Nagyon érdekes stílusa van, a dinamikája is elég ritka. Eszembe nem jutna egy ilyen sztorit ilyen filmmé alkotni. Nyomozós, narrálós, történelmi korba illesztve, sok hírességgel. Tetszett.
Nem gondoltam volna, hogy ennyire jó lesz. Nem lett művészieskedő, nem lett túlgondolva szerencsére. A szerelem és a veszteség egyszerre éri a két főszereplőt, bár a történet fikció, mégis mindannyian élhettünk át hasonlót, más körülmények között. Édes és keserű egyben. Gratulálok az alkotóknak. Sok ilyet még.
Az első negyed egész jó volt, megalapozta a korabeli hangulatot. Aztán az egész ellaposodott, érdektelen és unalmas lett. Vártam a végét. Ez gyenge lett.
Feelgood, vicces, elgondolkodtató, megindító. Ezek egészen jó egyvelege. Akibe szorult egy kis érzelmi intelligencia, annak tetszeni fog, bár csak egyszernézős.
A stáblista végén is még egy kicsit ül az ember a székben elgondolkodva. A színészek zseniálisak, a fényképezés is első osztályú. Az érzelmekre hat, sőt meglehetősen arra is játszik rá. Sikerült neki. Az utolsó 10 percet fátyolos tekintettel néztük.
Nem tökéletes dráma, de közel van hozzá. Bravo.
A régi nagy Pacsirta (amelyben való szerepéért Páger Antal Cannesban díjat kapott) újraforgatva. A környezetet a 60-as évekbe helyezték, de a dialógok maradtak a 20-as évekbeliek. Nagyon kellemetlen, disszonáns az egész film ettől. Nagyon kár volt hozzányúlni...
76 A legjobb játék (2018)