Egyedi hangulatú mesefilm felnőtteknek Fura, hogy ezt a filmet még nem véleményezte senki, pedig igencsak figyelemreméltó alkotás, és már régóta fent van a MAX-on. Ha egy kicsit rövidebbre vágták volna, ötössel jutalmaznám.
23%-on áll, ami azért túlzás, de kétségtelen, hogy szekunder szégyenérzetem volt a film nézése közben. A Bud Spencer-filmek hangulatát szerette volna megragadni a rendező, de ehhez minimum kellett volna egy Bud Spencer szintű karakter. A főhősnő viszont annyira jellegtelen, hogy még a két számmal nagyobb dzseki és a kocadohányzás sem segített rajta. Hogy a történetről már ne is beszéljek...
Adtam egy kegyelem-négyest, mert a műfaján belül nem annyira rossz film, mint ahogy az értékelése sugallja. Van egy eredeti, bár nem túl komplikált története, és folyamatos benne az akció, ráadásul vígjátékhoz illően, jópofa gegekkel.
Szájkaraté a köbön A műfaj kedvelőit bizonyára elvarázsolta a rengeteg betétdal, de mint filmalkotás, eléggé soványka. A maratoni játékidő ellenére semmit nem tudtunk meg a rapsztárok magánéletének alakulásáról (egyszer csak hipp-hopp, és ott nyüzsögnek körülöttük a gyerekeik). Az viszont világossá vált, hogy a kőkemény gangszterkedés abból merült ki, hogy egymással vagy a rendőrökkel arcoskodtak.
Politika nélkül Igyekeztem kizárni a politikai előítéletet, és ez viszonylag könnyen ment, mert nem éreztem a mai propaganda bűzét a film nézése közben. Azzal sincs bajom, hogy a történetet fikciós elemekkel tették színesebbé az alkotók. Talán az ötvenkilós Szendrey Júliából nem csináltam volna akcióhőst, de még ez is belefér. Viszont az egész filmet tompának tartottam, a remek jelmezek és épített (rajzolt) környezet ellenére. Többször is fantáziátlannak és túl hosszúnak éreztem a jeleneteket.
Winton listája Ha dokumentumfilm lenne, azt mondanám: szépen illusztrálták, jár az ötös. De mint játékfilm, kevés volt benne a feszültség. Ma már ennél magasabban van az ingerküszöbünk. Azt viszont el kell ismernem, hogy a befejezés dramatikája kiváló.
Lebilincselő jelenetek Fliegauf Bence remek párbeszédeket ír, ehhez nem fér kétség. Sajnos a telenovella értékét erősen csökkentette, hogy a színészek fele az orra alá motyog vagy hadar. Nekem személy szerint a kézikamera-rángatós, szuperközeli stílus sem jön be.
Marisa hatvan évesen is ledobhatja magáról a göncöt. Nekem már ez megér egy négyest. De a film története sem rossz, csak a végét kicsit összecsapták. Több izgalmat ki lehetett volna belőle hozni.
Bedőltem a sztárparádé arcképcsarnoknak Nem tudom, mit vártam tőle, hiszen a borítóképből is lejön, hogy egy gyerekfilmről van szó, de ettől még lehetett volna vicces. Nem az!
Ezt az amerikai pankrációt nem értem. Mindenki tudja, hogy kamu, mégis úgy tesz a néző, mint aki komolyan veszi. Ez a film meg azt akarja beadni, hogy még a szereplői is komolyan veszik.
Rémesen untatott, pedig van benne dráma bőségesen.
Egy újabb remake film Beleadtak apait-anyait. Remek csatajelenetek, sztárparádé, csak éppen a dramaturgia hagy súlyos kívánnivalót maga után. Csak úgy csordogál előre a történet kronológiai sorrendben (gondolom, a történelmi hűség kedvéért), de több helyen zavaros az események magyarázata, és számos jelenet érthetetlen. (Pl.: tengeralattjáró kétszer mellélő, majd eltűnik. Rágógumi többször látványosan előkerül, majd semmi szerepe stb.) Két részletben kellett megnéznem, mert elsőre bealudtam rajta.
48 Szörnyek cirkusza (Szörnyek a fronton) (2021)
Fura, hogy ezt a filmet még nem véleményezte senki, pedig igencsak figyelemreméltó alkotás, és már régóta fent van a MAX-on. Ha egy kicsit rövidebbre vágták volna, ötössel jutalmaznám.