ghalleck

Tisztelt Mafab: Szatót Oszakába kell visszakísérniük – ha nem hetvenszer hangzik el a filmben a város neve, akkor egyszer se... Maga az alkotás lélegzetelállító: ez az a film, amit csakis moziban szabad először megnézni. Ridley Scott remek sztorit vitt vászonra, és a rá jellemző, észveszejtő látványvilággal mutatja meg a nagyvárosi Japán mindennapi arcát. Michael Douglas remekül hozza a feszültségektől terhelt Conklin ambivalens figuráját, Andy Garcia a kölykös sármját és Kate Capshaw is meglepően érett alakítást nyújt, a japán szereplőkről nem is beszélve. Külön ki kell még emelni Jan DeBont operatőri munkáját, valamint Hans Zimmer fantasztikus zenéjét.

Bámulatos, roppant intelligens alkotás - meglepő módon -, a horrorfilmes John Carpentertől. Minden perce átgondolt, nagyon élvezhető, és érzelmileg is maximálisan kielégítő film. Jeff Bridges Oscar-jelöléses alakítása frenetikus, Karen Allen pedig fölöttébb méltó partner. Máig nem értem, hogy ennek a nőnek a karrierje hová sikkadt el: sokkal több, sokkal fajsúlyosabb szerepet kellett volna kapnia...

Pár, nem kirívó történelmi és technikai "pontatlanságtól" eltekintve, a még élő Katherine Johnson azt nyilatkozta, hogy a három főszereplő hölgy kiválóan ábrázolta a valós személyeket. És abban a hollywoodi miliőben, amely a profit és a könnyebb fogyaszthatóság érdekében egészen undorító történelemhamisításokra képes, ennél nagyobb dicséretet film nemigen kaphat.

A film vizuálisan rendben van, ám maga a történetmesélés, illetve a karakterek koncepciójának kidolgozása nem sikeredett valami túl fényesre. A legnagyobb baj a színészek játékával van: szinte mindig, minden gesztusukat megüli a lapos, recitatív-szerű szövegfelmondás, amellyel a rendező, Michael Radford saját elmondása szerint, a sivárságot igyekezett hangsúlyozni. Holott, talán éppen a legérdekesebb karakterek, Julia és O'Brian szenvedik el a legnagyobb "lobotomizálást": Juliából így kivész az ifjú női nemzedék lázadása, O'Brianből pedig az a karizmatikus, intelligens viselkedéskultúra, amely amúgy a végletekig komformizált társasági-társadalmi közegben megfogja Winston Smith-t. Sajnos, a t... több»

Még egy sci-fi, amelyet a speciális effektusok miatt tévesen horrorként definiálnak... Cronenberg a Frankenstein ötletét ülteti át a nyolcvanas évek világába, teljes sikerrel. Az ő, a zseniális Jeff Goldblum és a páratlan Chris Walas trükk-, és maszkmester közös munkájának köszönhetően lehetünk szemtanúi annak, hogy átváltozása során miként vetkezi le mindinkább emberi mivoltát Seth Brundle. Azt meg kell hagyni, hogy gyomor az tényleg kell hozzá...