Bevallom, úgy ültem le megnézni a sorozatot, hogy hallottam, hogy ez egy manga élőszereplős feldolgozása. És mint olyan, érdekelni kezdett, hiszen egy képregény, egy anime, egy manga élőszereplős feldolgozása a legtöbb esetben nagy csalódást okoz a rajongótábornak. A One Piece vonatkozásában pedig a túlkarikírozott figurák, a látványra fókuszáló humor átvitele nem volt akármilyen kihívás. Tehát a kérdés alapban fel is vetődik: Mennyire sikerült átültetni a mangát élőszereplős filmbe?
Már a reklámjából is érezni lehetett, hogy itt lesz izgalom, kaland és humor. Mielőtt azonban leültem volna megnézni pár részt, bekebeleztem a mangából is... csak úgy, a hangulat kedvéért.
Ezek után pedig már vá... több»
Újabb amerikai koppintás... Szinte már meg sem lepődünk, hogy az amerikai filmipar képtelen bármi egyedit, eredetit létrehozni. Filmjeinek ötlete zömében más országok filmjeire alapul, vagy azok újragondolásai.
A takarítónő sem kivétel.
Eredetileg egy 13 részes argentin sorozat volt 2017-ből (egyébként 2018-ban el is nyerte a Martín Fierro Federal de Oro-díjat, amit fikciókért szoktak odaítélni).
Amikor a Warner bejelentette, hogy megszerezte az eredeti sorozat remake jogait, sokan kifejezetten lázban égtek. Nem csoda, hiszen az argentin sorozat is érdekes volt.
A sorozat forgatása előtt már több akadályba is ütköztek. Az eredetileg választott színésznő kilépett, és a helyére Élodie Yung került (valljuk be, jó választ... több»
Fazekas Mihály tanulságos története sokunk gyermekkori kedvence volt.
Így nem csoda, ha 1977-ben Dargay Attila megfilmesítette, és egy örök értékű animációs film lett belőle.
Az 1957-ben alapított Pannónia Filmstúdió egy időben szinte ontotta magából a valódi minőséget képviselő műveket, olyannyira, hogy a 80-as években a világ (igen, jól olvasod), a világ öt legnagyobb animációgyártó filmstúdiói között tartották számon. Gyakorta használták a filmstúdióval kapcsolatban a „magyar Disney” megnevezést is.
Itt is a megszokott forgatókönyvíró csapat írta meg a történetet: Dargay, Nepp, Romhányi. Zenéjét pedig újfent Daróci Bárdos Tamás szerezte, Liszt Ferenc műveit véve alapul. Dargay munkásságár... több»
1985-ben mutatták be a magyar rajzfilmtörténelem egyik gyöngyszemét, a Szaffit. Aki olvasta Jókai Mór Cigánybáró művét ,az szinte azonnal meg is látta a hasonlóságot a két történet között. Nem véletlenül, hiszen a Szaffinak ez volt az alapja.
Dargay Attila rendezte, Dargay, Nepp és Romhányi József írta a forgatókönyvet, a zenéjét pedig Strauss melódiák átdolgozásával Daróci Bárdos Tamás szerezte.
Angolul The Treasure of Swamp Castle, németül Jonas und der verwunschene Schatz volt az animációs film címe.
Az igazat megvallva nem szeretném magamat ismételni, hiszen ez a film is ugyanolyan remekre sikerült, mint az eredeti Vuk, vagy a Macskafogó, vagy a Toldi, a János vitéz, vagy éppen a Magyar ... több»
1986. október 2-án mutatták be a Macskafogót.
Egy ilyen mesefilm megalkotása, forgalomba hozatala abban az időben nem volt kis vállalkozás, mégis sikerült, és azóta a Macskafogó töretlen népszerűségnek örvend.
Az ötlet még napvilágot sem látott, még kósza gondolat sem volt a rendező fejében, amikor egy külföldi dalt (The Manhattan Transfer: Four Brothers) meghallva elhatározta, hogy ha megteheti, készít egy olyan filmet, amibe a hallott dalt beleteszi. Ez volt a mindenki számára ismert 4 gengszter című szám. Azonban a jogvédelem itt is működött, így a dalt először meg kellett vásárolni a zenekartól, amiért 10.000 dollárt ki is fizettek. Ez az összeg több volt, mint a Macskafogó teljes költsé... több»
Egy olasz film világhódítása Sokan ha meghallják a film címét, szinte egyértelműen arra gondolnak, hogy ez egy amerikai produkció. Noha nem.
