Fikció, vagy mégsem? Mondjuk eleve nonsense, hogy Kalifornia konfliktusban van Washingtonnal. Texas inkább egy jó lehetőség lehet az olaja miatt, még Amerikán belül is. De ezt hagyjuk. A szokványos road movie felépítés itt is nagyjából bejött. A karakterek vállalhatóak. A végén nem vágom Kirsten Dunst karakterének viselkedését, de valszeg a hiba bennem van. Bárhogy is, tetszik, hogy a sajtó szemszögéből mutatja be a sztorit, ami a valóságban nem egészen így működik, de a sűrítés megfelelő az ábrázoláshoz.
Töredezett Alapvetően nem rossz a sorozat, ha nem nézem magát a játékot. A légkör sokszor töredezik. Attól még nem lesz feelinges, ha hirtelen bejön egy régi zeneszám, és látok valamit a képen. Simábban, észrevétlenül kellene előhozni és fenntartani. A karakterek erőltetettek. Nekem túl sok a GMO-s, hormonkezelt jelenet benne. Kizökkenti az embert. The Ghoul óriási figura benne. Walton Goggins hatalmas színész.
Nem tudom elégszer megnézni Amikor még színészek játszottak a filmekben... Minden egyes másodperce magába szippantja az embert. Ha van hibátlan film, akkor ez az. A sztori, a rendezés, a megvalósítás, a kép, a hang, a fények... minden a helyén volt.
Elfogult vagyok. Imádom Steven Seagal korai filmjeit. Erre a sztorira bőven elegendő minden karakter. Most is ezt nézem. Ha vége, jöhet utána a Dupla dinamit. Csak szépen sorban a kedvencek. Szerintem nem vagyok ezzel egyedül.
Edward király, angol király Nem először néztem végig ezt a filmet. A változatos helyszínek igazán jók. A történet is okés. Egyedül az operatőrt és/vagy vágót dobtam volna ki (bár lehet, ők csak a parancsot teljesítették), vagy a rendezőre stukkoltam volna, hogy túlzásba vitték a kamerarángatást, de inkább a sűrű vágások okoztak számomra tikkelést. Ezt leszámítva egy pörgős, szuper film lett az eredmény. A karakterek okésak. De az különösen bejött, hogy volt itt modern világ, középkori világ, hanyatló világ, lovak, erdő, kastély, bunker stb. Ajánlom.
A film légköre megragad, és nem enged. Az előbb néztem meg másodszor. Elsőre nem voltam ráhangolódva. De most megvolt a kapcsolat. Akárhogy is, de van benne munka. Fellelhetők benne idegesítő jelenetek, de hozzátartozik a rendező látásmódjához. Egy epizódja is lehetne egy kolonizálós sci-fi sorozatnak. Van benne erdő, folyó, titokzatos lények, érzelmek, kaland és egy elég húzós történet. A karakterek szerethetők. Talán a cím választása nem a legjobb. Ám a film végén indul be az egész. Méghozzá a néző fejében, fantáziájában. Szerintem ez egy nagyon jó csemege egy sci-fi rajongónak.
Egynek jó volt. A sztori viszonylag rendben. A kis pénz meglátszik, de kihozták belőle, amit lehetett. Színészetet ne keressünk, de mint karakterek, azok nagyjából okésak. A történetvezetés tűrhető, arra odafigyeltek. Ha nem bonyolódunk bele az itt-ott esetlen megvalósításba, akkor – beleélve magunkat – egész elfogadható a film.
Valamiért pozitív csalódásnak éltem meg Nem volt benne vinnyogás, nyávogás, káromkodás, deviáns perverz meg- és kinyilatkozások. Talán annyi, hogy nehéz megállapítani, ki is volt a főszereplő. Többek között emiatt is jött be ez a habkönnyű popcorn mozi. Karakterek voltak benne, semmi több. A színészetet máshol keressük. CGI közepes, de ide elég. A sztori? Hmm. Oké, láttunk már ilyet. Nélkülöz minden észszerűséget; dugig van fizikai lehetetlenségekkel, ezt most hagyjuk. Nem erről szól.
Többet vártam, kevesebbet kaptam Imádom az első részt. De ez, amit összehoztak, csak egy – nem létező – sorozat 25 perces epizódjára lenne elég. A sztori kevés; filmnek mindenképpen.
Kedves rendező! A tonnányi megvalósítási, technikai bénáskodás, az miért kellett? A vágásokról nem is beszélve. Szinte teleportáltak a karakterek benne. Főleg a bújócskázós jeleneteknél. A hullák (díszlet babák) rettentő gagyik voltak. Egy kategórián aluli demóban sem követik már el azt a hibát, hogy az emberi test szivacsból van. Lehet, ez volt a cél. Jöhetne ebből egy komolyabban megvalósított változat is.
