Hirosima emlékére 1945. augusztus 6-án, éppen 80 éve következett be az emberiség történelmének egyik legsötétebb tragédiája, amikor első - és sajnos nem egyetlen - alkalommal vetettek be élesben nukleáris fegyvert, ugyanis ezen a napon dobta le az amerikai légierő az első atombombát a japán Hirosima városára.
A "Little Boy" kódnévre keresztelt atombomba mintegy 20 ezer tonna TNT-nek megfelelő robbanóerővel rendelkezett és nagyjából 80 ezer ember életét oltotta ki azonnal, a későbbi hónapokban és években azonban még további ezrek, tízezrek haltak bele sérüléseikbe, illetve a robbanás hosszú távú hatásaiba, sugárbetegségbe, kromoszóma-rendellenességekbe, rákos és egyéb megbetegedésekbe. A Hirosimai Békemúzeum 2... több»
A DCU startja A DCEU-korszak meglehetősen dicstelen lezárása után végre hivatalosan is kezdetét vette az új DCU-éra James Gunn és Peter Safran vezetése alatt. A megújult stúdió az újraalapozást természetesen a DC legikonikusabb hősével, Supermannal kezdi. Ez a Superman pedig nem is lehetne rendhagyóbb a Zack Snyder-féle Supermannal szemben.
James Gunn filmje szakít a hagyományokkal, és nem klasszikus eredettörténet, hiszen in medias res-kezdéssel a dolgok sűrűjébe csöppenünk: Superman már 30 éve a Földön él, évek óta űzi kettős életét, hol Clark Kentként, hol Supermanként, már tart a szerelmük Lois Lane-nel, Lex Luthor pedig már lázasan dolgozik a tönkretételén. Azonban bizonyos értelemben mégis egy erede... több»
Emlékmű a halálnak Danny Boyle és Alex Garland párosa több mint 2 évtized után visszatért az általuk 2002-ben megálmodott, dühkórvírus által feldúlt világba. A zombifilm (a klasszikus értelemben nem zombik; valójában csak dühvírusos emberek) műfaját felfrissítő, hamar kultikussá váló 28 nappal később és a Juan Carlos Fresnadillo rendezésében korrekt iparosmunkának tekinthető 28 héttel később után az azóta már Oscar-díjas Danny Boyle és a rendezőként is bizonyított Alex Garland újfent friss vért pumpált ebbe a műfajba, a 28 évvel később ugyanis minden várakozást felülmúl.
A fertőzéstől sújtott Nagy-Britannia történetét folytatva nagyot ugrunk előre az időben: 28 év telt már el a járvány kitörése óta, mely megfé... több»
A halhatatlanság ára A Netflix 2020-ban egy alapvetően kedvelhető akció-fantasy filmet gyártott Greg Rucka és Leandro Fernández képregényeiből. A halhatatlan gárda ugyan nem lett átütő alkotás, de a kissebb-nagyobb hibái mellett is szerethető volt : az akció le tudta kötni a figyelmet, a gárdának volt egy érdekes mitológiája (miért születnek egyesek halhatatlannak,hányan lehetnek, miért veszítik el egyes halhatatlanok egy idő után a képességüket?), a karakterek, ha nem is drámai mélységeket súroltak, de azonosulhatók voltak ( Andy, a legidősebb ismert halhatatlan, aki évezredek terheit cipelte a vállán, köztük hosszú élete nagy tragédiáját, legelső társának, Quýnh-nek a sorsát ; Nile, a legújabb és legfiatalabb... több»
Esetlen újrázás Amikor a Jurassic Park ötlete megfogant Michael Crichton író fejében (valamikor 1983-ban, és a kezdetleges elképzelés még egy egyetemistáról szólt, aki génmanipulációval feltámaszt egy dinoszauruszt), talán még nem is gondolta, hogy az általa megálmodott vízió évtizedek múltán is a filmtörténet és a popkultúra szerves része lesz.
Az 1990-ben, Őslénypark címen megjelent regény megfilmesítési jogaira azon nyomban lecsapott Steven Spielberg, aki nemcsak egy filmklasszikust alkotott a Jurassic Park formájában, de a dinoszauruszok iránti rajongást és gyermeki lelkesedés érzését is elültette minden egyes nézőben. Két váltakozó minőségű folytatással ugyan, de végül trilógiává is bővült a dinoszaur... több»
A magány sem tarthat örökké A Pixar idén 30 éves munkássága alatt szebbnél szebb történetekkel ajándékozta meg a világot. A Toy Story, a Verdák, a L'ecsó, a Wall-E, a Fel! vagy az Agymanók mellett most egy egyelőre kevésbé népszerű, ám annál sokatmondóbb és szívhez szólóbb darabbal jelentkezett.
