Értékelések (30)

93 The Studio  (2025)

2026. 07. 31.
Hollywood belülről, egysnittesekkel, hosszú svenkekkel, a végére sírva röhögéssel
Az Apple TV+ az elmúlt években a streamingpiac egyik legizgalmasabb szereplőjévé vált, nem a mennyiség, hanem a minőség révén. Bár a tartalomkínálata nem olyan bőséges, mint más streamingszolgáltatóké, de amit nyújt, az szinte kivétel nélkül magas színvonalú. A ’The Studio’ sorozat Seth Rogen és Evan Goldberg vezetésével egy szatirikus betekintést ad az amerikai filmgyártásba. Azzal nyit a produkció, hogy a főkarakter, Matt Remick (Seth Rogen), a lelkes filmrajongó váratlanul a Continental Studios élére kerül, azonban hamar ráébred, hogy az álommunka valójában inkább egy rémálom, ahol az alkotói szenvedély és a vállalati érdekek folyamatosan ütköznek. Számomra a sorozat vizuális világa kieme... több»
2026. 07. 31.
Egy erőteljes pofon a képmutatásnak
Az HBO-nál valaki egy reggeli kávézás közben úgy dönthetett, hogy ideje volna összehozni egy sorozatot, ami a vallási képmutatást olyan erővel csapja arcon, mint egy szenteltvizes vízágyú. Aztán jött Danny McBride, és hozta az egyik „legszentebb” és legkreténebb agyszüleményét. Világra jött Az erényes Gemstonék! Ez a sorozat nem szimplán paródiája a világon ma már szinte mindenütt jelenlévő tévé- és internetprédikátorok csillogó-villogó világának, ez egy féktelen szatíra-orgazmus, ahol az ostobaság aranyba van mártva, a képmutatás pedig fényűző jetskin érkezik meg a megváltáshoz. A Gemstone család maga a keresztény dinasztia groteszk karikatúrája: milliárdos egyházi vállalkozás, ahol a lelki... több»
2026. 07. 31.
Azonnal felismerhető, mégsem unjuk
Wes Anderson egy külön kategória a filmművészeten belül. Ő az a rendező, akinek a nevét nem kell ismerned ahhoz, hogy tudd, amit épp nézel, az tőle van. Az első képkockából, a beállításból, a színekből, a színészi játékmódból, a díszletből, az arányérzékből, a furcsán természetellenes természetességből egyszerűen leesik, hogy Wes Anderson világában jársz. ’A Főníciai séma’ pont olyan, mint az eddigi filmjei – mondanák sokan. Ismerős minden: a szimmetrikusan komponált képek, a szinte festményszerű díszletek, a pasztellszínek, a merev testtartású karakterek, a száraz, fanyar humor, a gyermeki naivitás és a mély filozófiai rétegek finom játéka. És mégis, ez a film valahogy más. Vagy csak még jo... több»

67 Újoncok  (2025)

2026. 07. 31.
Nem csak izzadtság, lélek is csorog
Na, hát ez a Boots az a fajta sorozat, ami elsőre talán csak egy üvöltözős, izzadtságszagú, tengerészgyalogos-kiképzőtáboros sztorinak tűnik, aztán szépen lassan kinyílik előtted, mint egy virág, és minden szirma mögött ott lapul egy emberi dráma. És közben végig röhögsz rajta. Ez az, ami miatt szerintünk működik: egyszerre kemény és szívhez szóló. A Boots a Netflix egyik 2025-ös újdonsága, Greg Cope White: The Pink Marine című emlékiratai alapján. A ’90-es években játszódik, amikor a haditengerészet még nem épp az elfogadás fellegvára volt. Már az alapszituációban ott a feszültség, ugyanis egy queer srác bekerül egy totál maszkulin, zárt közegbe, ahol mindenki üvölt, parancsol, teljesít. És... több»

