Zsombi

Emlékszem, hogy az első rész nem igazán tetszett, de azért folytattam a sorozatot. Még kábé az első 3-4 rész fura volt, egyszerűen nem tetszett, hogy ennyire furcsák a karakterek. De aztán egyre több titokra derült fény, én pedig ráakadtam a sorozatra ahogy azt kell. David Lynchnek jó érzéke van fenntartani az izgalmakat.

Ez a sorozat egy igazi hullámvasút volt, rengeteg völggyel és heggyel. Az alapkoncepció ugyan érdekes volt, csak a legtöbb résszel az volt a baj, nem kellett túl sokat töprengeni azon, hogy kiderüljön, mire fog kifutni az adott epizód. Fél szememet becsukva ez átlagban egy gyenge 4-es.

Érdekes alaptörténet, karizmatikus főszereplővel de közepes megvalósítással. A Mentalista pontosan az a sorozat, ami annyira nem érdekes, hogy hétről hétre kövessem, de ha elcsípek belőle egy részt, akkor nem kapcsolok el. Az első évadot láttam teljesen, aztán már csak egy-egy epizódot, de nekem ezek az epizodikus sorozatok már nem jönnek be.

A hood movies vagy a gangsta rap rajongóinak kötelező házi feladat ez a film. Nekem ez a BNTH-vel szemben kevésbé tűnt drámainak. Az egész film szinte egy dokumentum a gettóbeli életről. Plusz egy kis keserű humor.

Átlagos filmnek mondanám. A történet rendben van, de a megvalósítás kissé vontatott. Vannak jó jelenetek is, ez kétségtelen, de a film időről időre ellaposodik, ráadásul már jó előre megjósolható, hogy mi fog történni. Ezzel együtt élvezhető a film, főleg a szexi lányok miatt.

Az életrajzi filmek általában akkor tudnak érdekesek lenni, ha valóban érdekes élete volt annak, akiről a film szól. Ebben a kategóriába végül is belefér John Nash, ahogy az is tudvalevő dolog, hogy mentális gondjai vannak - viszont erre kifuttatni az egész filmet, és ezt az információt állítani a középpontba hatalmas hülyeség volt. Rossz üzenet, giccses és kellemetlen megoldás. És ehhez még unalom is társul.

Természetesen nagyon szeretjük a Dr. No-t, hiszen mégis csak ez az első Bond film, de azért ha mai szemmel ránézünk, egyrészt találunk jobbakat a későbbiek között, másrészt ennek a filmnek is megvannak a maga furcsaságai, és még talán Connery-re sem lehet azt mondani, hogy teljesen ráérzett a szerepre. Ezzel persze nem akarom kisebbíteni a film jelentőségét, ezért sem adok rá kisebb pontot, mint 5, csak ezt szerettem volna megemlíteni.

A jól ismert fordulatot tartalmazó történet, ami ez estben is nagyon friss és kedves, minden klisé és unalom nélkül. A kisfiús sztorik általában már csak ilyenek...

Ez egy igazán jó maffia film, a történet egyáltalán nem kiszámítható a reakciók pedig nagyon is emberiek. A karakterek jól vannak kitalálva a színészeken pedig látszik, hogy teljes mértékben átadták magukat a szerepnek. A film képi világa is nagyon jó, jól bánnak a színekkel. Hangulatos kis film, mindenkinek ajánlom.

Jó, hogyha beválik egy párosítás! Spacey és Jackson remekül mutatnak egy filmben, de ehhez jó történet és jó rendező is kellett. A végeredmény egy intelligens, elgondolkodtató, ravasz kis film. Különösen Jackson szerepe volt összetett, mert egyrészt a pszichopatát, másrészt az áldozatot is el kellett játszania. Bizonyos pontokon annyira hitelesen játszik, hogy nehéz elhinni róla az ártatlanságot. Összesítve ez egy jó is krimi, még ha nem is Oscar-díjra való, de amit ígér, azt be is tartja.