Az Elio a Coco forgatókönyvét is jegyző Adrian Molina ötlete alapján készült (bár végül nem ő, hanem a Pirula Panda rendezője, Domee Shi és Madeline Sarahfian hozták tető alá), és egy csodálatos utazásra invitál a gyászfeldolgozás, az érettség elérése és a magány legyőzésének témáiban.
Elio egy korán árvaságra jutott, éppen ezért a világban helyét nem találó, zavarodott kisfiú, akinél a túl fiatalon rázúdult tragédia hatásai sz... több»
Kozmikus kedvenc A Lilo és Stitch a Disney-reneszánszt követő éra egyik legsikeresebb filmje volt, melyet ma már klasszikusként tartunk számon. Az árván maradt kislány és a Földre tévedt űrkutya barátságának története 2002-ben gyerekek és felnőttek szívét egyaránt megolvasztotta, és egy egész generációnak tanította meg az örökérvényű leckét az Ohana fontosságáról és értékéről. A szeretnivaló páros közös kalandjai folytatás, sorozat, videójáték, sőt anime formájában is folytatódtak az évek során, egy kisebb franchise-t körvonalazva. Ennek legújabb darabja pedig – megannyi Disney-klasszikus nyomdokain – egy élőszereplős remake.
Igen, mindannyiunk kedvenc csillagkutyája 23 év után ismét a mozivásznakon, ezúttal... több»
Ha sokat táncolsz az ördöggel... Ryan Coogler olyan blockbusterek után, mint a Creed vagy a Fekete Párduc-filmek, egy sokkal személyesebb projektbe, egy intim szerzői film elkészítésébe fogott. A Bűnösök olyan témákba ássa magát, melyeket Coogler már a Fekete Párducban is feszegetett: az afroamerikaiak kulturális örökségét, identitását, közösségi szellemét és történelmi múltját átfogó, kosztümös gengszterdráma, melyet erőteljes horrorisztikus elemekkel tarkítottak, és amit zsigerekig átjár a zene, a blues misztikus hatása. Ez a műfaji kavalkád és Ryan Coogler látnoki víziói az év egyik legkülönlegesebb moziélményét eredményezik, melynek hatása egy Jordan Peele-filmével egyezik.
Egyes kultúrákban úgy tartják, hogy némely emb... több»
(Ki)végzős bál Az R.L. Stine ifjúsági regénysorozatából készült, A félelem utcája-trilógia 2021 nyarán kellemes meglepetést okozott. A filmek júliusban, három egymást követő héten jelentek meg, és bár váltakozó minőséget szállítottak, alapvetően egy szórakoztató horror-mixet alkottak, melyben különféle alzsánerek képviseltették magukat (slasher, tini horror, zombifilm, természetfeletti vagy épp gótikus horror).
A három rész különböző idősíkokon játszódott, de egy egységes rejtély, a shadyside-i boszorkány története köré épültek egy visszatérő, kedvelhető szereplőgárdával és egy aranyos szerelmi szállal. Az évszázadokat felölelő cselekmény a harmadik részben kerek lezárást kapott, a Shadyside-ot 1666-tól s... több»
Egy univerzum alapköve A Star Trek ma már egy lenyűgözően gazdag sci-fi univerzum gyűjtőneve, de ez nem volt mindig így: Gene Roddenberry víziójának időre volt szüksége, hogy szárnyra kaphasson. Több stúdió elutasította, mielőtt 1966-ban képernyőre kerülhetett egy mindössze 3 évadot megélt, rendkívül alacsony nézettséget generáló sorozatként.
1969, a Holdra szállás éve azonban változást hozott. A Holdra szállásnak köszönhetően megnőtt az érdeklődés a sci-fi iránt, amit meglovagolva a sorozat ismétlései hatalmas népszerűségre tettek szert, és tekintélyes rajongótábort toboroztak, olyannyira, hogy a Paramount sokáig azért nem rendelt új évadokat a sorozatból, mert attól tartott, hogy az rontaná az eredeti sikerét. ... több»
Depressed Squad Az MCU újabb fázisa ért véget. A zömében eseménytelenül telt 5. fázist egy olyan mozi zárja, amelyhez talán senki sem fűzött nagy reményeket: ez pedig nem más, mint a Marvel antihős csapata, a Mennydörgők.
