Az idegen esztétikája A Scavengers Reign első epizódja majdnem inkább dokumentumfilm, mint játékfilm. Pár szereplőt követünk egy földönkívüli tájon, ahogy megpróbálnak túlélni, vagy kitalálni, hogy jussanak haza. De, a történet világa ugyanannyira karakter itt, mint az emberek. Minden jelenet valami ténylegesen idegen folyamatot láttat a bolygó ökoszisztémájában, legyen az egy furcsa legelési módszer, állati parazitizmus vagy elmekontroll. Ez a történet sokkal inkább erről szól, nem grandiózus túlélésről, hanem a természet gyönyöréről.
Egyelőre a történet elejét láttuk csak, szép lassan bontakozik ki minden, de közel sem unalmas vagy eseménytelen az epizód, minden pillanat valami szürrealitást vagy furcsaságot re... több»
Kliséjéghegy Hát ennek a filmnek nem én vagyok a célcsoportja. Ez valszleg 35 éves, egyedülálló nőknek készült, akik nem tudják, mit csináljanak a Fifty Shades of Grey után. De sebaj, itt van Dakota Johnson új projektje, mely sikeresen demonstrálja, mennyire rossz színésznő. Konkrétan kínszenvedés őt és erőtlen vergődését nézni. Főszereplőnk egy apatikus, értelmét vesztett ember, aki még érett nőként sem tudja saját szexualitását felismerni. Biztos, hogy vannak ilyen emberek, de ez az alakítás kimagaslóan taszító volt, mintha nyomorpornót néznénk 90 percen keresztül.
A film központi konfliktusa Dakota által alakított Lucyról szól, aki annyira szét van esve, azt sem tudja, mit rendeljen egy étteremben. A ... több»
Guy Ritchie sablon film Egy egész jó Guy Ritchie-filmnek indult ez, de valahogy ellaposodott, és hiányzott belőle az akció, az izgalom, vagy az érdekes karakterek. Valahogy nem állt össze egésszé a mozi, mintha a rendező nem tudott volna mit kezdeni a figurákkal. Individuális jelenetek szórakoztatóak, a náci hentelés mindig működik, de nem nagyon tartja össze a filmet egy nagyobb sztori. Valószínűleg azért, mert a rendező egy valós eseményt akart feldolgozni, és nem tudta eléggé filmesen megfogni ezt a történetet. Még így is Guy Ritchie jobb filmjei közé tartozik, de azért nem egy The Gentlemen vagy Blöff kategória.
Nagyon kevés konfliktus van a filmben, a nácik minden jelenetben erőfeszítés nélkül hullanak, hősein... több»
Filler majmos epizód Szükség volt még egy majmok bolygója-filmre? Még mindig nem vagyok biztos ebben. Ez a mozi meglepően keveset tett le az asztalra, a korábbi filmek többszintű morális dilemmáihoz képest. A tempója emellett nagyon lassú, az antagonistánk és a főkonfliktus majdnem csak a történet végén jelent meg. A karakterdinamikák szinte nem léteztek, a szereplők olyan keveset beszéltek egymással, és mindenki nagyon egy síkon mozgott. Nem volt érdekes karakterfejlődés vagy jó akció, az egész film olyan semmilyen, mintha csak ki kellett volna tölteni az űrt egy majmos filmmel. A készítők már most belengették, hogy mennyi új folytatás készül majd, de tekintve, hogy ez a film pénzügyileg bukott, nem hiszem, hog... több»
Inkonzisztencia A Parallax egy lassú, monoton, indie sci-fi, amit hullámzó tempója, gyenge dialógusai és még gyengébb színészei fognak leginkább vissza. A film alapsztorija egész érdekes, még akkor, ha az első órában majdnem semmit sem tudunk meg, és lényegében csak főszereplőnk fel-alá járását figyeljük.
