Szegény párák

Ez elején nagyon vártam, aztán nagyon tartottam tőle. Amiből óriási pozitív meglepetést okozott. Nagyon durván fura, elvont volt az egész, de mégis volt egy kerek történet, tanulságokkal. Kellő komolysággal és kisebb-nagyobb poénokkal vegyítve, remek... Több összhangban. Animációk nagyon szépek, és a operatőri munka meg letaglózott zsenialitása miatt. Gyönyörű volt látni sok különböző kamerák, lencsék stílusát. A színészek is a helyén voltak, Emma Stone egyértelműen megérdemelte az Oscarját. Összességében ritka az ilyen jó alkotás.

A Poor Things le sem tagadhatja, hogy Yorgos Lanthimos-film: a szürrealista látványvilág keveredik egy rétegelt metaforával és extravagáns karakterek, közel sem természetes, de hihetetlen vicces dialógusai színesítik a keszekusza narratívát, melynek ... Teljes kritika

Yorgos Lanthimos kétségkívül napjaink egyik legnagyobb rendezőgéniusza. Egyedülálló látásmódú, végtelenül kreatív és szürreális stílusa olyan instant klasszikusokat eredményezett, mint a görög weird wave-hullám alapjait lefektető Kutyafog, a hollywoo... Teljes kritika

Yorgos Lanthimos egyedi stílusú, hangulatú és látványvilágú filmjeiről híres, de ezúttal az én ízlésemhez képest túl szürreálisat alkotott. A Szegény párák akkor sem nevezhető jó filmnek, ha művészetet látunk a szürreális képsorokban és jelenetekben. Azt nem állítom, hogy beteg film (bár sokan tartják annak), minden túltolt benne: az alakítások, a színvilág, az emóciók, a jelenetek. Bár Emma Stone-t jó színésznőnek tartom, ebben nem nevezném őt jónak. A film Oscart kapott (többet is), de tényleg érthetetlen, hogy miért. Bár a magyar vonatkozásnak, Mihalek Zsuzsa sikerének nyilván örülni lehet (és ez úton is gratulálunk neki).

Minden bizonnyal ez a legbetegebb felnövéstörténet, amit valaha láttam. Egyedül az utolsó szegmenst hagytam volna talán ki, viszont elég rövid rész. Több kreativitás van a filmben, mint Hollywood éves blockbuster termésében együttvéve. Valahol Jean-P... Többierre Jeunet-re emlékeztetett a látvány, iszonyat groteszk az egész, arra számítottam, hogy majd ráismerek Budapesti épületekre meg helyszínekre, de teljesen esélytelen volt. Már A kedvencben is imádtam, amit Lanthimos művelt a nagylátószögű lencsékkel, ezek itt is előkerültek, és zseniális felvételeket készített velük. És elég vicces darab lett, bár én nem nevettem annyit, mint mások a teremben, de átjött a komédia a jelenetekben. Ráadásul hosszú idő után ismét a Puskinban, nem meglepetés, de nagy élmény volt az egész, már csak azért is, mert 9 évvel ezelőtt pont a Puskinban, pont egy Emma Stone-film (Birdman) volt az a meghatározó moziélményem, ami után nem vártam többet senkire, ha érdekelt egy film, hanem elmentem egyedül, és a művészmozikat választottam, ha lehetett.

Érdekes egy film, amely nagyon komoly témával rendelkezik. Nem egy hétköznapi alkotás! Telis-tele van párbeszéddel, amely még érdekesebbé teszi ezt a remek alkotást. Emma Stone színészi teljesítménye és Willem Dafoe páratlan színészi teljesítménye le... Többnyűgöző! Nagyon elgondolkoztató témája, olykor szemet gyönyörkötettő látványvilága páratlan. Azt nem mondom, hogy mindennap megtudnám nézni, de egyszer mindenképpen érdemes. Értékelés: 10/10.

Úton-útfélen belebotlottam ebbe a filmbe, gondoltam, teszek vele egy próbát. Nem bántam meg. Voltak ugyan kezdeti ellenérzéseim, de ezt gyorsan elnyomta a csodálatos képi világ, a szürreális élmények. Sőt, én viccesnek se találtam igazából, inkább sz... Többomorúnak. Emma Stone remekelt a szerepében, végig elhittem neki, hogy ő csak egy „alkotás”. Összegezve: nekem tetszett a film, érzékenyebb lelkű nézőknek nem ajánlom.

Az alaptörténet még akár jó is lehetne, de ez a szürreális feldolgozás inkább idegesített, mint szórakoztatott. Nem gondolnám, hogy ha valaki természetellenesen rángatózik a színpadon (filmvásznon), az lenne a művészet csúcsa.

Túl elvont, túl szürreális, túl absztrakt és túl színes ahhoz, hogy szórakoztató lehessen. De biztos van olyan, akinek pont ez kell. A főszereplők tehetséges színészek, Emma Stone és Mark Ruffalo személyes kedvenceim. De sajnos nálam nem tudják megmenteni a filmet. Akik az egyértelmű, valószerű és átélhető dolgokat szeretik, csalódni fognak. Akik viszont fogékonyak az elvont világokra és gondolatokra, élvezettel nézik majd végig. Értékelésem azonban nem lehet több kettő csillagnál, soha nem tudnám újból megnézni.

10 percet bírtam belőle nézni... mivel semmilyen történet nem bontakozott ki... áh, hagyjuk is... se a képi világ, se a szereplők... pedig én nagyon szeretem a szürreális filmeket... ez inkább idegesítő volt. Belepörgettem, de nem lett jobb... Az, hogy a kamerabeállítások vagy lencsék általi torzítás milyen hatást kelt, mellékes, ha a történet egy kalap nulla. Hozzá kell tenni, hogy nem igazán volt milyen filmet díjazni a gálán, hasonló eset az Oppenheimer, amit a vége előtt fél órával kapcsoltam le, szintén egy merő unalom, vontatott, cselekménytelen unalmas. Csak hát mivel nem volt értelmes mozifilmfilm tavaly, így kénytelenek voltak az Oppenheimert díjazni, mert valaminek adni kellett szobrot.

Döbbenetesen jó film. Vagy inkább mese. Az ötlet elég utópisztikus, hogy egy letűnt korba helyez modern, azaz fejlett technológiát. Persze ez Verne könyveiben sem volt másképp. Ahogy kibontakoztatja a cselekményt, úgy, hogy végül is sok szürrealista ... Többelemet csempész bele, az valami bámulatos. Nem tudnám kategóriába sorolni a filmet, de csodálatos ez így is. Aki a megtekintése mellett dönt, javaslom, készüljön fel egy nagyon őszintén tálalt igazságra és egyben egy nagy kusza mesére is...

Furcsa volt, beteg, kisarkított és elég művészi... megbotránkoztató és vicces. Nagyon jókat nevettem a film közben! Hiába volt hosszú, egy percig sem untam. Az film eleje kicsit fura volt, de kellett, hogy megteremtse az alaphangulatot, és kiemelje a fejlődést. A színészi játék pazar benne! Végre egy tényleg jó film!

Nagyon eredeti, rég láttam ilyesmit, látvány szempontjából lenyűgöző, elgondolkodtató, igazi műremek. Emma Stone pedig fenomenális, megéri megnézni.

Láttam! Ámultam. Elismerésem!