Az abszolút kedvenc a Terence Hill-filmek közül, gyerekkoromban láttam még és azóta jó párszor újranéztem már. Fonda és Hill párosa egyszerűen tökéletes, a zenét a mai napig hallgatom a filmből (pl. a Vadak Bandájának témáját nagyon bírom). Egy időtlen klasszikus.
McAvoy sokszor bizonyította már hogy őt az Isten is színésznek teremtette, de talán itt teljesedik ki igazán (mostmár nyilván a Split mellett). Alpári, perverz tahó, de mégis képesek vagyunk együtt sírni és nevetni vele ahogy a problémáival küszködik.
Az egyik kedvenc filmem a mai napig, ami bebizonyítja hogy nem kell csavaros történet, elég egy csapat kiválóan megírt karakter hogy egy olyan filmet kapjunk amit évekkel, évtizedekkel a kiadás után is emlegetnek. Tarantino jött, látott és győzött, a többi pedig már történelem.
Igazán kellemes csalódás volt a film, Matt Damon kis one man-show-ja múködik, és ami mindennél fontosabb, a film megtanít burgonyát termeszteni űrbéli körülmények között is!
Szegény Liam látszik hogy belefáradt már a folyamatos akciózásba, egy közepes darabot kapunk tőle. Míg az első rész friss szellőként hatott, ez már nem képes ugyanazt produkálni, így eltűnik az egyre rosszabbodó folytatások süllyesztőjében.
85 Nevem: Senki (1973)