Ragemarci

Ez a spongya addig jó amíg ki nem jönnek a vízből, a szuperhősös dolog már erőltetett ponyva.

Kissé alul értékelt mozi, egy remek Író/szerető párossal és kiváló forgatókönyvvel ami egészen fifikás és jól működik.

Jófajta szellemes fekete komédia ami egy hangyányit lehetett volna kevésbé undorító, amúgy jó, beteg!

Üdítő 90's feeling mozi nem csak a zenék miatt. Remek!

Elég bátor, hogy szinte az új remény remakeje lett a forgatókönyv, szerintem 2-3 új ötlet elkélt volna és akkor még több nézőnek tetszene. De nekem tetszett ez a koncepció is. Tény, hogy rengeteg dologra csak utalnak és csak a következő részekben kapunk rájuk választ, ez is zavaró lehet sokaknak. A karakterek kidolgozása is lehetett volna egy picit mélyebb és úgy talán még drámaibb lett volna Han hidas jelenete, mondjuk így is kemény volt. Összességében nekem inkább 4 mint 5, de a későbbiek miatt megelőlegezem a jobbat, mert lesz ez még jobb is és össze fog állni.

Mostanra számomra teljesen kifulladtak ezek a YA mozik. Annyira súlytalan, lélektelen a rendezés, felszínes minden és mindenki, hogy a sok halál és dráma is csak lóg a levegőben, nem ráz meg. Vannak ennél jobb játékok is!

Szuperlassú művészfilm gyönyörű képekkel és egy közepesen elborult mindfuckkal a végén. Ez a versrészlet jutott eszembe: "... Gyermekkoromban elszántam magam, Hogy szólok istennek, ha van. De nékem ő égő csipkefenyérben Meg nem jelent, se borban és kenyérben, Hiába vártam sóvár-irigyen, Nem méltatott reá, hogy őt higgyem. Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek. Hogy fájt, mikor csúfoltak és kínoztak, És sokszor jobb lett volna lenni rossznak, Mert álom a bűn és álom a jóság, De minden álomnál több a valóság, Hogy itt vagyok már és még itt vagyok S tanúskodom a napról, hogy ragyog. Én isten nem vagyok s nem egy világ, Se északfény, se áloévirág. Nem voltam jobb, se rosszabb sen... több»

A film nagy erénye, hogy semmit nem magyaráz túl. A hátránya, hogy nem is igen kell magyarázkodni, mert nagyon sekélyes.

Nem lenne ez rossz, csak nekem nem tetszett az alapkoncepció, hogy a hisztériát ilyen misztikus álomjelenetekkel ábrázolják.

Daniel Alfredson igazi unalmas rendező aki bármilyen alapanyagot képes sótlanul, tv filmes színvonalon feltálalni. A vége főcím előtti összegzés, hogy kivel mi történt izgalmasabb volt. Olyan ez a film, mint egy meleg sör...

Vasárnap délutáni matinénak jó lenne, de ahhoz meg káromkodnak, úgyhogy nem tudom ki fogja ezt megnézni. Ja, de tudom! Régi Monty Python rajongók és a mérhetetlen fantáziátlanság miatt retteneteset fognak csalódni. Beckinsale meg újra bizonyítja miért van nálam bérelt helye a Top5 színésznő akit nem akarok újra látni listámon.

Néhány ötletes operatőri húzáson kívül szóra sem érdemes.

Ez a gazdag beteg-suttyó ápoló aki megmutatja neki mi a tuti néhol erőltetett, de ennél a filmnél benyaltam. Nekem laza volt és giccsmentes.