Remek adaptációja James Clavell regényének, természetesen helyenként lerövidítve, kihagyva ezt-azt. De ez csak természetes, hiszen tíz részbe kellett belesűríteni. A lényeg megvan, az alakítások, kosztümök, díszletek, helyszínek, minden első osztályú, öröm volt nézni. Különösen tetszett, hogy nem riadtak vissza a lassabb jelenetektől - nem kell állandóan lövöldözést kezdeni, ha 5 percig nem történik semmi. Egyelőre az idei év egyik legjobb sorozata számomra. Rendkívül elszomorított, hogy bejelentették, folytatják - teljesen felesleges, ezt a történetet lezárták, minden karakter a sztorija végére ért. Innen már csak rosszabb lehet. Bár örülnék ha nem lenne igazam.
Az első gondolatom, amikor elkezdtem nézni a sorozatot, az volt, hogy rettenetes bugyuta és olcsó. Mintha a forgatókönyvírók magasról tettek volna arra, hogy logikusan gondolkodjanak, ennek eredményeként pedig értelmes dolgok történjenek a cselekmény során (vagy legalább a szereplők igyekeztek volna elgondolkodni a tetteiken). Hatalmas katyvasz, amiben Obi-Wan egy sorompóval cseszekedik, ahelyett, hogy megkerülné, kabát alatt csempészi ki a kis Leiát, ami elég nevetségesnek tűnik... Amikor Darth Vader karnyújtásnyira van attól, hogy végre megölje régi mesterét, csak áll és bámul. A női inkvizítor alakítása enyhén szólva is idegesítő, a 9 (vagy 8?) éves Leia pedig úgy beszél, mint egy 40 éve... több»
Leginkább úgy tudnám jellemezni, hogy egy következő Marvel film. Nem mondhatom rá, hogy rossz lenne, vagy nem lett volna elég szórakoztató, de amikor kisétáltam a moziból, alig maradt meg bennem valamilyen emlékezetes pillanat a filmből, pedig nem küzdök memóriazavarral. Középszerű lett, kipipálja az összes kötelező marveles rubrikát, a rajongóknak is dobtak egy kis csontot néhány felbukkanó karakter formájában. Sem a sztori, sem pedig a vizualitás nem nyűgözött le annak ellenére, hogy a Doctor Strange első része nagyon erős volt a látványvilágát tekintve.
Ami először eszembe jutott a film láttán, a "biztonság" szó volt. Nem kockáztattak, nem újítottak semmit a formulán, tulajdonképpen nagyjából ugyanazt kaptuk, mint az első filmben. Ennek ellenére nagyon élveztem és egy jól összerakott produkciót kaptam. Vadászrepülők, vagánykodás, Tom Cruise… Kell ennél több? Amit külön kiemelnék, hogy egy olyan sztorit hoztak össze, ami nem akar semmilyen üzenetet, vagy tanulságot lenyomni a torkomo, amit én nagyon értékelek mostanában.
Egy teljesen klasszikus romantikus vígjáték a maga minden kliséjével és sztereotípiájával. Ad némi változatosságot a videójátékos háttérsztori, viszont ez a rész nagyon is felejthető. A kritika, ami az eredeti tartalmakat illeti, helyénvaló, de őszintén szólva nem gondolom, hogy a film két főszereplőjének eredeti játékötlete bárkit érdekelne a mai világban. Ryan Reynolds hozza a vicces, szerethető karaktert, jól lehet szórakozni rajta. Összességében egy eléggé kaotikus egyveleg, amiben van jó is, de van rossz is, mindenesetre egyszernézősnek elmegy. Mondjuk az utolsó tíz percben már kimaxolták az elcsépelt befejezés ideáját.
Erős a nosztalgiafaktor, ezt el kell ismerni, viszont a világ varázslatos és érdekes, a karakterek szerethetőek, és a Dragon Ball Z-vel szemben egy harc nem 10 részig tart, ami nagy előny. Vicces is tud lenni, szerintem egy alapvetően jól összedobott sorozat és történet. Ami számomra szimpatikusabb, hogy itt még Goku különféle módszerekkel erősödik, nem csak az van, hogy bemegy egy szobába, megcsinál ezer fekvőtámaszt hatszázszoros gravitációnál, és mikor kijön, jobban ki van gyúrva. Az ellenfelek is változatosabbak, és van, hogy nem csak a puszta erő dönti el egy harc kimenetelét. Összességében jobban szeretem, mint a Z-t.
Megható és kedves történet. Bár gyermekeknek készült, azért vannak benne kicsit felnőttes témák is. Rövid volt, csupán négy rész, szerintem belefért volna néhány plussz epizód. Viszont a cselekmény befejeződött, és nem érzem feltétlenül szükségesnek a folytatást, mert egy kerek történetet mesélt el. Kicsit zavart az animáció kivitelezése, jobban szeretem a hagyományos látványt, ennek ellenére lefoglalt annyira, hogy nem tűnt fel egy idő után.
Egy ideje már vártam a filmet, mert érdekesnek tűnt a hírek alapján, és egyáltalán nem csalódtam. Az akció fergeteges, a poénok ütnek, és volt néhány érzelmes jelenet is, szóval minden, ami csak kell. A rendezés, forgatókönyv és a szereposztás is nagyon jól sikerült, a színészek beleadnak mindent. Az egyik legjobb film, amit mostanában láttam.
