Pirula Panda

Egyszer meg lehet nézni, de egyáltalán nem nagy szám, sokszor elég furcsa, nem a jó értelemben.

Domee Shi rendezőnő Oscar-díjas rövidfilmje, a Bao szellemiségében készítette el első nagyjátékfilmjét; azaz most is az anya-gyermek kapcsolatról, a gyerekek önállósodásáról és elengedéséről mesél. Csakhogy ezúttal a másik oldalról közelíti meg a tém... Teljes kritika

A Lelki ismeretek és a Luca után a Pixar stúdió egy újabb animációs filmje kerülte el a mozis bemutatást Amerikában. A tengeren túlon a Disney+ streamingszolgáltason debütáló Pirula Panda érzelmes mese a tinédzserkorról, de messze nem képes alkalmazn... Teljes kritika

Egészen kivételes témaválasztásával és annak megközelítésével sok szülőnél kiverte a biztosítékot a tengerentúlon, pedig a pandakaland remekül sikerült. Egyszerre felnövéstörténet, fantasy és családi mozi. A kamaszból felnőtté válás örök témája melle... Többtt a család és a barátok fontosságáról is szól, valamint arról, hogy a kettő nem mindig tud párhuzamosan jól működni. Fő erőssége a misztikus vonal mert hát egy havibajtól bekattant tinilány még a Pixartól is meredek lett volna, bár a Vörös Panda így is megmosolyogtató metaforája a fiatal lányok biológiai érésének. Mindenesetre az ázsiai varázslat kellően oldja a téma komolyságát, ráadásul remekült megírt karaktereken keresztül ismerhetjük meg a történetet. Vizuálisan ismét kiemelkedőt alkotott a lámpás stúdió, valamint a zenei motívumok is nagyban hozzájárulnak az élményhez. Nekem mégis hiányzott valami. Talán lehetett volna több humor. Sokszor azt éreztem, hogy többet ki lehetett volna hozni a helyzetkomikum adta lehetőségekből. Az apróbb hibáitól függetlenül egy nagyon egyedi színfolt az animációs filmek palettáján, amely többek között a gyerekek számára is könnyebben érthetővé teszi a megfelelési kényszer fogalmát és szépen levezeti, hogy ezt (is) generációról generációra cipeljük magunkkal.