Én egész jól szórakoztam, nem egy túlzottan hátborzongató film, de megvan a maga hangulata. Egyszer nézhetős kategória, de ennek ellenére erre az egy nézésre is csak ajánlani tudnám.
Végre egy igazán jó spin-off, kár volt aggódni miatta. Ez a széria méltó a filmkehez, sőt, ha azt vesszük, hogy a Hannibal Lecter szereplésével forgatott mozik milyen változó színvonalat is képviseltek, azt mondanám, hogy a sorozat sokkal kiegyensúlyozottabb. Az egyik legjobb ma futó televíziós dráma, én az első rész után menthetetlenül rászoktam.
Nagyon különleges film ez az utolsó kínai császárról, ha mindezt le is bontjuk róla, még akkor is egy gyönyörű életutat látunk, nagyon jó elbeszéléssel, illetve nagyon szép képi világgal. Ajánlom mindenkinek ezt a filmet. Egy kissé lassú a történetvezetése, nem egy cselekményes film, de azért nem fogtok unatkozni.
Van abban némi igazság, hogy a sorozat fénye mostanra jócskán megkopott, bár elég nehéz megmondani, hogy mi változott. Talán épp az a baj, hogy semmi, annyi kitétellel, hogy ma már sokkal kevésbé izgalmas, mint a korábbi évadokban. Az ilyen krimikkel mostanra tele lett a padlás, egy ideje kiszálltam.
Az egyik kedvenc romantikus filmem a kilencvenes évekből. Mai szemmel megmosolyogtatóak a ruhák és a frizurák, de maga a film tartalmaz minden olyan elemet, melyek ezt a kort jellemezték filmek terén. A zene feledhető, a jelenetbeállítások kissé bárgyúak, viszont a színészi játék elég jól sikerült.
Egy nagy halom digitális effekt, kb. ennyit tud a film, a legnagyobb bánatomra persze. Rendben, mutatós, azt nem kétlem, de nekem valahogy nagyon üres.
Nekem a film főleg a gondolati tartalom miatt tetszett, de meg tudnám érteni, ha valaki azt mondaná, ezért kár volt egy filmet megcsinálni, inkább könyvet kellett volna írni belőle mondjuk. Ebben van valami, mert a film nagy részét tényleg ez teszi ki, és nem nyilvánvaló, hogy a filmnek van-e egyáltalán ténylegesen bármilyen említésre méltó cselekménye, márpedig egy filmnek, vagy bármilyen színpadi dolognak az ilyesmi nem árt.
Amolyan tipikus nyolcvanas évekbeli tinihorror...mindenből egy csipetnyit tartalmaz. Ez egy filmes korszakra volt jellemző, nem nevezném tudatzavaros alkotásnak...
Ez az egyik kedvenc filmem! Jack Nicholson és Diane Keaton hihetetlen páros, elképesztően jól nyomják ebben a filmben, de Keanu Reeves sem utolsó, szerintem igazából ezek a fajta szerepek valók neki. A sztori is elképesztően aranyos, nagyon jól össze van rakva, nagyon kedves, nem túl nyálas, baromi vicces, egy szóval úgy jó, ahogy van.
Nem tudom hány potnot adhatnék egy francia verzióra a Madhcen madchenből, melyben a lányok táncikálnak és olyan kifejezésekt gugliznak mint orgazmus és túlélés.
A Gru 2 kellemes kis animációs film, ami azonban sajnos történetvezetésben nem hozza a Pixar színvonalát. Ha ettől eltekintünk, és le tudják kötni a figyelmünket a percenként érkező poénok, egészen jól szórakozhatunk.
Rendkívül élveztam Harron moziját. Előtte ugyan nem ismertem a rendezőt, de az Amerikai pszicho után gyorsan bepótoltam a lemaradást. A felső tízezer kiüresedett, semmitmondó életét hűen bemutató alkotás egyszer csak átcsap egy nagyon erős atmoszférájú horrorba. Bale tökéletes választás volt a főszerepre, mondanám, hogy élete egyik legjobb alakítását nyújtotta, de ez voltaképpen minden filmjére igaz.
Több ilyen, igaz története feldolgozó bűnügyi film kellene, mert ugyan eltér egy kicsit a valódi történettől a dramaturgia miatt, viszont a lehető legprecízebben szeretné visszaadni azt, ami a valóságban történt, és ehhez viszont okos és analitikus rendezői szemmel kell nézni a történteket. A Zodiákus nem az a film, amit fel tudna dobni még két nagyon jó nő vagy egy felrobbanó gyorsvonat, ha netán nem működne a történet - de szerencsére működik.
69 Anna és a droidok (2013)