A fordulatok mestere ismét csavar egyet Coben adaptációiról elmondható, hogy a szerző regényei és az azokból készülő sorozatok ugyanazon sémákra épülnek. Általában egy bűnügy, tragédia, vagy valamilyen rejtély az alap, melynek árnyai utolérik azt a főhőst, aki azt gondolta, hogy már maga mögött hagyta a múltat. Fordulatos történetek, izgalmas gyilkossági ügyek, amik végtelen mennyiségű csavarral borzolják a kedélyeket, és teszik a végsőkig izgalmassá a szériákat. Nos, a Nem versz át is pontosan ilyen. Bár a két lengyel Coben-adaptációnál jobban sikerültnek ítélem meg, de vannak ennél jobban sikerültek is. Összességében nem okozott csalódást, de a korábbi Coben-sorozatok olyan magasra tették a lécet, hogy erre most csak egy tisztes... több»
A gazdagok tényleg megússzák? Ez egy amolyan „ki a tettes jellegű” krimi-dráma minisorozat. Jól megírt a forgatókönyv, és az utolsó pillanatig nem tudni, hogy ki is a gyilkos. A sorozat során két csavar és maga a kutatás között néha leül a cselekmény, és a végtelen procedúrák sem váltak a széria hasznára, így nekem sok volt az üresjárat, pedig feszesebb tempóval még izgalmasabb élményt kaptunk volna. A színészi alakításokat nem tartottam kiemelkedőnek, nekem némileg erőltetettnek tűntek. Viszont az jól működött, ahogy egyik kétségből a másikba lökik a nézőt a készítők. Akik egy karakterközpontú drámára vágynak, és nem gond nekik, ha nem egy feszült, pörgős krimit kapnak, azok tehetnek vele egy próbát.
A Monarch és a Titánok A Monarch cselekménye több idősíkon fut. Az egyik ilyen a korábban a Kongban megismer Bill Randára helyezi a hangsúlyt, aki időt és fáradtságot nem ismerve társával, dr. Keiko Miurával együtt megszállottan keresi a titánok létezésének bizonyítékait. A másik idősíkban Bill unokája, Cate megismeri mostohatestvérét, és ők olyan nyomokra bukkannak, amik összefüggésbe hozzák apjukat a címadó céggel, a Monarch-kal. Az korábbi idősík inkább kalandos, felfedezős hangulatot áraszt, remek karakterekkel, a későbbi pedig inkább összeesküvés-elméletes, thrilleres narratívát használja. A sorozat tempója rendben, helyenként pedig kifejezetten hangulatos, és kellően látványos is. A vizualitás mellett azonba... több»
Az Usher-ház kihalása A széria középpontjában egy gyógyszergyártó cég vezetője és testvére állnak. A mindenható tulajdonos különböző szerelmi kalandjaiból származó gyerekei és örökösei azonban látszólagos balesetek és véletlenek során mindannyian életüket vesztik. Az epizódok mindig egy-egy szereplőre koncentrálnak, de az egy-egy szereplő történetét boncolgató részek és visszatekintések sajnos nem elég változatosak, így az epizódonkénti egy főszereplő, egy halál szerkezet kissé monotonná teszi a sorozatot. Nem vagyok horror rajongó, és itt pont az tetszett, hogy remekül adagolják a horrorisztikus elemeket, de nem nagy számban. Akinek pedig épp emiatt tetszene kevésbé, annak ezt ellensúlyozzák: a jó színészek, az ... több»
Kis szendvicsező, nagy kihívás Aki egy remekbe szabott konyhai drámára vágyik, ne is keressen tovább, mert megtalálta azt. Vendéglátóipari technikus az alapvégzettségem, ezért is merem kijelenti, hogy ez a sorozat rendkívül autentikus, hitelesen mutatja be egy vendéglátó egység mindennapjait. Nagyon élvezetesen tálalják a készítők a témát, és kellő mértékben adagolják a pokoli feszültséget. A feszes tempót ugyan gyakran oldják humorral, de a széria legnagyobb erénye, az a karakterek és az őket alakító színészek játéka. Így bátran kijelenthető, hogy ez a sorozat amilyen kis költségvetésből készült, olyan nagyot szólt. Bár elfogult vagyok a témája okán, mégis elfogulatlanság nélkül leírhatom, hogy ez bizony csillagos ötös.
Bűnös-e Jacob? Egy kerületi ügyészről és annak gyilkossági ügybe keveredett fiáról szól a történet, melyben rendkívül jól van elegyítve a tárgyalótermi dráma, maga a nyomozás és az ügy drámai hatása a család életére. A karakterek jellemábrázolása abszolút rendben, a színészi játék tökéletes, valósággal tapintható a feszültség, a hangulathoz passzol a képi világ, így minden együtt áll egy remek thrillerhez. A sorozat készítői pedig nem is hagyják ki a ziccert, és egy elgondolkodtató, szívbemarkoló, a végsőkig érdekfeszítő szériát tettek le az asztalra.
A Gonosz városa Castle Rock városának neve ismerősen csenghet a Stephen Kingért rajongó olvasóknak. Ebben a szériában azonban vizuálisan is láthatják a várost, ahol a börtönigazgató rejtélyes öngyilkossága után egy tébolyodott embert találnak a börtön egyik lezárt alagsorának ketrecébe zárva. A nevét nem hajlandó elárulni, csak Henry Deaver nevét ismételgeti, aki egykor a városban élt, és most ügyvédként el is vállalja a titokzatos börtönlakó ügyét, miközben igyekszik kideríteni, hogy mi is történhetett. A sorozat hangulata borús, képi világa szürke, mely előre vetíti a Gonosz jelenlétét. Mindezt lassan, komótosan építik fel a készítők, amolyan: lassú víz partot mos alapon. Bevallom, én többet vártam ettől ... több»
Előre, szeszcsempészek, gengszterek! Ebben a sorozatban az Angliában fekvő Birminghamben járunk, és a Pengesapkásoknak becézett bandának az életét követhetjük nyomon. Ez a banda nem jófiúk gyülekezete, hanem illegális dolgokat folytató bűnszervezet, amelynek tagjai a szeszcsempészetet és a szerencsejátékot sem vetik meg. A karakterek szuperen megírtak és eljátszottak, minden negatívumuk ellenére igenis szerethetőek. A cselekmény jó tempójú, kerek egész a sztori, és mindössze hatrészes, így nagyon könnyen nézeti magát. Hangulatát tekintve maximálisan hozza az elvártat a város ocsmány, mocskos látképével, és a nyomasztó atmoszférája áthat mindent. Aki bírja a gengszterek világát, a nyers atmoszférát és a nemegyszer vérre menő kon... több»
80 Nem versz át (2024)
Coben adaptációiról elmondható, hogy a szerző regényei és az azokból készülő sorozatok ugyanazon sémákra épülnek. Általában egy bűnügy, tragédia, vagy valamilyen rejtély az alap, melynek árnyai utolérik azt a főhőst, aki azt gondolta, hogy már maga mögött hagyta a múltat. Fordulatos történetek, izgalmas gyilkossági ügyek, amik végtelen mennyiségű csavarral borzolják a kedélyeket, és teszik a végsőkig izgalmassá a szériákat. Nos, a Nem versz át is pontosan ilyen. Bár a két lengyel Coben-adaptációnál jobban sikerültnek ítélem meg, de vannak ennél jobban sikerültek is. Összességében nem okozott csalódást, de a korábbi Coben-sorozatok olyan magasra tették a lécet, hogy erre most csak egy tisztes... több»