Végülis tűrhető. Néhány jó jelenet, sőt, jó vicc és jó alakítás is van benne, de a film semmi. Ahogy mondani szokás: sok jó és új van benne, de ami új, az nem jó, és ami jó, az nem új. ...Hé, csak nekem nem tetszik?
Franciaország talán két legjellegzetesebb, mégis nagyon különböző színésze egy rendkívüli vígjátékban. A két színészzsenit összehangolni nem lehetett könnyű, mégis tökéletes harmóniában támogatják és kiegészítik egymás játékát.
Egy nagyon jó, klasszikus vígjáték. Érdemes megnézni, sőt, a Woody Allen rajongóknak muszáj! Zseniális rendezés jó ritmussal, szép kamerázás és persze nagyszerű humoros szövegek. Személyes véleményem szerint egy nagyon kicsit gyengébb a többi (klasszikus) Woody Allen filmhez képest.
Zseniális, klasszikus vígjáték Peter Sellersel, aki megint több szerepet játszik. A film talán még aranyosabb attól, hogy mennyire erőltetették az amerikai propagandát akkoriban még az angol filmekre is, így még naivabb, meseszerűbb, sőt, kawaiibb.
Nem rosszabb, de nem is jobb, mint az első, bár nekem az első jobban tetszik. Nosztalgia? Lehet! Ez nem az első Trainspotting, és nem is várom el tőle, hogy az legyen. Az elsőben több volt a kaland és a remény, és a drog volt a fő rosszfiú. Gondolom, ez egy kicsit depressziósabb, hogy már nincs igazából kifogás. Hogy mégis "az ön készülékében van a hiba."
Mindenkinek megvan a kedvenc része, szerintem a film a gyengébbektől folyamatosan javul, vagy inkább változik a karakter. Az első az egy könnyed kaliforniai vígjáték, a másik már érdekesebb, a párizsi rész akár önmagában egy francia film lehetne, Benigni ZSENIÁLIS, és helsinki egy északi dogmás film (nem hiszem, hogy valódi Dogma film, csak van egy kis Dogma-fílingje.)
Sok rövid rész egy nagy filmalkotásban, nagyon jó, bár én a Coogan-Molina, Buscemi-Benigni és Pop-Waits-es részekre ugrottam át, amikor másodszor néztem, közülük Coogan és Molina a kedvenceim!
Minden zseniális a filmben, Lee egyik legjobb filmje, kivéve az, hogy miért nem fut el? Simán elmehetne Mexikóba. Értem, hogy pont arról szól a film, hogy a New York-i fiúk már csak ilyenek, de... nekem ez zavaros.
Ez a film az előző sikerére alapszik, ha van valami, ami egyáltalán jó ebben, akkor az az, hogy egy jó film második része (akar lenni). Ugyanazok a színészek, kb. ugyanaz a sztori, csak pocsék változatban. Ha ez nem tetszik, attól még nyugodtan nézd meg az elsőt, az egy jó film. Bár ez annyira rossz, hogy visszamenőleg is áthathat arra, tehát ne mindjárt ez után nézd meg!
87 Igazából szerelem (2003)