77 Acapulco  (2021)

2026. 07. 31.
A minőségi könnyedség
Van az a pillanat, amikor az ember éjjel felriad, mert úgy érzi, mintha belülről próbálná egy hőlégballon kifeszíteni a koponyáját. Lángolás, hidegrázás, izomrángások, ízületi fájdalmak, légzési nehézségek – és persze az elmaradhatatlan önsajnálat, ami ilyenkor minden férfiban automatikusan aktiválódik. A feleségem hősiesen teljes szolgálatba helyezte magát, én pedig a takaró alatt reszketve próbálom túlélni a „férfiinfluenza” deluxe kiadását, ami gyanúsan COVID-szagú is. De minden rosszban van valami jó. Miközben én a saját testem harcait vívtam, a kanapén sorozatmaratonba menekültünk. És ha már szenved az ember, legalább valami minőségit nézzen, nem igaz? Itt jött képbe az Apple TV+, ami a... több»
2026. 07. 31.
Egy élet, amelynek ára volt
A sanzon világa tőlem mindig is legalább olyan távol állt, mint a marslakók kolóniatervei. A feleségem viszont odavan érte, így idővel nálunk is előkerült a nagyok életét feldolgozó filmek sora. Piafról már volt némi képem: könyv, dalok, filmek - a klasszikus csomag. Aznavour ellenben számomra szinte fehér folt volt. Aztán megérkezett a róla készült életrajzi film. A franciák tényleg tudják, hogyan kell jól filmet készíteni. Igényes, szépen fotografált jelenetek, hibátlan díszletek, remek jelmezek, és olyan színészek, akik hitelesek. Nincs túltolva a dráma, nincs hollywoodi giccs. Ez egy finoman építkező, érzékeny film. Mivel Aznavour életútjáról alig tudtam valamit, nem volt összehasonlítás... több»

83 Loudermilk  (2017)

2026. 07. 31.
A sorozat, amiről senki nem beszél, pedig rohadtul kéne!
Teljesen random, a TikTokon futottam bele egy jelenetbe, ahol egy besavanyodott, életunt, de baromi őszinte fazon kioszt egy affektáló kávéárus lányt. Addig cseszteti, míg a csaj végre a saját hangján leordítja, hogy mekkora f@sz az ürge, mire az csak annyit mond: „Na, ez az, ez a te valódi hangod.” Ott eldőlt, ezt nekünk látnunk kell! És milyen jól döntöttünk! A Loudermilk (2017–2020) egy háromévados, eldugott kis gyöngyszem, amit valahogy Magyarország teljesen kihagyott. Pedig kár érte, mert ritkán látni ilyen jól megírt, őszinte, humoros és emberi cuccot. A főhős, Sam Loudermilk, egy mindenkit fikázó, besavanyodott, de meglepően jó meglátásokkal bíró figura, ja, és mellesleg gyógyuló alk... több»
2026. 07. 31.
Mindenkinek van titka
Az All Her Fault nem egyszerűen egy újabb, gyermekrablással induló krimi/thriller. Már az első epizódban olyan szorongató alaphelyzetet teremt, amelyben a pánik nemcsak a szereplőket, hanem minket, nézőket is beszippant. A történet egy eltűnt gyermek köré szerveződik, de nagyon hamar világossá válik, hogy itt nem az a legijesztőbb kérdés, hogy ki vitte el a gyereket, hanem az, hogy kik is valójában azok, akik körülötte éltek. Spoilergyanús véleményem következik. A sorozat igazi ereje abban rejlik, ahogyan rétegről rétegre bontja le a szereplők gondosan felépített társadalmi maszkjait. Mindenki gyanússá válik. Mindenkinek van titka. És ahogy egyre mélyebbre ásunk a múltba, az indítékokba, a r... több»

75 Stick  (2025)

2026. 07. 31.
Egy hosszú, napfényes autóút
A Stick pontosan az a fajta sorozat, ami úgy ringat bele a történetébe, mintha egy hosszú, napfényes autóúton ülnél lehúzott ablakkal. Könnyed, szellős, mégis tele van apró, szívmelengető pillanattal. Első ránézésre klasszikus „bukásból felállás” történet, de a kivitelezés annyira finoman hangolt, hogy egy percre sem érezzük klisésnek. Inkább olyan, mint egy jó társaságban eltöltött hétvége. Sok nevetés, némi csendes önvizsgálat, és a végére valahogy könnyebbnek tűnik minden. A sorozat egyik legnagyobb aduásza Owen Wilson, aki itt egészen új arcát mutatja. A korábbi, laza komikus szerepek után meglepően jól áll neki a kissé megtört, melankolikus figura. Nem túljátszott dráma, inkább visszafo... több»
2026. 07. 31.
Nálunk is forgathatták volna
A kilencvenes évek Litvániájában járunk, Šiauliai egyik lakótelepén. Rimants középiskolás, rögbizik, zenét hallgat, haverokkal lóg, kisebb feketepiaci üzletekbe keveredik, és nagyjából annyira érdekli az iskola meg a jövője, mint amennyire egy végzős srácot általában érdekelni szokta - én magam is azért maradtam érettségi után még egy évig technikusin, hogy kitaláljam, egyáltalán mit akarok kezdeni magammal. Aztán megjelenik Monika, és hirtelen minden megváltozik körülötte. De engem igazából nem ez kapott el, hanem az, hogy ezt a világot én már ismerem. A ruhák, a lakótelep, a bútorok, az autók, a zenék. Az egész képi világ, az a sajátos kelet-európai életérzés, amikor a Szovjetunió már ninc... több»