A jellemzően a 4. fázis mellékalakjaiból összeverbuvált társaság pedig nem is okozhatott volna nagyobb meglepetést. A Mennydörgők ugyanis (néhány üdítő kivételtől eltekintve, mint a Pókember: Nincs hazaút, A galaxis őrzői vol. 3. vagy a Deadpool & Rozsomák) az egyik legjobb és legösszeszedettebb Marvel film a Bosszúállók: Végjáték óta.
Jake Schreier rendezésében ugyanaz a szív dobog, mint a korai Marvel filmekben, amiért megszerettük az 1, 2. és 3. fázis filmjeit, sőt néha hangulatában és... több»
A mágia ára A Trónok harca és a Sárkányok háza után George R.R. Martin egy korábbi műve, az In the Lost Lands című novellája került adaptálásra. A kiváló fantasy történetet Paul W.S. Anderson gondolta újra, inkább kevesebb, mint több sikerrel.
A Kárhozott Vidék egy posztapokaliptikus westernbe oltott dark fantasy, mely Martin novellájának éppen a legértékesebb részét, a tanmesei jellegét hagyja el, és inkább akció-kaland formát ölt.
A cselekmény gerincét a novella fő szála, vagyis a királynő kívánságának története adja. Paul W.S.Anderson új világépítési elemeket alkalmaz: egy posztapokaliptikus világban járunk, ahol az emberiség szinte kihalt.
Az utolsó populáció egyetlen városba tömörül, melyet egy fa... több»
Kockalamajka A Minecraft sem kerülte el a végzetét, és oly sok népszerű videójáték sorsára jutott: a nagyvászonra adaptálták. A világ talán legsikeresebb játéka mozifilmként köszön vissza, és noha a Minecraftnak nincs körülhatárolható vagy megfogható története, a készítők könnyedén áthidalták ezt a hézagot, és létrehoztak egy szinte mindenki számára könnyen fogyasztható, alapvetően szórakoztató, teljes mértékben biztonsági játékot játszó blockbustert.
Igen, az Egy Minecraft film pofátlanul biztonsági játék univerzális cselekménnyel, sablonkarakterekkel és kommersz humorral, faék egyszerűségét pedig szédítő tempóval, az érzékszerveket megrohamozó harsánysággal és csinadrattával, valamint a játék rajongóit... több»
Mickey, az eldobható Pong Dzsunho a zseniális Élősködők után kissé más vizekre evezett, és Edward Ashton 2022-es regényét alapul véve egy fekete humorral átitatott sci-fi szatírát alkotott, melynek egyik fő attrakciója Robert Pattinson a címszerepben, aki igazi jutalomjátékot hoz a kettős szerepben.
Valamikor a távoli jövőben járunk, ahol a Föld egyre élhetetlenebbé válik, ezért terraformáló kolóniák indulnak útnak a világűrbe, lakható bolygók után kutatva. Egy ilyen kolóniát vezet Kenneth Marshall (Mark Ruffalo, aki a Szegény párák után ismét egy oltári ripacsot alakít), a bukott, botrányhős politikus a távoli, fagyott Niflheim bolygóra. Az expedícióhoz kénytelen-kelletlen csatlakozik Mickey (Robert Pattinson),... több»
Robotboy Simon Stålenhag Elektronikus állam című könyve 2018-ban jelent meg, és a svéd művész egyik legnagyszerűbb művét köszönthettük benne. A gazdagon illusztrált képeskönyvben a lenyűgöző vizualitás mély gondolatokkal párosult a mesterséges intelligencia egyénre és társadalomra gyakorolt hatásáról, a társadalmi szintű elmagányosodásról és a "jövő" egyéb égető problémáiról, melyeknek csírái napjainkban már elkezdtek megjelentek. Azonban mindezt időben nem a klasszikus értelemben vett jövőbe, hanem egy alternatív, retrofuturisztikus múltba helyezi.
A könyv megfilmesítési jogai a Netflixhez kerültek, aki a projektet az Amerika kapitány- és Bosszúállók-filmeken edződőtt (ám a Netflixnek azóta csak 2, ... több»
Az első Disney-hercegnő Hófehérke varázslatos története egy olyan univerzális tündérmese, mely már évszázadok óta velünk van. Ma ismert formájának első írásos feljegyzése a Grimm testvérekhez köthető, akik az 1812-ben megjelent (és 2005-ben a UNESCO Világörökség részévé nyilvánított) Gyermek- és családi mesék című mesegyűjteményükben szerepeltették Hófehérke történetét olyan mesékkel egyetemben, mint a Hamupipőke, Csipkerózsika, A libapásztorlány vagy Az aranymadár.