Remek dokumentumfilm A 80-as évek a mindenem. Egy ilyen dokumentumfilm nekem kincset ér. Ajánlom mindenkinek. A legnagyobb legendák vannak benne. Bár több ilyen alkotás készülne.
Óriási a film. Ahogy indít, nem gondolná az ember, hogy egy igazi eszelős, beteg, őrült, akció-vígjátékba torkollik. Az első részt is bírtam, de ez valami elborult diliház. Akkora beszólások vannak benne, hogy gurultam. Oké, nem hibátlan a film, de francot sem érdekli. Annyira megcsinálta az estém, hogy totál eufória van. Henry Livingstone – állat a csávó. Scott Adkins nagyot tolt, de a rosszak, hát kész Ideggyogyó. Nagyon bejött. Király rendezés.
Nehéz dolog a színészet. Nincs is benne sok. Egy ízléstelenül tetovált, Kevin McCallister fizikumú főhős előadja a Die Hard 1-et. Mentségére szolgáljon, hogy a rosszak sincsenek a helyzet magaslatán. A rendőrök meg szimpla kellékek. A jelenetek annyira olcsók, hogy az ingyen fogható televíziócsatornáknak semmit sem kell kivágni a filmből, hogy leadhassák az esti mese után. A jelenetek egymásutániságával nagy problémák vannak. Hol volt a rendező?
Remek a sztori. Eltekintve az alacsony költségvetéstől és az itt-ott 70-es, 80-as évek látványtechnikai megoldásaitól, a film rendben van. Szerintem van olyan jó, mint az Interstellar története. Ha demónak fogjuk fel, annak vállalható. Nem unalmas, jól össze van rakva. Kissé idegesítő, hogy túlzott méretű léptékek is akadnak, ám akkor a film nyúlna túl hosszúra. A kevés pénz mindenütt rányomja a bélyegét az alkotásra. A rendező kihozott mindent a kevésből. Ennek ellenére ajánlom.
Egyszer fent, többször lent. Szegény néző (akár felnőtt, akár gyermek) próbálja meg egyszerre befogadni a halált, a gyermeki vidámságot, a kalandot, az űr élményét, az „időutazást”, a távolságot, az elmúlást, a merengést, a sopánkodást. És akkor ott lenne még a „történet” feldolgozása. Bújtatott Xanax reklám. Akár jó is lehetett volna. Gyermeki fejjel is ugyanerre jutottam.
„A bulinak vége”. – És még Új-Zélandon is forgatták. Peter Jackson szelleme lengi körül. Hé, Stanley! Bejött a liftes jelenet? – kérdezné a rendező a lelke mélyén. Volt itt minden, ami már volt. Ez nem baj. A készítők odatették magukat, ami a praktikus effekteket illeti. A sztori harmatgyenge, de minden más ott van a szeren. Sajna kohó helyett mindössze szecskázó jutott. Kevés, mint egy tál leves. De ez nem a T2. Összességében jó volt.
Ez is egy verzió. (Szeretem a témát.) Nem vágom, miért lett az a vége, ami. Én odaadnám az egyik golyómat, csakhogy egy ilyen édenkertem legyen. Persze egy idő után felkopna az állam, mert nem tudnék gondoskodni magamról. De tegyük fel, hogy lenne minden szükséges minimum, és szinte csak élni kellene. (Tudom, nem ilyen egyszerű. De nincs ember, aki nem gondolkozna el ezen.) A film jó. A kameramunka jó. (A képkivágás itt-ott sántít.) A zene közepes, mert nem vágom, miért kell végig depressziós zongora. Mindegy. A sztori ilyen, a rendező ezt hozta ki.
Jó lett volna, ha nem lett volna rossz. A fene enné meg a rendezőt. Adott volt egy tűrhető, szünidei matinés sztori; erre nem bírta instruálni a színészeket, s*ggbe rúgni a stábot, hogy használják jobban a technikát (főleg a fényeket, effekteket). A jelenetek egymásutánisága sok helyen problémás. A zene az jó volt. Az üldözéses jelenetek szintén elfogadhatóak. De a felbérelt gonosz, aki egy MC Hawerbe oltott Highwayman, hát lef*stam a bokám. Pillanat. Most néztem utána. Az tényleg a Highwayman. Oké, akkor 3 csillag. Nem tudom, mit csinálok. Tönkremegyek idegileg.
66 Polgárháború (2024)
Mondjuk eleve nonsense, hogy Kalifornia konfliktusban van Washingtonnal. Texas inkább egy jó lehetőség lehet az olaja miatt, még Amerikán belül is. De ezt hagyjuk. A szokványos road movie felépítés itt is nagyjából bejött. A karakterek vállalhatóak. A végén nem vágom Kirsten Dunst karakterének viselkedését, de valszeg a hiba bennem van. Bárhogy is, tetszik, hogy a sajtó szemszögéből mutatja be a sztorit, ami a valóságban nem egészen így működik, de a sűrítés megfelelő az ábrázoláshoz.