TribeBubu

Nem hittem volna, hogy lesz még olyan film, ami annyira lehoz az életről, mint a Rekviem egy álomért, de ennek sikerült. Ennek ellenére nézeti magát, mivel rendkívül egyedi az elképzelés és a színészek egytől egyig remekelnek. Nem hittem volna, hogy Tom Cruise-t vagy John C. Reilly-t valaha látom ilyen alkotásban. Cruise pedig valószínűleg itt nyújtotta élete legnagyobb alakítását.

Néha Tom Cruise meg tud lepni az alakításával. Igen, a régebbi filmjeiben igazi színészként szerepelt, nem úgy, mint mostanában. Ám ennek a filmnek az igazi nagyágyúja Nicholson volt. Azzal a pár perc szereplésével lesöpörte az összes társát, pedig ők is korrekten hozták a saját figurájukat. A sztori mondhatnám, hogy a tipikus tárgyalásról szóló történet, csak hát ezek szinte mindig remekül ki vannak dolgozva, tehát ez is egy remek sztori :)

Ez olyan volt, mintha a rendező előkotorta volna a gyerekkorában kitalált béna szörnyfilmjének ötletét, és leforgatta volna egy magas költségvetésű béna szörnyfilmként. A rendezés nagyon szép, (bár Abramsnél nem tudom hova tenni ezeket a vélhetőleg utómunkával filmre illesztett zavaró fényhatásokat,) viszont a számítógépes grafika szerintem figyelembe véve, hogy 2011-es produkció, már a gagyi kategóriát súrolta. Nem is értem, hogy kaphatott díjat érte. Ja, de, Spielberg volt a producer. A karakterek nagy része elcsépeltnek hatott számomra és idegesített. Ellenben a gyerekek között Elle Fanning nagyon ügyesen alakította Alice figuráját.

Az alapötlet egészen jó volt, csak a tálalása nem nyert nálam. Pedig ezt ritka beteg módon is le lehetett volna forgatni. Meg az is rontott számomra az összképen, hogy kb. fél órával azelőtt, hogy megmutatták volna, felötlött bennem az a csavar, ami a legnagyobb durranása volt a filmnek. De azért annak ellenére, hogy nehézkesen indult be, és nem volt igazi katarzisélményem, jó szórakozást nyújtott.

Nem igazán szoktam szeretni az ilyen "magambanszétveremazösszesrosszfiút" típusú filmeket, viszont ez nem csak jól meg volt rendezve, de a poénok is óriásiak voltak benne. Tom Cruise-t pedig nem tartom egy színészóriásnak, de a tehetsége bőven elég egy akciófilmhez. Producerként kiválóan végzi a dolgát. A sztori fordulatos és rejtélyesebb a megszokottnál. Gondolom, ez annak köszönhető, hogy könyvadaptáció. A legnagyobb forma szerintem az egész filmben Robert Duvall figurája. Nem sűrűn látni ilyet, hogy az elpusztíthatatlan, kőkemény főhőst oltogatja és szívatja egy idős bácsi :D

Gondolom, ezzel a magas értékeléssel egyedül vagyok :D Elismerem, B-kategória, de annak kiváló. Meg szerintem Christopher Lambert nem rossz színész, csak sokkal többször fogott ki rossz filmeket, mint jókat :D Egyébként az alapötlet nem rossz. Ez meg is érdemelne egy magasabb költségvetésű remake-et (nem úgy, mint a sok klasszikus, amiket mostanában tönkretesznek a feldolgozásokkal.)

A Legenda a bizonyíték rá, hogy Ridley Scott bármilyen műfajban képes alkotni és arra is, hogy nem csak számítógépes effektekkel lehet hatásos fantasy filmet készíteni. A forgatókönyvvel én még babráltam volna, de a rendezés káprázatosan szép. A vágásban is véltem felfedezni pár hibát, viszont alig észrevehetőek. A színészek közül pedig Mia Sara és Tim Curry valami hatalmas alakítást nyújtott (persze a többiekre sem lehet panasz.) Na, és a zene… Jerry Goldsmith örök kedvencem, de ennek a filmnek a zenéje még az ő szerzeményei között is kiemelkedő alkotásokat tartalmaz. Örök kedvenc.

Nagyjából ugyanolyan színvonalas, mint az eredeti. A dalok nagy része még az én szélsőséges ízlésemnek is tetszett. A színészek mind óriásiak voltak, de Steve Martin csak úgy sziporkázott a tuskó fogász szerepében :D Na, meg Bill Murray is zseniális volt. Méltó utódja Jack Nicholsonnak a rövid kis jelenettel. A rendezés kifogástalan. Viszont a régi befejezése jobban tetszett. Bár a slusszpoén javított egy kicsit a finálén.