Mindig is nagyon szerettem az angol humort, bár nem vagyok 100%-os kockafej, ezen a sorozaton sikítva röhögtem viszonylag gyakran. Imádnivaló helyzet- és jellemkomikum, alakítások. Ha egyszer az ember rákap az ízére, csak sajnálja, hogy ilyen kevés rész lett elkészítve.
Nehéz belemerülni, az biztos. Meglepő az indítás, és kissé furcsa, de ha az ember elkötelezi magát, egy mély mondanivalóval megáldott történetet kap az emberi természetről, hibákról, amelyeket elkövetünk, és nem nézünk vissza, és a boldogságkeresésről. Nem utolsósorban pedig a mentális egészség is fontos szerepet játszik. Mindez egy néha alpári, de mindenesetre kellemes humorral megáldott közegben. Én többször is végignéztem, mindig jó érzéssel fejeztem be az élményt.
Bár nem szabad az eredeti alapján megítélni az adaptációt, a Trónok harca esetében azért egy bizonyos szemszögből jogos a dolog, mivel George R. R. Martin sokat segített a sorozat készítésében is. Nem tagadható, az egyik legsikeresebb sorozat, és valamilyen szinten korszakalkotó is volt a sorozatok világának szempontjából. Viszont amint a könyvek írója kilépett a projektből, a hajó süllyedésnek indult. Az utolsó évadokban bugyuta hibákat halmoztak a készítők, emberek ide-oda teleportáltak Westeroson, szereplők tűntek el és tűntek fel mindenféle épkézláb magyarázat nélkül, és logikátlan események zajlottak minden ok nélkül. Mindazonáltal senki sem tagadhatja, hogy egy remekmű, még ha a befeje... több»
Sajnálattal olvasom a rosszabnál rosszabb értékeléseket, hozzászólásokat. Szerintem ha valaki szereti ezt a fajta humort, akkor az egyik legjobb film a kategóriában. Engem sosem zavart az alpári beszéd (sőt, a magyar szinkron az egyik legjobb, ami hallottam - angolul sem rossz a film, de valljuk be, az angolok sajnos nem tudnak olyan válogatottan ennyi baromságot összehordani), viszont szatíraként is sokat hozott a film. Általában nem komálom Ben Stiller munkásságát, nem tartom egy zseniális színésznek, de itt rendezőként hozta tokkal, vonóval. Gyönyörű paródiája a hollywoodi csilli-villi, felkapott színészeknek és valóságnak, minden sztereotípiát kifiguráz, és hát valljuk be: Robert Downey ... több»
Nehéz a filmet megítélni, mivel a DC filmuniverzum már annyit bukott, de el kell ismernem, a Wonder Woman tényleg egy kis üdítő változatosságot hozott. Ha eltekintünk néhány átgondolatlan jelenettől, teljesen élvezhető mozi, a világháborús környezet sem árt neki a humort is óvatosan, de effektíven kezeli. Viszont összehasonlítva a Marvel átütő sikereivel, ez talán túl kevés, túl későn.
Sajnáltam, hogy ilyenre sikeredett a film, pedig szorítottam. Szerintem Hellboy szerepében David Harbour szépen prezentálta magát. A többiek talán kevésbé. És akkor jött a sztori. Erős kezdés, pörgősebb folytatás, de minél inkább haladtunk előre a cselekményben, egyre inkább az volt az érzésem, hogy a forgatókönyvíró egyre részegebb. Kesze-kusza, sok helyütt felesleges töltelékszálak jellemzik a filmet, és a befejezés sem közelített meg a katarzist - már csak egy kicsi pontnak látta, olyan messze volt tőle. Összességében egy próbát megért, de egyszerűen nem működött.
Amit tudok tisztelni a filmben, most, hogy a teljes trilógiát láttam, hogy legalább megpróbálta kizökkenteni a Csillagok háborúját a szokásos mederből. Unalmas volt már állandóan ugyanazt látni, és Az utolsó Jedik megpróbált valami újat. Nem sült el jól, nevetséges logikai buktatók vannak a filmben, részenként felháborító is tud lenni. De legalább próbálkoztak.
Semmi esetben sem szeretném tagadni a Breaking Bad zsenialitását. Tűkön ülve néztem végig a sorozatot. Viszont valamilyen szinten a Better call Saul egy olyan sorozat, ami közelebb állt hozzám, könnyebben tudtam azonosulni a karakterekkel (már amelyikkel), és a történetvezetés is jobban tetszik. Bob Odenkirk nagyon jól hozza a figurát, de a többi színész előtt is le a kalappal. Alig várom az utolsó évadot.
Talán a sorozat egyszerűsége volt az, ami a leginkább megfogott. Elég egy érdekes és enigmatikus főhős, aztán csináljon amit szeretne, én szívesen nézem. Nehéz bevallani, de a Csillagok háborúja kiérdemelt már egy nézhető jelenséget a filmek, sorozatok között. A világ gyönyörűen felépített, jó ötletekkel, de valljuk be, eddig kevés olyan filmet/sorozatot láthattunk, amire nyugodt szívvel azt lehetne mondani, hogy minőséget képvisel!
88 A sógun (2024)