Utoya, július 22. (2018)

Lassan indul be, de ez érthető, utána azonban szinte végig rettegi az ember a filmet. Úgy játszanak a képekkel, a hangokkal, hogy akkor is ideges vagy, mikor épp nem történik semmi, vagy csak épp nem látod. Általában nem szeretem a kézikamerás felvé... teljes kritika»

Megrázó film, csak erős idegzetűeknek ajánlott, még ha a története fikció is. Valahogy beleképzeli magát az ember a sztoriba, mit tenne egy ilyen helyzetben.

2011. július 22-én Norvégia modern történetének egyik, ha nem a legmegrázóbb eseménye történt: először Oslo kormányzati negyedében egy pokolgép robbant (amely nemcsak nyolc ember halálát okozta, hanem, mint később kiderült, figyelemelterelés gyanánt ... teljes kritika»

Ez kb. annyira felesleges film mint a Bohém rapszódia. Le is írják a végén a karakterek és cselekmények csak fikciók, persze a történet valóban megtörtént, de ez semmit nem javít ezen a hatásvadász okádékon. Semmit nem lehet látni, csak épp azt hogy ... több»valaki sír, beszél, fél, szenved, meghal. Halljuk a lövéseket, de magából a cselekményből és az elkövetőből semmit. Maga a történet megérdemelt volna egy nívós filmet, amúgy az elkövető 21 évet kapott és 3 cellát is használhat, van benne neki tv, videójáték, újság, futópad és ki tudja még mi minden. Azért érdekes dolgok ezek nem de???

Egy olyan film, amihez erős idegzet kell, és egyszer tudja megnézni az ember. Nem azért, mert rossz, hanem tudván, hogy igaz történet, még inkább felkavaró.

Eleinte szoknom kellett a kézikamerás megoldást. Ötletes volt, mivel jól érzékeltette, hogy mit élhettek át a tudatlan fiatalok, de egyben ez is az oka annak, hogy nem tudok 5 csillagot adni rá. Nem véletlen a rövid játékidő, mert a húszperces felvez... több»etést követően ez a film egy konstans menekülés egészen az utolsó képkockáig.

Ha nem tudná az ember, hogy megtörtént eseményeket dolgoz fel még akkor is egy megrázó történet volna.