Vicces és démonos Kétszer néztem végig a két évadot, nagy kedvencem. Jó, hogy a sorozatoktól eltérően van a történeteknek (évadonként egy) eleje, közepe és vége. Bírtam a szereplőket, a dráma és a humor könnyed kavalkádját, a fordulatokat. Van benne emberség, bátorság, izgalom, fantasy, horror, minden, ami jó. A világa lenyűgözött, egységes egész, mindig stíluson belül tud maradni, kreatív.
Lejtmenet Az első évadtól el voltam ragadtatva, a másodiktól már nem. A második évad is szórakoztató, izgalmas. Homelander figurája és alakítója zseniális. Ám a mondanivalót nem tudta már mélyíteni, a vége pedig szokványos-átlagos-klisésre sikeredett - szolgáljuk ki a tömegigényt alapon. A pozitív szereplők már a legdurvább helyzeteket is ép bőrrel megússzák, mindenki megkapja a maga kis boldogságát a végén - nem ezt vártam az alkotóktól. Nem volt elég sötét, elég igazi így, csak egy jó sorozat, ennyi. Kár.
Micsoda sámán! Imádtam Kétségtelenül az egyik legjobb a műfajában. Minden eddigi dicsérő szót megérdemel, nem akarom ismételni ezeket. Nekem külön élmény volt az ázsiai vidéki élet, a keresztény-buddhista-sémánista kevert hitvilág háttérként, valamint a sámán. Többször is megnéztem a számomra autentikusnak tűnő, lenyűgöző sámánista szertartást. Lehetne vitázni a sámán szerepéről, vajon már eleve a gonosz szolgája volt, vagy csak a megszakított szertartással lett azzá? Több kérdés is nyitva maradt nekem, de ettől csak izgalmasabb.
Szörnyű Sajnálatos, hogy egy ilyen jó színésznő részt vett ebben a produkcióban. Nyolcvanas évekbeli, bugyuta videófilmekre jellemző igénytelenség, tele ostobasággal, kiszámítható klisékkel, semmitmondó, lélektelen karakterekkel. Semmi pozitív, amit említeni tudnék.
Egyedi munkának látom, szívvel-lélekkel készítve. Ettől függetlenül időnként terjengős, dagályos. A párbeszédek és monológok néhol remekek, máshol önismétlők, unalmasak vagy érzelgősek. Az egészet nagyon bátornak tartom ateista hangolása miatt, nem fél beleállni a valláskritikába - ez tetszik nekem. Amikor az alkotó ilyen őszinte véleményt ad jóról-rosszról, életről-halálról, azt becsülni kell. Horrortörténetnek is jó, bár elég hosszú a felvezetés, utána leköti a figyelmet. A színészi alakítások között is van pár kiemelkedő.
Tisztességes iparosmunka Érthetetlen számomra, miért hagyták ki az alkotók ebből a részből a megszokott korhangulati elemeket, valamint a hétköznapok bemutatását szolgáló, eddig finoman ábrázolt jeleneteket. Egyrészt ezek tették egyedivé (és sikeressé) a filmeket a sok horror között, másrészt jó ellenpontot nyújtottak a gonosz bemutatásának. Megfelelő ritmust adtak, ugyanakkor beleágyazták a történéseket a "valóságba". Nem rossz horror, de így nem is különleges.
Rossz kritika elolvasása után vágtam bele, de nem bántam meg. Végig érdekes, izgalmas volt. Remek az összeállítása, a társadalmi háttér érzékeltetése, valamint elgondolkodtató és tanulságos a története. Őszinte volt, nem erőltetett. Külön élmény volt a sok korabeli felvétel.
Remek! Remek sorozat, feszült érdeklődéssel néztem végig. Minden színészi játék pazarul hozza a karakterét, és az van benne jócskán, mivel egy sokszereplős gengszter-politikai-kalandfilm. Olyan életszagú a sztori, akár igaz is lehetne(?). A forgatókönyv nem csábul el a könnyű megoldások felé. Igaz, regény alapján készült, ezért is van a történetnek eleje-közepe-vége, ellentétben sok sorozattal, ahol kínosan kacskaringózik a mesélés a rendszerint összecsapott, semmitmondó vég felé. Lenyűgöző életutak, izgalom és érzelem minden sarkon. Kérdések válaszokkal és anélkül, döntse el a néző, minek van értelme, ha már élünk. Sok erőszak van benne, de áthatja az indiai eposzok emelkedett lírája is, olcsóság... több»
Egyetértek kristoftoth21 véleményével. Bár nem ajánlanám feltétlenül a filmet, mert a képek nyomot hagynak az emberben. Magam sem vágyom újra megnézni, de volt értelme. Egyértelműnek tűnt a jól átadott, durva üzenet: a hatalom megb..sz mindenkit. Nem védekezhetsz, nincs akarat, ami a hatalommal bírók aljasságával szembeszállhatna. Minden érték: gyerek, család, szerelem, élet eltipródik általa. Hogy miért Szerbfilm? A polgárháború után nem meglepő az életérzés, főleg, ha a háború után sem lesz lényegében más semmi, az ember marad olyan, amilyen. Négy csillag, mert csak szűkebb réteg jut el a mondanivalóig az erős eszköztár miatt.
90 Chihiro szellemországban (2001)