Nem az a film, amit a történet visz el a hátán. Ketten lemennek Las Vegasba, narkóznak orrba-szájba, majd jönnek a bad tripek. Ennyi. Viszont a képi világa, a hangulata, a karakterek és a párbeszédek zseniálisak.
Tetszett, hogy nem a szokásos found footage elemeket használja (elhagyott épületek, szellemek, természetfeletti stb.), hanem sokkal emberibb és nyersebb. Persze nem egy felejthetetlen darab, de a műfajon belül tényleg egy elég jól sikerült film.
Sajnos nem tudott annyira lekötni, hogy ne kapcsoljak el róla a felénél. Pedig általában bírom az ilyen filmeket, sőt a rendezőtől is láttam más filmeket, amik kimondottan tetszettek. De lehet, csak nem jókor álltam neki, és azért nem tudtam csak ráhangolódni.
Az első rész azért jobb volt, de ebben is van valami szépség, ami miatt nem nevezném feltétlenül rossz folytatásnak. A sztorihoz persze nem rak hozzá sokat, de másfél órára teljesen leköti a nézőt, és még szórakoztató is.
Igazán jó kis zsaru film, ami nem kecsegtet vad akciókkal, autós üldözéssekkel és egyéb közhelyekkel. Lassú, kimért thriller, Mel Gibson és Vince Vauhn pedig igazán jó párost alkot.
Egész hangulatos, pörgős és ötletes film. Habár van egy hibája, méghozzá, hogy szerintem túl sok hasonlóságot mutat a Vivarium című filmmel. Az viszont egy ütősebb alkotás. De ha valaki csak valami laza, könnyed horrort nézne, tök jó választás a The Room.
A film legnagyobb pozitívuma, hogy végre végére ért ez a borzalmas trilógia. Maga a film amúgy semmi extra, számomra tipikusan az a film, aminek a megtekintés után pár héttel már alig emlékszem részletekre. Pedig szeretem a Star Warst. De ezért a 3 filmért (meg a spin-offokért) kár volt.
Buta, de szórakoztató trash film. A történet ugyanaz, mint az elmúlt összes részben. Rabok versenyeznek mindenféle feltuningolt, gyilkolásra épített autóval. Unalmas esti órákat el lehet vele csapni.
Egész komor film a mexikói (kartell)élet viszontagságairól, néhány helyi árva gyermek szemszögéből. Társadalomkritika, dráma és fantasy horror különös, de működőképes egyvelege. Akkorát nem üt, mint pl. egy Isten városa, de mindenképp érdekes film.
Szeretem Terry Gilliam munkásságát és az angol humort ( és igen, a Monty Python filmeket és sorozatot) is, így kissé csalódás volt a Jabberwocky. Van benne pár jó poén, de alapvetően nem nyűgözött le, sokkal többet vártam tőle.
Tipikus egyszer nézős, könnyen felejthető horror, ami nem tesz sokat a skandináv horrorokhoz. A történet nem mutat újat, a csattanót meg már a film felénél lehet sejteni.
Imádom! Mondjuk Daniel Radcliffe-et alapból csípem, mivel nagyon jó filmekbe nyúl bele a Harry Potter óta. Ez is egy ilyen. Őrült, feszes tempóban száguldozó mindfuck akciófilm. Nem lehet nem szeretni.
Anno 15 évvel ezelőtt egyszer láttam, de nem sokra emlékeztem belőle. Most újráztam vele, és habár tényleg rossz film, mivel úgy álltam neki, hogy hát igen, ez egy Uwe Boll film, nem csalódtam túlságosan. Lapos, unalmas film, és sose fogom megérteni, hogy szereztek olyan neveket hozzá, mint Michael Madsen vagy Ben Kingsley.
Reszkessetek betörők 18+os verzió. Adott egy Home invasion szitu, pár börtönből szökött rab rászáll az erdei házukban chillezgető családra. Azzal viszont nem számoltak, hogy a kislány felveszi ellenük a kesztyűt. Szórakoztató, meg egész jó film, de zavaró volt, hogy a kiscsaj túl overpowered karakter volt, és minden esetben kibújt a gonoszok keze közül.
Teljesen középszerű thriller a svéd drogüzelmekről. Tudom, hogy elcsépelt szöveg, de tipikusan az a film, ami könyvben tök jól működött, a nagyvásznon viszont már kevésbé.
Ahhoz képest, mennyire radar alatt volt a film, meglepően jó. Végig iszonyat izgalmas, amikor az ember kezdi azt hinni, hogy tudja, mi történik, bumm, jön egy plot twist, és minden más megvilágításba kerül. A '19-es horror felhozatalban ott a helye a legjobbak között.
Vicces meg jópofa film, de nem véletlenül nem lett nagy sikere (legalábbis nálunk, más európai országokban nem tudom, mekkora sikere volt a polgárpukkasztó holland családnak).
Rég untam magam ennyire utoljára, mint ezen a filmen. Pedig bírom a kosztümös horrorokat, de szinte teljesen élvezhetetlen volt számomra. Mondjuk egy előnye van: nagyon könnyen felejthető.
81 Félelem és reszketés Las Vegasban (1998)