Igazi, hamisítatlan gengszterfilm a jobb fajtából, elvégre Scorsese-rendezés. Természetesen nyomokban tartalmaz egy kis Keresztapák, de melyik jó gengszterfilm nem? Mivel nagyjából mindenki szerepel benne, aki számít és olasz neve van, ezért nehéz bármibe is belekötni a film kapcsán, ha csak abba nem, hogy kicsit hosszú.

Kamaszkorom egyik kedvenc filmje, amiben még épp meg lehetett csodálni Brandon Lee-t, aki nem csak harcművészetekben volt tehetséges, hanem színjátszásban is, és teljesen hitelesen tudta hozni ezt a figurát. Szerintem egy nagyon jó és markáns film a Holló, amit érdemes megnézni azoknak is, akik nem szeretik a hasonló témájú filmeket.

Na, hát Douglasekből nem volt hiány ebben a filmben, már csak több Coulkin kellett volna bele, és akkor teljes a kép. :) Egyébként nagyon jópofa, jó humorú film, amit egyszerűen csak jó volt nézni. Egy unalmas délutáni mozizáshoz bátran tudom ajánlani.

Ilyen volt egy ütős kis akciómozi még az előző évezredben. Remek szereposztás, elég gagyi történet, és némi feszültség, ez volt akkoriban a recept. De persze ne értsük félre egymást, a Con Air nem egy jó film, mégis van benne valami, ami miatt nem tudok rá negatívan gondolni. Ez már csak talán a nosztalgia.

Ez egy sok szempontból közepes bosszúhadjáratról szóló akció-krimi, amibe sikerült beletenni pár jó poént, beszólást és ugratást. A négy testvér karaktere nem túl bonyolult, de vannak ilyen nem túl bonyolult emberek is. A történet tartogat meglepetéseket, de inkább egyszerűcske az egész. A rendezés néha leejti a hangulatot, de mégsem mondható unalmasnak.

Pofás kis sorozat lett az Elementary, ami képes volt megújulni, és fejlődni, ezt pedig nagyon értékelem. Pedig belefuthatott volna abba, hogy ebből sem lesz más, csak egy olyan széria, amivel már tele van a padlás, de az alkotók ügyesen egyensúlyoztak, és rátaláltak a receptre. Ha a klasszikus egész évados formátumú krimiről van szó, és ezt javasolnám. A végére még annyit, hogy Miller egy nagy király!

Tom Selleck rajongóként ezt a filmet is imádom, de szerintem a Jesse Stone történeteket nehéz nem szeretni, ha egyszer ráérez az ember az ízére, teljesen magába szippantja ez a világ.

Érdekes, hogy egy rémesen egyszerű történetben mennyire megtalálják a helyüket azok a színészek, akikről nem is gondolnánk, hogy megállják ott a helyüket. Így volt ez a Til gyerekkel is. Komolyan mondom, hogy ez az alakítása sok más vígjáték vagy drámai filmjéhez mérten is kimagasló volt.

Kimondottan jó film! A kameraállások és a képi világ nagyon igényes, nem zavar, hogy néha csönd van és elnyújtanak egy jelenetet, ez kell ahhoz, hogy a történet érzelmileg is építkezni tudjon. Végül a hatás nem marad el. Mindez festői olasz tájakon egy nagyon kemény bérgyilkossal és egy vak kislánnyal. Nem egy klasszikus maffia film, inkább művészfilm jellegű alkotás.

Vigyázz, SPOILERES: A trilógia első darabja volt a legizgalmasabb, a második a legmozgalmasabb, míg a harmadik epizód már a Corleone család bukását mutatja, és ezért inkább szomorú, de így ér körbe a történet. Michael már nem volt képes a régi törvényeknek megfelelően élni, és ez okozta a vesztét. Kicsit vérszegényebb a lezárás, de mindenesetre tragikus, ahogy a film végén magányosan lefordul a székről az egykori nagy maffiavezér.