Az abszolút kedvenc a Terence Hill-filmek közül, gyerekkoromban láttam még és azóta jó párszor újranéztem már. Fonda és Hill párosa egyszerűen tökéletes, a zenét a mai napig hallgatom a filmből (pl. a Vadak Bandájának témáját nagyon bírom). Egy időtlen klasszikus.
McAvoy sokszor bizonyította már hogy őt az Isten is színésznek teremtette, de talán itt teljesedik ki igazán (mostmár nyilván a Split mellett). Alpári, perverz tahó, de mégis képesek vagyunk együtt sírni és nevetni vele ahogy a problémáival küszködik.
Igazán kellemes csalódás volt a film, Matt Damon kis one man-show-ja múködik, és ami mindennél fontosabb, a film megtanít burgonyát termeszteni űrbéli körülmények között is!
Szegény Liam látszik hogy belefáradt már a folyamatos akciózásba, egy közepes darabot kapunk tőle. Míg az első rész friss szellőként hatott, ez már nem képes ugyanazt produkálni, így eltűnik az egyre rosszabbodó folytatások süllyesztőjében.
Végre újra kapunk egy szeletet a Harry Potter-univerzumból, és milyen jó is ez nekünk! Ugyanúgy képes volt elvarázsolni mint az eredeti mozifilmek, s bár a történet nem egy nagy durranás, a lények és a színészek közötti interakció kárpótol mindenért.
86 Nevem: Senki (1973)