Írásos formában tehát már több mint 200 esztendeje kultúrkincsünk részét képezi, a gyökerei pedig még régebbre nyúlnak vissza. Új életet a Disney 1937-es rajzfilmfeldolgozása lehelt belé. A mára már ikonikussá vált Hófehérke és a hét törpe lassan 90 éve... több»
Holland titkai Nicole Kidman főszereplésével készült Mimi Cave rendezőnő 2.filmje, mely egy kisvárosi idillből rémálomba csöppenő nő történetét meséli el. A Holland az amerikai álom ledőlését mutatja be egy kertvárosi feleség szemszögéből, aki felfedezi a hátborzongató titkokat, melyekre a házassága épült.
A rendezett, mintaszerű amerikai kisvárosok csendjét és nyugalmát, valamint a bennük lakó mintapolgárok óramű pontosságú életét felforgató borzalmak visszatérő témái a horrorr és thriller zsánernek.
A Holland sava-borsát is ez a toposz adja, és ha újat nem is mond róla, de ügyesen használja fel hangulatteremtéshez és feszültségkeltéshez.
Holland egy michigen-i kertváros, mely nemcsak nevében, de hagyomá... több»
Betonba írt sorsok Brady Corbet grandiózus eposzt alkotott, mely több mint 3 évtizedet felölelve mesél egy magyar származású zsidó építész hányattatásairól, aki a II. világháború poklát és Buchenwaldot túlélve az USA-ba emigrál. A lehetőségek földjén egy monumentális projekten kezd dolgozni, mely hátralévő életének nagy részére jelentős hatással van.
Tóth László elismert, brutalista stílusban alkotó építész volt a háború előtt, művei Budapest utcáit díszítették. A háború azonban mindent megváltoztatott: László megjárta a buchenwaldi haláltábort, elszakadt feleségétől és árván maradt unokahúgától, egy, a koncentrációs táborban elszenvedett sérülés heroinfüggővé tette.
Egyedül, testileg-lelkileg összetörve, pén... több»
Egy nő, két élet Jacques Audiard rendezőt Boris Razon: Écoute című regényének egyik szereplője ihlette meg az Emilia Pérez megírására. Művét kezdetben egy opera librettójának szánta, ám később inkább forgatókönyvet írt belőle, és a rendezést is magára vállalta, így a drogbáróból lett filantróp extravagáns története a nagyvásznon mutatkozott be.
A film a szakma részéről díjesőben részesült (többek között 5 Európai Filmdíj, 2 BAFTA-díj, a Cannes-i Filmfesztivál zsűri-díja, Goya-díj, 7 César-díj, 4 Golden Globe-díj és 13 jelölésből 2 Oscar-díj), valamint történelmi rekordokat állított fel: a legtöbb Oscar-díjra jelölt nem angol nyelvű film lett, valamint a főszerepet alakító Karla Sofía Gascón lett az első tran... több»
A macska, akinek tényleg 9 élete van A Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia idén először díjazott lett alkotást. Az első Oscar-díjat pedig nem más szerezte meg Lettországnak, mint egy animációs film, mely egy mitikus erejű vízözön idején túlélni próbáló állatok meditatív odüsszeiája. Az animáció rendezője, írója, producere és zeneszerzője egy személyben Grints Zelbalodis, akinek az Áradás mindössze a 2. egész estés filmje.
A minimalista cselekmény végig egy kis, fekete macskát követ nyomon, aki a nyitóképsorokban békésen kószál egy festői erdőségben, talán megszokott napi portyáinak egyikén van éppen. Egy csapat kutyával való összetűzés után hazafelé veszi az irányt; néhány lakóházi jelenet legalábbis azt sejteti, hogy a mac... több»
79 Hirosima gyermekei (1952)
1945. augusztus 6-án, éppen 80 éve következett be az emberiség történelmének egyik legsötétebb tragédiája, amikor első - és sajnos nem egyetlen - alkalommal vetettek be élesben nukleáris fegyvert, ugyanis ezen a napon dobta le az amerikai légierő az első atombombát a japán Hirosima városára. A "Little Boy" kódnévre keresztelt atombomba mintegy 20 ezer tonna TNT-nek megfelelő robbanóerővel rendelkezett és nagyjából 80 ezer ember életét oltotta ki azonnal, a későbbi hónapokban és években azonban még további ezrek, tízezrek haltak bele sérüléseikbe, illetve a robbanás hosszú távú hatásaiba, sugárbetegségbe, kromoszóma-rendellenességekbe, rákos és egyéb megbetegedésekbe. A Hirosimai Békemúzeum 2... több»