Tényleg a tempó a legnagyobb baja a filmnek. Főszereplőnk egy festő, aki egy baleset miatt elvesztette identitását és emlékeit. A film alatt megpróbál mindenféle ingereken keresztül emlékezni, miközben a kimondottan unalmas belső monológjait hallgatjuk. Nincs baj a lassú filmekkel, de a film nem nagyon ad semmit, amin gondolkozni lehetne, vagy ami vizuálisan stimuláló lenne. Egy ponton a forgatókönyvíró me... több»
Nemet mondani A Hogyan szexeljünk egy naturalista film a tinédzserek közti megfeleléskényszerről és a konszenzusról. Elsősorban egy meghatározott női élményt mutat be, és talán pont ezért bizonyos embereknél nagyobbat fog ütni. Azonban hiszek abban, hogy a legtöbb történet univerzális, így ezzel a fejjel néztem végig Molly Manning Walker első egészestés rendezését. A film üzenete viszonylag egyszerű, de számomra nem igazán fejtette ki eléggé a témakörét, nem viszi érdekes konfrontációba karaktereit, és messze túl lassan jut el egy narratív szempontból érdekes helyre, hogy aztán ne csináljon semmit a feldobott szituációval. Mindezek mellett egy szépen felvett történet ez, ügyes színészekkel és számos ismer... több»
Black on black A They Cloned Tyrone egy remek szatíra, szórakoztató karakterekkel, magával ragadó hangulattal és jól megírt szövegekkel. A sztori egy kissé misztikus vígjáték, enyhén társadalmi üzenettel fűszerezve. Ha a Jordan Peele-filmek viccesek lennének, ezt a filmet kapnánk. Egy biztos, fogalmam sincs magyarul, hogy hangozhat ez, a dialógusok miatt csakis angolul érdemes nézni. A feketék szlengje, hanghordozása és az angol nyelv csavarása csak az eredetiben jön át igazán.
Lássuk be, a film története az amerikai fekete kultúra körül forog egyébként is, így valószínűleg sok elem kicsit idegen lesz a magyar nézőknek, de a narratíva teljesen fogyasztható és még egész izgalmas is, annak ellenére, hogy a k... több»
Keresztesek vs. űrlények Predator a középkorban. Remek alapszituáció, és a Prey már láttatta, hogy egy indiános sztoriban remekül működött ez az űrlény, akkor pont egy középkoriban mért ne lenne jó? Sajnos, egy jó lovagos feldolgozásra még várnunk kell, ez a fanfilm harmatgyenge volt.
A jó dolgokból hamar kimerülök, sz'al kezdjük azzal. A kosztümök és generálisan a technikai oldala a filmnek rendben volt. A felsorakoztatott karakterek szinte csak közhelyekben kommunikáltak, de a maguk felszínességében érdekesek voltak. A színészi játék tűrhető volt, nem színészekhez képest. ...és ennyi.
Minden más nagyon lehúzta a filmet. Az akciójelenetek összevissza vágott és rángatott kaotikus, unalmas jelenetsorok voltak. A tört... több»
Egy szamár élete Az Eo egy karaktermentes sztori, melyben egy szamár viszontagságain keresztül kapunk bepillantást az emberi magatartásba és az állatokhoz fűződő viszonyunkba. Nem egy komplikált narratíva ez, egy epizodikus történetet mesél, mely pontosan azokat az elemeket emeli ki, amikre számítani lehet egy ilyen filmnél, sok meglepetéssel nem szolgál. De az Eo célja szerintem az, hogy kicsit elgondolkodjunk a témájáról, nem az, hogy egy szamár kalandjait figyeljük.
Ezt teszem ezért én is. Érdekes dilemmákat látok a filmben, egyrészt a készítők nagyon ügyesen használtak egy olyan állatot, amire nagyon könnyű volt minden nézőnek majdnem bármilyen mélyebb személyiséget projektálni. Teljes mértékig humanizál... több»
Jó kísérlet volt Egy furcsa kreatív terv a Quantum Break, ami megpróbált két eltérő médiumot vegyíteni. Ez egy érdekes kreatív döntés, és alapvetően szeretem, ha a készítők ekkora fába vágják a fejszéjüket. Így, bár maga a sorozat elég gyenge, mindenképp örülök, hogy legalább megpróbáltak valami újfajta történetmesélést.
Most már tudjuk, hogy ennek a kiforrott változata hogy fest a Controlban, illetve az AW 2-ben. Mindkettő jelentősen visszavett a dologból, valószínűleg komplett filmek berakása egy másik médiumba nem volt jó öltet, de valós elemek keverése játékmotorokkal remekül működik.
Na, de térjünk át erre a sorozatra. Egyrészt, meglepően olcsónak hat, az ismert színészek ellenére. Az akció középszerű, ... több»
Szenny Bár nem a kedvenc zsánerem, a ZS kategória lehet jó is. Itt nem az, minden vontatott és unalmas. Igen, a film technikailag a 2000-es évek elején maradt, és igen, a színészi játék pornós színvonal alatti, de ez mind oké lenne, ha a készítők kicsit nagyobb erőfeszítéssel mentek volna bele a filmbe, és legalább a próbálkozás látszott volna a jeleneteken. Lássuk be, az a fajta rossz, ahol legalább megpróbáltak jók lenni, sokkal izgalmasabb, mint az, ami csak igénytelen és gagyi.