Igazán kár, hogy így elszúrták a második felét a filmnek. Kb. a hatvanadik percig teljesen vállalható, sőt, jó volt (azt hittem, felül fogja múlni az első részt is). Onnantól pedig mintha leváltották volna a forgatókönyvírót, átment az egész egy B-kategóriás szemétté. Pedig a rendezés is pompás hangulatot teremtett ahhoz képest, hogy nem mozifilmről van szó.

Remek sci-fi horror. A CGI effektekért nem rajongok túlzottan, (sőt, a horrorokat szerintem tönkreteszik,) de itt nem volt zavaró. Volt egy kis Nyolcadik utas a Halál beütése (azaz nem kicsi :D), de annál sokkal pörgősebb film. A szereplőgárda tagjait nagyon jól összeválogatták, de nem hiszem, hogy bármelyiküknek mérföldkő lenne az Élet című film a karrierjében. Lehet, hogy öt év múlva senki nem fog már emlékezni erre a filmre, azért szerintem egyszer érdemes megnézni, mert a sci-fi-horror elegyhez szükséges hangulat maradéktalanul megvan benne.

Nekem ez nagyon tetszett. Igaz, kicsit béna a történet és mai szemmel a kivitelezés is bugyutának néz ki, de gyerekkoromban odavoltam az ilyen fantasy-kért. Meg szerintem a maga idején ez egy nagyon látványos film volt.

Ritka vidám és egyben jópofa fekete komédia meghintve egy kis burleszkkel. Nem csoda, hogy később feldolgozták, mert az alapötlet oltári jó. Jack Nicholson pár perces jelenetén szét röhögtem magam :D

Ez már sokkal jobb volt a második résznél minden tekintetben. Ennek a tipikus Robert Rodriguez alkotta világnak még jól is állt a westernköntös. Az meg kifejezetten jópofa dolog, hogy több alkalommal is visszaköszönt benne az első rész. Viszont ez még mindig egy bugyuta, tévébe való tucathorror.

Ez egy kicsit fájdalmas volt :D Nem értem, minek kell ilyen béna módon folytatni egy jó filmet. Igaz, az is béna volt, de rendkívül stílusos és direkt elbénázott film (tulajdonképpen a Grindhouse előfutára). Az meg kivált szégyen, hogy Tarantino és Rodriguez producerként közreműködött benne. Már előre rettegek a harmadik résztől.

Atyavilág! Ennyi kreténséget egy filmben! :D Jó, annyira nem debil, mint a Gonosz halott 2, de ez is nagyon stílusos és eredeti. Aki horrort vár tőle, felejtse el. Ez egy véres vígjáték, vagy talán műfajparódia.

Szerintem ez a legötletesebb, legviccesebb és legszebben kivitelezett paródiafilm a világon. Poénok terén a Haláli fegyver (a másik legnagyobb kedvencem) nem marad el tőle, de ebben ritka igényességgel forgatták le a látványos poénokat is, mint pl. a Terminátor 2 csúcsjelenetének kifigurázása esetében. Sajnálatos, hogy manapság már nem tudnak olyan paródiákat készíteni, mint a 80-as és 90-es években.

Ezt minek kellett? Az első rész sem volt egy nagy eresztés, de ez minden ötletet, stílust és rémisztgetést nélkülözött. Klisés történet klisés fordulatokkal és jumpscare-ekkel. Szánalmas. Legalább az még mindig baromi vicces, hogy tulajdonképpen a Slipknot gitárosa, Mick Thomson a csúnya gonosz bácsi benne :D

Stephen King ismét bemutatta, hogy egy igazi zseni. Ilyen ötletesen kibontakoztatott történettel ritkán találkozik az ember, arról nem is beszélve, hogy teljesen eredeti a sztori gerince. A katarzis sajnos egyértelművé válik az azt megelőző 10-15 percben, de ha belegondolunk, nem is King lenne, ha nem ez a történet vége. Illetve Linoge figurájának a háttérsztorija sántít egy kicsit. De előfordul az ilyen, és nem lesz kevésbé szórakoztató a film miatta.

Nagyjából az első rész majmolása az egész. Egy-két eredeti ötlet akadt ugyan benne, a zenei témák terén szintén, de ezen kívül semmi értéke. A színészi játék a közepes alatt, a rendezés annál is gyengébb, a forgatókönyv pedig egyszerűen pocsék. Értelmetlen volt ezt elkészíteni, megnézni meg pláne. Az Ómen számomra megmarad trilógiának, melynek első része örökzöld, a másik két része pedig egészen jó.

A második résznél sokkal jobb, azonban még ez sem sikerült olyan ijesztőre, mint a legelső. Annak ellenére, hogy Sam Neill valami hihetetlenül hitelesen alakítja az immár felnőtt és céltudatos Damient, sajnos felejthető egy film. Viszont a sztori érdekfeszítő annak, aki az előző két részt látta.