Az avantgárd hajnala Jómagam régifilmkedvelő (is) vagyok, egyebek közt nekiláttam ennek az 1001-filmes listán szereplőnek is (mondhatnám, kihívást teljesítek), és ez sem vette el a kedvemet. Kezdve azzal, hogy itt abszolút csak kedvükre akartak filmet forgatni és összedobni, ami éppen eszükbe jutott. Voltak kellemesen döbbenetesek, de túlzások is... A legjobb szerintem az volt, amikor már többek között a zongorához kötözve próbált a nő felé nyomulni, aztán még két holttestet és deszkát is vontatott maga után. Abszolút szürrealizmus, fel is tehetjük kezeinket! Ez már nem nevezhető annyira a filmtörténet hajnalának, és ekkor már a hangtechnika is megjelent, szóval ez inkább kizárólag a vizuális oldalának a megraga... több»
Eleinte volt benne potenciál, olyan légkörrel indult, ahol még sok misztikus elemet is hozzáadhattak volna, de inkább a nyers rituálét választották a film "csúcspontjának". De menjünk sorjában: egy menyasszony csak úgy lehet a család része, ha egy éjszakai kártyajáték során beavatják. Pechére pont a bújócskát húzza, amiről eleinte még nem sejti, hogy a végét jelentheti. Azaz, ha hajnalig nem találják meg, beveszik, de ha igen, akkor megölik. Hát... ez a koncepció nem túl velős egy horrornak. Viszont kapunk helyette rengeteg sikítást, ziháló bujkálást, indokolatlanul sok trágárkodást, és a végén még egy sátáni rituálét is. Na, itt gondoltam magamban, hogy ez a nyílt hollywoodi önbevallás is l... több»
Jó film volt, főszerepben Robin Williams, aki az energikus és lelkes katonai rádióst alakítja benne. A vietnámi háború idején játszódik, ahol a katonáknak szükségük van némi lelkesítésre a hadviseléshez, csakhogy időközben kiderül, hogy mennyire nem számoltak azzal, hogy az északiak, a vietkongok is köztük lehetnek, illetve a szövetségeseik. A film nem is nagyon zárkózik el a háború borzalmaitól, és azt sem rejti véka alá, hogy a háború során az amerikaiak is bizony követtek el atrocitásokat a civilekkel szemben. Nagyon ütősen és drámaian mutatja be a film, főleg ott, ahol felrobban az étterem, és később kiderül, hogy ki áll mögötte, és milyen indokkal. Ott mondják ki mindazt, ami nagyon bru... több»
Tűzpróba vagy már eleve felperzselt harcmező? Izgalmi szintje maradt ugyan, de egészét nézve nem olyan erős és cselekményben eredeti, velős, mint az első rész. Több az erőltetett része. De kezdem a pozitívumokkal: grandiózus látványtervezés, átható posztapokaliptikus hangulat. Kemény akciójelenetek, több háttérszereplő fedi fel magát, ezáltal többet tudnak meg. Ami nem volt jó, az a zombiapokalipszis bevonása volt. Szerintem sokat rontott a film abszolút világvége-hangulatán, pontosabban komolytalanabbá tette. Nem volt már hihetőbb a légköre. Sokkal inkább egy erőltetett összeöntvény volt. Sajnos vagy nem sajnos, de az tovább lazította az egészet, amikor a csávó feltett egy lemezt, és amikor lejárt, minden felrobbant. Nem tudom, ezt poé... több»
Hiperinteraktív szabadulószoba Voltak kellemes meglepetések benne meg drámai döbbenetek is. Egy ultradisztópikus világban - amely csak a végén bukkan fel - a WICKED (magyarul: VESZETT) nevű gyógyszercég labirintusos túlélőtesztnek vet alá több fiatalkorút, hogy időközben megtalálhassák bennük egy gyilkos kór ellenszerét. De ahhoz, hogy kijussanak, meg kellett találni az útvesztőben a logikus elemeket, mintákat. Hagytak is nekik utalásokat, konkrétan óriás gépskorpiókban, számokkal megjelölt alkatrészeken. Ötletes volt. Egyedül az volt kissé zavaró, hogy több mint az első felében csak a rejtélyeskedés ment, aztán úgy az utolsó harmadában pörögtek csak igazán fel a dolgok, ugye, a szökés alatt. Nagyon hiteles volt a színész... több»