Miről szól a film? Hát kb. elolvasod a filminfót, és annyiról. Konkrétan nulla értelme van a történeseknek. Ez még mindig oké lett volna, de az akciójelenetek alig-alig bukkannak fel, így még azt sem tudom mondani, hogy ... több»
A pártatlanság középszerűsége Nem hittem volna, de Alex Garland filmje nem magával ragadó vagy izgalmas vagy elgondolkodtató volt, hanem hihetetlen unalmas. A rendező kitalált egy remek alapszituációt, egy nagyon kurrens témakörrel. A szétesett Amerika, ideológia különbségek, vagy a legnagyobb és legerősebb ország belháborúja saját elnöke ellen, annyi érdekességet tartogatott volna magában (talán egy filmhez túl sokat is), de valahogy sikerült egy majdnem semmitmondó, témáját félredobó, vontatott filmet összehozni, ami a konfliktus talán legkevésbé érdekes részét láttatta, de azt is meglepően gyengén.
A filmet csak azért értékelem három csillagra, mert a rendező mindezt tudatosan tette, és azt a történetet, amit ő el aka... több»
Futószalag MI akciófilm Az Atlas egy tipikus, semmitmondó, üres, netflixes akciófilm egy hihetetlen rossz főszereplővel. Hőseink nagy ellensége egy mesterséges intelligencia, Harlan, aki valamiért el akarja pusztítani az emberiséget, és mindezt az Andromeda-galaxisból akarja megvalósítani. Nyugi, nem lesz több értelme a sztorinak később sem.
Főszereplőnk, Atlas Shepherd egy elemző, akinek a film egy hétéves lány személyiségét adta, egy arrogáns, sírós, mindenre érzelmileg reagáló, antipatikus karaktert kapunk, aki a film során szép lassan barátságot köt egy Titanfallból lopott mech-et irányító AI-jal. Ketten mennek neki, a rajzfilmesen gonosz Harlannak, miközben annyi történeti lyukon esnek át, hogy nem is értem, m... több»
Kevesebb Mad, több Max Furiosa egy kicsit félszeg film. Felsorakoztat remek elemeket, érdekes részleteket és grandiózus karaktereket, csak aztán valahogy képtelen izgalmasan összekötni őket. A film remekül indul, azonban hamar elkezd bukdácsolni, tempója és jelenetei nem alkotnak egy egészet, célok, ellenségek és motivációk szétesnek a hullámzó sztori végére. A 2015-ös Fury Road végig tudta, mi akar lenni, és egyszerű karaktereit ügyesen kihasználta narratívájának motiválására és fantasztikus akciójelenetek létrehozására. A Furiosa ebben gyengélkedik a leginkább, emiatt akciójelenetei szintén nem ütnek akkorát, és lezárása meglepően erőtlen és motiválatlan.
Kicsit hasonlítgatni fogom a két mozit, mert a Furiosa is... több»
Pusztító alpáriság Olyan kérdés merült fel bennem, amikor ezt a förmedvényt néztem, hogy mégis ki lehet a célcsoport itt. A viccek olyan 5-6 éves színvonalon mozognak, és a karakterek is ezt a szintet hozzák színészkedés terén, de a film meglepően erőszakos és véres helyenként, és obszcén, poénnak alig nevezhető mondatok is becsúsznak olykor. El nem tudom képzelni, ki tud ezen jól szórakozni. A film sajnos annyira gyenge és céltalan, hogy sokszor nem is értettem, ezek a többnyire ismert színészek mit gondoltak, amikor erre jelentkeztek.
A karakterek utálhatóak és sekélyesek. A viccek nagyrészt erőltetett rámutatások vagy középkori kontraszt megjelenítések. Emellett még kimondottan ostobák is. Ez talán mind jó ... több»
Alternatív Asztronauta A Constellationt leginkább a kiváló Dark c. sorozathoz vagy a nem túl kiváló Outer Range-hez tudnám hasonlítani. Nagyrészt átlagos emberek próbálnak megérteni természetfeletti eseményeket, a misztikum folyamatos komplikálódása és a rétegelt narratíva viszi előre a sorozatot. Az évad érdekesen tárja fel titkai egy részét, és nyitott lezárással operál, mely rengeteg izgalmas irányba mozgathatja tovább a történetet, amennyiben készül folytatás. Azoknak ajánlom, akik nem félnek sci-fijüket komplikált, misztikus elemekkel keverni.
