rbernadett

Egy meleg és súlyosan beteg rendőrnő, aki 23 éven keresztül tette kockára az életét minden nap, azért, hogy az emberek biztonságban érezhessék magukat nem kér mást, minthogy halála után párját ugyanazok az jogok illessék meg mint azokat az özvegyeket, akik heteroszexuális kapcsolatban éltek szintén rendőr párjukkal. Ennyit. Se többet, se kevesebbet. Milyen egyszerű is lehetne....! Véleményem szerint a film nem hatásvadász és nem túlcsorduló. Bár a kritika szerint nem elég drámai, sőt inkább lapos, szerintem meg pont reális. Nagy jelenetek nélkül mutatja be, amiről ez a történet valójában szól.

Sajnos ez most nekem nagyon kevés lett. Elég nagy elvárásokkal indultam neki a filmnek, hiszen kellőképp nagy fenekét kerítettek a beharangozásának, ehhez képest szinte semmi nem volt. Azon túl, hogy Eddie Redmayer bebizonyította, hogy nagyon szép vagy inkább különleges nő válhatna belőle, sajnos mást nem nagyon sikerült bebizonyítania. Mindazok ellenére, hogy a történet rá épült, Alicia Vikandernek sikerült lejátszania a képernyőről. Sajnos a tény, hogy a film igaz történeten alapszik még nem teszi azt felépítetté. Még véletlenül sem tudtam a főszereplővel azonosulni, ami nem csak az alakításnak volt betudható, hanem a történet és a magyarázatok hiányosságának. Nem tudtuk meg igazán, hogy ... több»

Nagyon régen láttam ezt a 3 vagy 4 részes minisorozatot, nem emlékszem pontosan a történetre, de arra igen, hogy imádtam. Egy nőről szól, aki a körülmények áldozatává válik ezért börtönbe kerül, ahonnan miután kikerül képzett szélhámossá válik, hogy bosszút álljon azokon, akik a börtönbe juttatták. Nagyon jól felépített történet és kimondottan jót tett neki, hogy ilyen hosszúra sikerült, mert alaposan ki lehetett dolgozni a részleteket. Annyira szerettem ezt a történetet,hogy később elolvastam a könyvet is ami alapján a film készült, de az azt hiszem nem volt olyan jó mint a film. A napokban szinte biztos, hogy újranézem. Egy hétvégi filmnézős kikapcsolódásnak mindenképp kitűnő! :)

Nos, mi is a film tanulsága. A bosszú életben tart. Nem szeretek közhelyes frázisokat zengeni, de ez a film tényleg egy kicsit olybá tűnt mintha Leonak csináltak volna egy filmet... És sajnos ennyi. Keresem, keresem, hogy mi volt a film mondanivalója és igazából mindig oda lyukadok ki, hogy semmi. Illetve, de! Ha meg akarsz bosszulni valamit, akkor a bosszú életben tart. Sajnos Leo annyit szenvedett a filmben, hogy már sok volt. Sajnos nem hittem el neki, hogy a fia iránt őszintén érez, sajnos beigazolódott, hogy ezért a szerepért mindenki csak azért akarja neki odaadni az Oscart, mert már megérdemli, de nem azért, mert annyira nagyot játszott. :( Amikor el kell gondolkoznom azon, hogy az ad... több»

Sajnos a legjobb jelző, amit használni tudnék erre a filmre az a "tucat". Nagyon sok hasonló témát feldolgozó film van már és azt kell, hogy mondjam mind jobb ennél. Bármennyire is sajnálom Antwone Fishert azért, amiken keresztül ment, de sajnos nem tudtam már meghatódni, mert csak magamat tudom ismételni, a hasonló korú gyerekek történeteit már annyiszor feldolgozták, hogy már unalmas. Ez a film pedig semmivel sem adott többet, mint a többi. Sajnálom.

Fenntartásokkal indultam neki a filmnek, mert nem kimondottan kedvező kritikákat olvastam róla... Nos, egy valamit biztos megtanított ez a film, sose adjak a kritikákra! Ez a film úgy jó ahogy van! Nem, sajnos nem tökéletes, mert a Kitty karakterére kiválasztott Alexis Bledel teljesen alkalmatlannak bizonyult a szerepre, ami egy kicsit veszít a film értékéből, de szerencsére annyira keveset szerepel, hogy a hitelességéből nem. Mit él át egy leszbikus nő ha még nem vallott színt a szüleinek, ugyanakkor semmi másra nem vágyik, mint a boldogságra és arra, hogy egyszer fehér ruhában vonulhasson oltár elé azzal, akit szeret és mindezt úgy, hogy közben olyan emberek veszik körül, akik vele örülne... több»

Nagyon szeretek túrázni, hogy szeretek-e annyira mint Bill Bryson nem tudom. Egy biztos. A túrázás legalább olyan függőséget okoz, mint a drogok vagy az alkohol, ha huzamosabb idő eltelik a természet nélkül, elvonási tüneteim lesznek, így pontosan értem amikor Bill azt mondja, hogy "mennie kell". Aki ismeri ezt az érzést, jó helyen jár. Ez a film ezeknek az embereknek szól. Nekünk. Két öreg, nincs mit szépíteni a megfogalmazáson, nekivág az Appalache-ösvénynek, hogy bebizonyítsák, hogy sokakkal ellentétben, idős koruk ellenére, ők meg tudják csinálni... Vagy talán nem is ezért, de kit érdekel! Mennek és mi megyünk velük. A karakterek nagyon jók a színészek még jobbak. Nick Nolte egyértelműe... több»

Alapvetően nem szoktam horror filmeket nézni, nem azért, mert nem szeretem őket, hanem azért, mert félek tőlük. Ezt mégis megnéztem két okból. Egyrészt, mert ajánlották, másrészt bekerült a "legjobb filmek 2015-ben" listára ezért kíváncsi voltam mit tud. Nagyon tetszett a film hangulata és a lélektani háttere. Aki jobban szereti az ész nélküli trancsírozós "öljünk, akit érünk" filmeket, azoknak nem ajánlom, akik viszont jobban preferálják a lélektani hadviselést azoknak kötelező!

Nagyon szerettem ezt a filmet is annak idején, mostanra már azért csitult a szenvedély. Nagyon jól kitalálták benne a karaktereket és nagyon jól megtalálták hozzá a színészeket. Tipikus "szedjük össze az összes szerencsétlent és csináljunk belőle nyertes csapatot" film, de annak viszont első osztályú. Aki szereti az ilyen típusú filmeket, az ezt is szeretni fogja. Én szeretem. :)

Régi hiányosságomat pótoltam nem csak a filmmel, hanem a könyvel is. Ebben az esetben is igaz, hogy a könyv a jobb, de nem azért, mert a film nem szólt annak idején nagyot, hanem pont azért, mert ez a film, csak annak idején szólhatott nagyot. A színészi játék annyira színpadias, hogy szinte már zavaró, főleg a tárgyalás során. Ugyanakkor a film ékes példája annak, hogy mennyit változott a színészi játék az évek, évtizedek során. A történet klasszikus, ezért egyszer kötelező megnézni.