Gyönyörű, szép, fájdalmas, szenvedélyes, de az elejétől a végéig a szerelemről szól. És a regény, nem kifejezetten csak erre irányul. Legalábbis, nem ennyire. Vannak ott más dolgok is, és bevallom engem ez a sarkítás kicsit zavar. Ralph Fiennes pedig egyáltalán nem illik ebbe a szerepbe. Pont.
Csak Alec Baldwin miatt is érdekesnek tartottam megnézni, és kíváncsi voltam, hová vezet ez a jövőbeni rabszolgatartó társadalmat ábrázoló fantázia. Sajnos sok a semmitmondó jelenet benne, ami unalomba fullasztja, de remek a hangulata, ami nézhetővé teszi ugyanakkor.
Nagyon erős téma, amelyből eléggé ütős film is készülhetett volna, ám az alkotók valamiért rettenetesen összecsapták a karakterek jellemét. Nem igazán átélhető a film emiatt, bár így is erős hangulata van. Mindenesetre szerintem eléggé felejthetőre sikeredett így.
Rettenetesen hosszú film. Persze tudom, hogy az volt a szokás akkoriban, mint például a Ben Hurnál is, hogy ilyen három és fél órás filmszörnyeket kellett gyártani, de ez itt baromira nem működött szerintem. Nem hinném, hogy ha ma gyártanák ezt a filmet, egy másfél órás valaminél hosszabb lenne. Azzal együtt vannak benne nagyon emlékezetes részek, mint például az "Én vagyok Spartacus" jelenet.
Manapság meg már az a nőies, ha valaki intrikus és picsog mindenért, a nőiességére hivatkozva. Nagy példakép marqd számomra azt hiszem. Éljen soká!! nem mondom h a film tökéletes volt, de nem is egyszerű visszaadni egy ilyen "tigrist"!
David Lynch egyike korunk legnagyobb rendezőinek, ez film pedig kétségtelenül a legnagyobb alkotásai közé tartozik. A filmet átjárja az erotika és az erőszak. Nagyon jó, hogy a filmben semmi sem egyértelmű, nyomasztó misztikus köd övez mindent. A karakterek jól vannak kitalálva a színészek pedig mind hibátlanul alakítanak. Mindenkinek javaslom ezt a filmet.
Szerintem nagyon jópofa történet, végre valami izgalmas a vígjátékok unalmas palettáján. Nekem nincs kifogásom Sandlerrel szemben, hozta a szokásosat, teljesen rendben volt.
Nagyon aktuális a témája, érdekes megfigyelni, ahogy a különböző Bond filmek változnak az idővel és mindig a kor hangulatának felelnek meg. De ezzel szerintem nincs semmi baj, ahogy Sean Connery tökéletes Bond volt a hatvanas években, ma már ugyanez a stílus valószínűleg nem jönne be, és talán azt lehet mondani, hogy Pierce Brosnan is a maga korának Bondja volt, ma már nem biztos, hogy megállná a helyét.
Nagyon szerettem volna szeretni ezt a filmet, de nem igazán sikerült. Az igaz, hogy jobb, mint a 2007-es, de aki ismeri a Hitman játékokat, tudja, hogy egy hű adaptációban egyszerűen nem férnének bele az ilyen szuperlátványos akciójelenetek. Ez nem a Hitman világa. Persze eközben van egy csomó gesztus, amit tettek a játékosok felé, és ezek teljesen működnek, de nem hiszem, hogy kevesebben nézték volna meg, ha kiveszik belőle a nagyszabású akciójeleneteket. Nincs erre szükség, a John Wicknél is működött, siker is volt. Szóval gamerként ez csak egy közepes.
A regény és Daniel Brühl miatt vártam már erre a filmre, de sajnos a végén elég komoly hiányérzettel távoztam a moziból. Én is inkább a könyvet tudnám javasolni.
Érdekes film, nekem nagyon tetszett. Fura ugyan ez a mormon vallási szál benne, de a bennszülöttek világa nagyon érdekelt. Nem többszörnézős mozi, de sokat mesél az emberi természetről.
Én nagyon szeretem a mozaikokból épülő filmeket, szerintem ez a fajta megoldás nagyon jól tud működni, ha vége felé van valamilyen csavar is a történetekben. Talán ezt a fordulatot hiányoltam ebből a moziból.
64 Üvöltő szelek (1992)