel egy óra eltel... Többt úgy a filmből, hogy észre sem lehetett venni az idő múlását, jó volt a film felépítése, érdekes volt a felvezetés, de szépen, fokozatosan kezdett leülni a film és később sem vált feszessé, nem éreztem azt, hogy "szemem a vásznon, mert különben lemaradok valamiről". Sajnálom, hogy így alakult, mert tényleg nagy volt a várakozás, és készültem egy rég nem látott 9-esre, 10-esre. 5/10

A Dűne egy elképesztően gazdag és különleges futurisztikus világ a 10 ezer évvel későbbi időkre elképzelt jövő bemutatásával. Az 1986-ban, 65 évesen elhunyt amerikai sci-fi író, Frank Herbert éveken keresztül dolgozott a Dűne történetén, és csak nagy nehézségek árán tudta elérni regénye megjelentetését, mely aztán később Nebula- és Hugo-díjat is nyert. A Denis Villeneuve-féle megfilmesítés 2021-ben, majd 2024-ben méltó emléket állított a herberti Dűne-világnak. Remek a rendezés, és valóban tehetséges színészi alakításokat is láthatunk Timothée Chalamet, Zendaya, Rebecca Ferguson, Josh Brolin és a második részben Javier Bardem alakításai révén. A Dűne első része az Arrakis bolygót mutatja be és a legfőbb konfliktusokat a nagy házak között (Atreidesek, Harkonnenek), illetve megteremti azt a sajátos világot is, mely felvezetés a küzdelmeket kiteljesítő második epizódhoz. Ugyanakkor mozgalmasságot és harcot már az első rész is bőven kínál, így a végeredmény egy 5 csillagos, lenyűgöző akció-sci-fi (95%-os értékeléssel).

Én nagyon nagyot csalódtam Villeneuve filmjében, és szinte halálra untam magam rajta. Annyira vánszorgó a tempó, hogy az már kínos, és akkora sanszokat hagy ki a forgatókönyv, hogy az már zavaró. Például az izgalmakat, csatákat és egyáltalán a harcot. Lehetett volna a Dűnéből egy lendületes, érdekes, izgalmas és jól felépített dolog, de inkább a melankolikus misztikum irányába vitték az egészet. A karakterek is elnagyoltak, mintha Villeneuve elvárná, hogy a néző eleve ismerje őket, így nem is fárasztotta magát olyan nyűgös munkával, hogy felvezesse, bemutassa őket. A végeredmény a Dűne középkategóriába süllyesztése, ami vétek a sci-fi irodalom egyik legjobb és legnagyobb klasszikusával szemben. Roger Ebert 4 csillagos skáláján én egyetlenegy, esetleg másfél csillagot adnék rá.