Mi a sz*r volt ez? Kifejezetten gagyi, baromság, 1:10-ig néztem, de nem tudom hogy bírtam ennyit is. Hiányoltam a párbeszédeket, de amikor meg is szólaltak a szereplők, hát az is kár volt, mert f**ságokat beszéltek. Ez a film a nagy semmiből vezet a nagy semmibe, konkrétan nem tudja az ember, hogy mi miért történik. A gyilkolászások is teljesen értelmetlenek voltak, viszont annál érdektelenebbek.
Ha el kéne mesélnem, hogy miről szól, akkor két mondatban el tudnám. Pár feka, meg japán szétlövi egymást a p*csába, mert nem bírják egymás pofáját. A karakterekből pedig hiányzott az életerő, mintha nem is emberek lennének, hanem gépek.
Nem mondom, hogy nem nevettem rajta, de sokkal inkább volt visszataszító, mint humoros.
Voltak jó részek is, de voltak olyanok, amik nagyon felbosszantottak, mert a legtöbbször túl megy minden határon. Ennyi ocsmányságot, még nem láttam, mint ami ebben a sorozatban előfordult, de biztosan van, aki erre is vevő. Ha pár szóval kéne jellemeznem, akkor csak annyit mondanék rá, hogy ízléstelen és az alkotók nagyon aberráltak lehetnek.
A Family Guyt és a Simpson családot gyerekek is nyugodtan nézhetik, de ha ezt a sorozatot megnézik, akkor nincs kizárva, hogy kárt okoz bennük.
Nem teljesen értettem a filmet, de miután megnéztem nem is akartam megérteni.
Szívből bánom, hogy ennyi időt elpazaroltam rá, nekem egyszer is sok volt.
Mintha egyszerre sci-fi, dráma, akció és még kitudja mi a francot akartak volna összesűríteni egy filmben. Az idióta lövöldözős résznél már sejthettem volna, hogy jobb ha kikapcsolom és Tom Hanks pofája is nagyon irritáló volt már a végén. Egy szó, mint száz, k**va nagy zagyvaság.
Egyesek azt írták, hogy nem nagyon értették a filmet, de itt szerintem nem is ez a lényeg. Talán nem is kell megérteni, de egy gandzsa után nagyon nagy élmény volt.
Ez egy egyedien szórakoztató film, egy szerencsétlen bábszínészről, aki valami földön túlira bukkan a nyomorult munkahelyén. Kétlem, hogy józan elmével írták a sztorit.
Erősen ajánlott beszívni, mielőtt megnézitek.
88 Éjféli cowboy (1969)