A film olyan hatással volt a korra és van mai is, hogy a benne elhangzott szövegeket mind a mai napig idézik.
1966-ban Clint Eastwood még egy sorozatszínész volt, akinek nem volt nagy kilátása arra, hogy beléphessen a filmek világába.
Mégis a spagettiwesternek megjelenésével (1966. előtt már vagy húszat készítettek belőle) Eastwood is lehetőséget kapott az igazi nagy ismertség megszerzésére.
Azonban a spagettiwesternek kora nem tartott tovább pár évnél, és a legtöbb ilyen alkotás eltűnt a feledésben. Szerencsére jó néhány azonban könnyed stílusuk miatt valahogyan mégiscsak túlélte ... több»
Stephen King: Minden haláli (Everything's Eventual: 14 Dark Tales) novellásgyűjteményének egyik remek darabja... Kevés King-regény filmes adaptációja sikerül jól, de talán ez is egy kivétel.
King azonos című 2000-es regényének filmes jogait 2003-ban a Dimension Films vásárolta meg.
Cusack tökéletes választás volt a szerepre, ahogyan Samuel. L Jackson is.
A történetnek a Dolphin Hotel ad helyszínt, melyet a valóságban a New York-i Roosevelt Hotel testesített meg. A film költségvetése nem volt eget verően magas. 25 millió dollárt jegyeztek be rá ,és a tízszeresét simán vissza is hozta.
Azonban, mint a legtöbb regényt, ezt is itt-ott átírták.
Az eredeti befejezést újra is kellett venni, mert a tesztközönségnek nem tetszett. Több végkifejlet is szóba került. Több-ben a végén Mike meghal.
A moziban látható... több»
Amiért 4*-ot kapott (amit joggal mondhatnak túlértékelésnek), az az, hogy 1966-ban készült. Legendás színész játssza a címszerepet. A történetek ragaszkodnak a képregényhez, és bizonyos tekintetben képregényes is. És amolyan családi szórakozás is lehet némi időutazással.
Itt Batman még nem véres csatákat vív, de háborút visel Gotham City gonoszai ellen. Hű segítője, Robin pedig elmaradhatatlan mellőle.
Filmtörténeti csemegének kell tekinteni.
A sorozat üzenetét, erkölcsiségét direkt egyszerűsítették le, valamint szerethető humorral vitték színre. De mit is jelent az, hogy erkölcsi leegyszerűsítés? – tehetjük fel a kérdést jogosan. Nos, a sorozat nemcsak szórakoztató volt, hanem tanító jelle... több»
Nem érdekelt addig, míg nem tudtam, ki rendezte... és csakis Besson miatt 3,5*... ...maga a cím egyáltalán nem fogott meg, hogy tévét kapcsolgatva egyszer csak belepottyantam egy érdekesnek tűnő filmbe, ahol egy alakváltó lény igyekezett egy kissé nagyképű és kisfiús arcú fiatalembernek segíteni. Olvastam, hogy Besson rendezte, és leragadtam a látványnál és néhány humormorzsánál. Aztán megnéztem újra, de már az elejétől. Szinkronnal és eredeti nyelven is.
Bármennyire is jó a sztori, bármennyire is látványos, a főszereplők nem voltak tehetségük teljességében. Miközben néztem, eszembe jutott, hogy olyan sok filmmel párhuzamot tudok vonni. Van benne egy csipetnyi Star Wars, egy kis ötödik elem, egy falatnyi Avatar... stb. Hogy megért-e 180 millió dollárt? Nem gondolom, de ha... több»
Ha azt mondom, hogy Richard Bachman, nem sokaknak ugrik be, hogy kiről is beszélek. Ám ha azt mondom, Stephen King, mindenki azonnal tudja, ki ő. Pedig a Sorvadj el! című remek történetet Bachman álnév alatt írta meg, és 1984-ben jelent meg. (Egyébként több története is megjelent Bachman álnév alatt.) Magyarra Pardi András fordította le, sok rajongó legnagyobb örömére.
