Legtöbbször nem ellenzem a magyar szinkronos változatokat (ez alól persze a komoly alakítást igénylő drámák kivételt képeznek), de most azt mondanám, aki teheti, eredeti hanggal nézze végig a Gru 2-őt, nem fogja megbánni. Steven Carrell jobb, mint valaha.
A film eléggé olyan, mintha valakinek elgurult volna a gyógyszere. Tudom, hogy ebben az időszakban a reneszánszát élte a szörny sci-fi. De ez már szerintem nagyon az alja volt. Szinte már nevetséges az egész koncepció.
Tetszik, hogy az idegeneket eléggé realisztikusra sikerült megcsinálni. Az jutott eszembe, hogy olyan mintha a Galaxis útikalauzt stopposoknak inspirálta volna a történetet. Átjárás van mindenhol, de csak a beavatottak tudnak róla. Tetszik a két ügynök is, remekül kiegészítik egymást: a komoly és a vicces, a vén róka és a zöldfülű, a helyes és a gyűrött. Sablonos, de működik!
Nagyon tetszett a filmben, hogy a karakterek nézőpontjából mutat be mindent, tehát mi sem tudunk, mi sem látunk többet, mint a szereplők. Mindez azért jó, mert a figyelmünket a karakterekre irányítja, nem a látványosságokra és a rombolásra.
Mi felnőttünk, de Indiana Jones a régi maradt. Először csalódottan jöttem ki a moziból, hisz tele volt a film logikátlan és nevetséges fordulatokkal. Aztán belegondoltam, hogy az előző részekben is voltak ilyenek jócskán. Gyerekként imádtam ezeket a jeleneteket. Hisz erről szól ez a film.
Távol állnak tőlem a kosztümös filmek, mert sosem tudom magam beleélni a történetekbe - folyton arra figyelek ugyanis, hogy vajon ez valóban megtörténhetett-e volna abban a korban? A Gladiátor viszont egy jó kivétel, mert a szép képek, a hangulat és a viszonylag mozgalmas cselekmény nem hagyott időt arra, hogy ezen gondolkodjam. Az egyik legjobban sikerült, antik történetet feldolgozó film szerintem a Ben Hur után, ami saját korában hasonló sikernek örvendhetett.
Cavalier számomra mindigis egyet jelenetett az unalommal. Történik a film, egy kis szikra, majd unalom és megintcsak unalom. Valamiért a maga korában bizts népszerű volt.
Az első rész igazi csemege volt, a második jó volt, a harmadik nem sokat ért, de ez a rész minden negatív képzeletet felülmúlt. Mintha a készítők direkt azt tűzték volna ki célul, hogy unalmas filmet csináljanak. Kihúzni a szereplők közül Orlando Bloomot és helyettesíteni egy minimális vizet zavaró, tehetségtelen szereplővel amatörizmusra vall.
Egy kissé már poros és a mai szemnek egy cseppet lassú film a Twister az ember egyik legnagyobb félelméről, a kontrollálhatatlan időjárásról, ami ellen nem lehet védekezni. Ez a folyamatos hajsza és menekülés egyébként nem csak a szereplőket, hanem a nézőt is megizzasztja, és olyan nehezen érthető, hogy miért akar valaki mindenáron ennyire közel kerülni egy tornádóhoz. Az ilyen filmekkel mindig az a bajom, hogy nem értem a szereplők motivációit.
Növekszenek a szereplők, feszültebbek a helyzetek, és érezhető, hogy a veszély is nagyobb, ahogy a gonosz is erősödik. Néhol még kicsit megszeppen a film hangulata, mintha nem merne elég ijesztő lenni, vagy mintha nem tudná a rendező eldönteni, hogy melyik korosztályt is akarja megcélozni.
A Rocksuli egy örömjáték Jack Black számára, aki remekül hozza azt az egy karaktert, amit ő igazán tud. Nem volt véletlen a Golden Globe-jelölés, ahogy az sem, hogy végül nem kapta meg a díjat. Ettől még a film nagyon szórakoztató, műfajából pedig magasan kiemelkedik. Részemről bármikor újranézős.
85 Gru 2 (2013)