Szinte olyan jó lett, mint az első rész. Itt is hatásosan vezették a cselekményt, noha nem hozott túl sok újat. Lényegében Vito Corleone életét kíséri addig, amíg tovább nem építgeti a birodalmukat, és időközben már többször is összeütköznek tevékenységük során a hatóságokkal, valamint a kormánnyal. Több helyszínt is kapunk, konkrétan már Kubában is jelen akarnak lenni. Mint színészek, Al Pacino és Robert De Niro legendásan alakítottak. Nem mintha az én fő kedvenc műfajom lenne, meg egy idő után már egyre inkább feltűnt a minta, hogy egyik lelövi a másikat, meg leszúrja hirtelen, néhol ikonikusnak szánt idézetekkel előtte, de azok a részek már szerintem túlzások voltak. A film zenéje, látván... több»
Nem olyan jó, mint az előző, de azért tartja valahol a színvonalát. Előfordulnak benne merész húzások, humora továbbra is van, de ha összességében nézem, akkor már inkább erőltetettebb rész lett. Azért az nagyon tetszett, hogy itt már Shrek apává vált, büszkék is lehetünk rá. Csizmás Kandúr a kedvencem ezekből az újonnan behozott szereplőkből, még az előző részben is. Az animáció itt is jó lett, látványos, vannak benne ötletek is, poénok, de nem éri el egészen az előző rész szintjét. Azért attól még nem vette el a kedvemet, hogy megnézzem a következőt. 10/7,5
Joyful, joyful Nem volt rosszabb az előzőnél, sőt, kellemes csalódás volt rengeteg helyen. Egyedül az eleje felé volt erőltetettebb, ahol vissza kellett invitálniuk az énekesnőt, mert szükség volt egy zenetanárra a helyi egyházi gimnáziumban. Tetszett, hogy milyen gyorsan látott hozzá ahhoz, hogy rendet teremtsen ott, ahol az éneklés nem volt jellemző, sőt, szegény könyveket darabokban felköpölyözték a plafonra... Fel kellett számolni a rendetlenség kultúráját, hiszen abban nem lehet fejlődni.
Aztán ahogy haladtak, ott a film készítői nagyon ügyeltek a rendes tempóra. Nem nyújtották fölöslegesen hosszúra, csak szépen, dinamikusan gyarapodtak a sikerélményekben. Közben az egyik lány is szeretett volna érvé... több»
Kedves, ötletes és érzelmes musicalt kaptunk ezzel. Whoopi Goldberg akkoriban még hitelesebb is volt ehhez a szerephez. Persze nem lehetett könnyű eljátszani egy olyan bártáncosnőt, akinek egy ideig apácának kell tettetnie magát, hogy elbújjon gyilkos bűnözők elől, amíg az ügy lecseng. Látszott, ahogy élvezte a szerepet, és az egész filmben bőven vannak ötletek, merészebb húzások és csavarok. Maggie Smith volt talán a legkellemesebb meglepetés benne, itt sem csalódtam benne. Itt a Tisztelendő Anyát kellett eljátszania, aki hűséges és konzervatív a Rendhez, de idővel teret enged olyan újításoknak, amik jót tesznek az egyháznak. Itt még ugye McGalagony professzor fasorban sem volt, így jó volt... több»
A vadnyugat királya... Ezen remekmű megtekintése után nem könnyű nem a hatása alatt lenni. Elejétől a végéig jól leköti a nézőt, minden jó érzelemmel rendesen el van látva: akkor izgalmas, amikor éppen kell, akkor nyugodt és relaxálósabb, amikor éppen jól jön benne, és semmi fölösleges, eszeveszett kapkodás, csak az egészséges tempó. Így képes fenntartani a figyelmet két és háromnegyed órán át. Bizony, itt minden részletre rendesen odafigyeltek. Én most még egy kicsit kezdő, laikusabb vagyok a westernfilmekkel, de ez extramód bevonzott. Egy ilyen művészeti alkotás esetében ez természetes: minden egyes tekintet, szemrebbenés nélküli egyhelyben állás, hiperpontos fegyverlövések, intelligens szereplők és nulla testbe... több»
73 Toy Story hősei: A kis krumpli (2011)