A történet kezdete meglehetősen szokványos. Gazdag, túlsúlyos férfi, csinos feleség, száguldó autó, vezetés közbeni orális sz3x és cserbenhagyásos gázolás. És körülbelül eddig a megszokott sztori. A gázolás következményei mindennek mondhatóak, csak szokványosnak nem. Az addig elhízott férfi rohamosan fogyni kezd... ám, hogy mi... több»
Csak a kultfilmnek szól a 4*... Tegyük félre azt, hogy egyérteműen gagyi a technika, és ne feledjük el, hogy akkoriban még nem voltak olyan filmes trükkök, mint manapság.
Koncentráljunk csak a történetre és arra, hogy ez a maga nemében és korában milyen nagy durranásnak számított. Lambert egyszerre felviharzott a csúcsra, és a kétarcú színész (mert szerintem csak ennyi van neki: a komor-bánatos és a nevetős) nők millióinak lett romantikus bálványa.
A történet alapvonala szokványos, hiszen van a jó és van a gonosz, és a köztük húzódó gyilkos kimenetű harc.
A film egyik érdekessége, hogy a már akkor is világhírű Queen zenekar fülbemászó dallamai csendülnek fel közben.
A film bemutatása után gyakran lehetett hallani, ahogyan ... több»
A GANTZ egy japán anime sorozat, melyet nem kisebb személy, mint Hiroya Oku írt és rajzolt. Műfaját tekintve akció-thriller-horror. Ennek „folytatása” ez a film, melyet Yasushi Kawamura és Keiichi Sato rendezett.
Ez a történet folytatásként, de különálló történetként is megállja a helyét. Látványban pazar. Aprólékos kidolgozottság jellemzi. Valamint vér és fantázia. Gyakran felróható a rajzfilmeknek, animéknek stb. hibaként, hogyha már horror/thriller a stílus, nem igazán tudja visszaadni azt a félelmet, amit sokan elvárnak egy ilyen történettől. Nos, ha nem is rágjuk a küszöböt a félelemtől, azért hatásos a sok halál, a vér és a különböző szörnyekkel vívott harc, közelharc.
Minden meglehető... több»
Mikor először megnéztem, adtam rá 2*-ot. Nemrég újra megnéztem, és amolyan átlagosnak ítéltem.
Szórakoztató, látványos. Ennyi.
Többször is megnézhető, hiszen ki ne bírná a dínókat és a kalandfilmeket. A kapzsiság vs. segíteni akarás mindig jó téma, és ebben az esetben is (mint általában a legtöbb hollywoodi filmben) happy end lesz a vége. A jó győz, a rossz elbukik.
Szórakozásnak, egy kikapcsnak pont megfelel.
Szóval, filmre fel, és jó szórakozást!
Az örök rejtély, a történelmi korokat átívelő nagy kérdés... egy legenda és ami mögötte van A vasálarcos legendája újra és újra feltűnik a filmeken.
(Legtöbben arra voksolnak, hogy a legendás vasálarcos nagy valószínűséggel XIV. Lajos, a Napkirály eltitkolt ikertestvére lehetett.
Abban a korban ha ikergyermekek születtek, akkor érdekes módon nem az idősebbik, hanem a fiatalabbik lett a trón várományosa. Ez lett a veszte Fülöpnek, aki elsőként jött a világra. Hiába mutatták már be Fülöpöt mint trónörököst, öccse születése borús jövőt vetített előre. Az akkori király, XIII. Lajos számos belviszályt látott már testvérek között a trónért más országokban, így érthetően nem akarta, hogy szeretett birodalma is ezen sorsa jusson. Fülöp élete normális kerékvágásban folyt a királyi udvartól ... több»
Bevallom, kifejezetten bírom az ilyen típusú filmeket. Ki-kitekintés a kamerán át a néző felé, saját cselekedetek narrálása.
Ez a történet szórakoztató és elgondolkodtató.
Ez a film egy négyrészes rövidfilmszéria első része. A többi rész: „The Swan”, a „The Rat Catcher” és a „Poison”. Ezek is már láthatóak bizonyos platformokon.
A film egyébként rendkívül erősen ragaszkodik az eredeti történethez, ezzel nem kis mértékben vívta ki a kritikusok elismerését is. A látványvilága is remekül passzol a film stílusához.
Ám hogy ki is az a Henry Sugar? Nos... sosem tudjuk meg. Egyvalamit azonban bizonyossággal megtudunk róla: tanulsággal szolgálhat sok ember számára, noha természete és élete amolyan e... több»
81 One Piece (2023)