Seagalnak nincsen sármja még a legsikerültebb filmjeiben sem. Ennél csak rosszabb filmjei vannak, de egyedül Erika Eleniak formás vonalai voltak csak élvezhetőek benne. Az akció átlagos, a sztori átlagos, Tommy Lee Jones alakítása ciki. Ha belegondolok, hogy egy csaj, aki a tortából bújt elő, gépfegyverrel futkos a hajón, és lelövöldözi az embereket, még most is nevetőgörcsöt kapok.
Nem értem, hogy tarthatják egyesek minden idők legjobb filmjének. Heath Ledger jó, ezt elismerem, és nagyon sajnálom a halálát. Christian Bale Batman szerepében nem alakít nagyot, sőt, a denevérember egy kis mellékszereplővé válik a filmben. Michael Caine és Morgan Freeman alakításaira nem lehet panasz, de a film nekem túlságosan sötét, nyomasztó és erőszakos.
Brutálisan erős ábrázolása annak, hogy mire is képes a szerelem az emberrel: őrületbe kerget és az emberség levetkőzését is megcélozza, hogy vágya tárgyát elérje.
Kiváló film, egy kis szépséghibával. Imádtam, de sajnos egy fontos részlet nagyon lehúzta az egész produkciót. A kamera túlságosan labilis volt. Nyilvánvaló volt, hogy szándékosan csinálták így, hogy elérjenek vele valamilyen hatást, de átestek a ló túloldalára. Például az akciójeleneteknél majd kiesel a székből, annyira figyelsz, és mégsem látod, hogy mi történik. Ez eléggé megnehezíti, hogy élvezd a filmed. Amit pedig végképp nem értettem, hogy miért mozgott a kamera a nyugodt jeleneteknél is. Végül már a fejem fájt tőle.
Utánaolvastam kicsit a filmnek, és meglepődve tapasztaltam, hogy óriási költségvetésből készült. Hááát, én ebből nem sokat érzékeltem, elég igénytelen az egész. A témája lehet, a kilencvenes években még újszerűként hatott, de láttam már ennél jobb filmeket is hasonló témában.
Nem volt jó ez a film. Kissé amatőr színvonalat képviselte az akciófilmek mezőnyében. Dolph-ot pedig egyébként sem kedvelem. Irritáló színész, elég gyenge teljesítménnyel.
Martin Brest filmje egy B-kategóriás akcióvígjátékként is elsülhetett volna, de a színészek feledhetetlen sorainak köszönhetően a film nagy karriert futott be. Nem is a rendezőt kell itt dicsérni, hanem a színészeket, hiszen a legjobb sorokat úgy improvizálták. Néhány jeleneten lehet is látni, hogy elröhögik magukat, például Murphie hosszú monológján.
Joel Schumacher remek rendezői képességeiről tett tanúbizonyságot ezzel a filmmel. A filmben kitűnően kerül ábrázolásra a téboly, ami egy túlterhelt családapán lesz úrrá egy olyan városban, amelynek lakói nincsenek tekintettel sem mások sem pedig saját maguk egészségére. A történet tele van meglepetésekkel és emlékezetes jelenetekkel. Nem is értem, hogy miért nem kap ez a film nagyobb figyelmet.
Sajnos az utóbbi időkben elég kevés értékelhető vígjáték született, minden bizonnyal ez is közrejátszott abban, hogy a Förtelmes főnökök ilyen előkelően szerepelt, de a helyzet az, hogy a humorforrás itt is kimerül a tróger vicceskedésben, és a középmezőnytől semmivel sem nyújt többet. Egy tisztességes hármas, de semmiképp sem több.
A Penge egy nagyon tökös kis akciófilm lett, és bár Wesley Snipes szerintem nagyobb alakításokra volt hivatott (lessetek rá az életrajzára, vannak érdekességek), kimondottan jól hozta a vámpírgyilkos karaktert. Fiatal éveim egyik meghatározó akciómozija volt, már csak ezért is jár a 4 csillag.
A Nemzet aranya tökéletes példa arra, hogyan kell nagyon sok pénzt előre kitervelt és megfontolt módon valami nagyon rossz dologra elkölteni, mert hiába jutott ebből valószínűleg minden fontosabb munkatársnak egy zsírosabb összeg, sem a forgatókönyvíró, sem a színészek, sem a rendező, de lehet, hogy az operatőr sem végezte el a rá bízott munkát rendese. Vagy, ha ezt akarták belőle kihozni, akkor ott valami tényleg nincs rendben.
Engem valamiért kifejezetten szórakoztat, ha kiöregedett akciósztárok megpróbálnak ismét komolykodni egy kicsit, de mindezt azért némi humorral és kikacsintással fűszerezik - legalábbis én ezt éreztem ebben a filmben. Plusz egy fokkal több agya volt a történetnek, mint bármelyik Feláldozhatóknak, és örültem, hogy kifejezetten Stallone és Schwarzenegger van a középpontban.
Az a nagy baj ezzel a filmmel, hogy a jó kis thrilleres horroros hangulat után, amire az első részt felépítették, most átváltottak fullos akciófilmre, sok bunyóval meg puffogtatással, ami nekem kicsit megölte az egészet, mert szerintem a zombis dolgokban sohasem az akciófilm jelleg, hanem a mély, félős horror, meg a karakterek az izgalmasak. Persze mindennel együtt Milla Jovovichot bármeddig elnézem.
A mai írók ölni tudnának egy ilyen forgatókönyvért, valahogy nagyon összeállt az egész. Remek sztori, kiváló alakítások és rendezés, de még a zene is elsőosztályú. Egy igazi klasszikus.
Én sose értettem, mi a nagy wasistdas a Bond-filmekben. Ezt az egyet viszont megkedveltem, mert minden megvan benne, ami egy jó kémfilmhez kell. Talán ezt hívják úgy, hogy igazi klasszikus. Ezt az egyet hajlandó lennék megnézni másodszor is.
Hát, ez egy ifjúsági film, vagyis gyerekeknek készült, Disney produkció. Engem nagyon elszórakoztatott anno, lehet, hogy a mai fiatalságnak más igényei vannak, de mindenképp megér egy próbálkozást.
A rendező Kaufman és Johnny Strong előző közös munkája sokkal jobban sikerült, mint ez a projekt. Annyira untatott, hogy nem is tudtam befejezni, mert nem láttam értelmét. Nem egyértelmű az irány, amely felé a cselekmény halad, s így inkább félúton búcsút intettem a filmnek.
Hihetetlen, hogy még mindig nem tudtak elbúcsúzni a filmkészítők James Bond karakterétől. Nem kéne pedig erőltetni, amíg nem képesek összehozni egy épkézláb forgatókönyvet, találni egy nevéhez méltó Bond-lányt, és megalkotni egy félelmetes főgonoszt. Craig pedig hiába jó színész, James Bond karaktere egyszerűen távol áll tőle.
65 Úszó erőd (1992)