Főszereplőnk Noomi Rapace, Jo Ericsson svéd asztronautát alakítja, aki a Nemzetközi Űrállomáson dolgozik munkatársaival. Egy megmagyarázhatatlan baleset után az állomás... több»
Harckoreográfiából jeles A Logan the Wolf elég messze van a Marvel-filmektől, hisz egy alacsony költségvetésű, kimondottan erőszakos és véres akciófilm, aminek nem minden jelenete gusztustalan CGI.
Mégis, a képregények egyik karakterét eleveníti meg és teszi át vikinges harcos közegbe, ami meglepően remekül működik, mivel a film nem akar ennél az alapkoncepciónál többet végrehajtani. Ez egy Logan sztori, ahol főszereplőnkért zsoldosok jönnek, hogy darabokra szedjék. Hamar kiderül, hogy ez nem olyan egyszerű, hisz lényegében az egész film egy hosszú harcjelenet. De ez itt totál rendben van, a harckoreográfia kiváló, iszonyat kreatív és követhető. A film ügyesen emeli a tétet a harc közben, és remekül láttatja főszere... több»
Elképzelni is nehéz Az Imaginary lényege, hogy a zsáner minél több kliséjét belepasszírozunk egy filmbe, majd elfelejtünk használható horrorelemeket beletenni. Mindezt borzasztó, borzasztó színészekkel láthatjuk, akik totál hiteltelen és antipatikus karaktereket alakítanak.
A legnagyobb gond, hogy egy csomó izgalmas dolog el volt rejtve a sztoriban, amiket mintha mindig pont a legidiótább irányba vitte volna a rendező. Tényleg akad pár eredeti alapkoncepció, ez volt az egyetlen ok, hogy végigszenvedtem ezt, de kérlek, kedves olvasó, te ne tedd ezt magaddal. Nincs itt semmi, ami megér bármennyi percet.
A horrorelem talán a leggyengébb, olyannyira, hogy szinte nincs is ilyen a filmben az első jeleneten kívül. Csa... több»
A gyilkos bohócok is elfáradnak néha Ez egy meglepően jó slasher, ami csinál is valamit történetével és karaktereivel, ami eggyel mélyebb, mint gondoltam. Kicsit úgy mentem bele, hogy a tematika miatt legalább újszerű film lesz, de teljesen meglepődtem, hogy ez inkább egy személyes dráma, néha egy kis öldökléssel. Azt meg kell említeni, hogy a film tempója túl lassú, és az akció vagy vérengzés fanatikusok sem fogják megtalálni benne, amit keresnek, de attól még egy szórakoztató, többnyire eredeti film ez, egy remek témakörről.
Főszereplőnk, Bowie, egy B filmes színésznő, aki nem igazán találta meg a sikerét a filmiparban. Kisebb szerepei nem kreatívak vagy ötletesek eléggé, így Bowie egy saját projektbe kezd, mely egy szinte fi... több»
Négy Nagyláb A Sasquatch Sunsetről nem lehet sokat mondani, ez a film olyan, mint a Koyaanisqatsi vagy a Baraka, szinte teljesen hangulatalapú, és nekünk kell mindent belelátni. Sokszor vicces, olykor drámai, néha meglepő és érzelmes
Négy lényt követünk, akik valahol a Sziklás-hegységben tengetik egyszerű életüket. Négy különböző személyiség próbálja kihasználni az összes dolgot, amit az élet adott nekik, legyen az gombázás, szeretkezés, testi vágyak kielégítése, zene vagy egymás támogatása és dolgok felismerése. Mind kicsit máshogy élik meg a világot, a film gondolom, egy csoportdinamikát vagy mini társadalmat akart ezzel bemutatni, de ugyanakkor, a felfedezések sokszor borzasztó következményekkel járn... több»
NA 1. epizód (2023)
A Scavengers Reign első epizódja majdnem inkább dokumentumfilm, mint játékfilm. Pár szereplőt követünk egy földönkívüli tájon, ahogy megpróbálnak túlélni, vagy kitalálni, hogy jussanak haza. De, a történet világa ugyanannyira karakter itt, mint az emberek. Minden jelenet valami ténylegesen idegen folyamatot láttat a bolygó ökoszisztémájában, legyen az egy furcsa legelési módszer, állati parazitizmus vagy elmekontroll. Ez a történet sokkal inkább erről szól, nem grandiózus túlélésről, hanem a természet gyönyöréről. Egyelőre a történet elejét láttuk csak, szép lassan bontakozik ki minden, de közel sem unalmas vagy eseménytelen az epizód, minden pillanat valami szürrealitást vagy furcsaságot re... több»