Kár, hogy gyerekként nem tudtam megnézni, mert biztosan örök kedvenc vált volna belőle. Remek kis mesefilm. Akkoriban még kellett gógyi a szép látványhoz, sokkal hangulatosabbak ezek a hagyományos megoldások, mint a mai számítógépes grafikák. Annak ellenére, hogy elüt a film többi részétől, az az animációs betét is jópofa és láthatólag a Disney legügyesebb animátorait szedték össze hozzá. Viszont ezeket az erőltetett dalolászásokat sosem tudtam értékelni az efféle filmekben. Mindenesetre örülök, hogy megnéztem, mert két órára ismét úgy éreztem, mintha óvodásként a Családi mozidélután a Disney-vel műsorát nézném az MTV1-en.
Nem igazán értem, miért vannak olyan sokan rossz véleménnyel erről a filmről. Szerintem nagyon vicces és jópofa rajzfilmfeldolgozás. (Azok a kőkorszakra konvertált márka- és személynevek felnőttként új poénként ütöttek.) Bár nem kizárt, hogy a Romhányi József fordításaira hajazó magyar szinkron sokat dobott az élményen. Mindenesetre nekem nagy kedvencem a rajzfilmen alapuló filmek sorában.
Gyerekkoromban szórakoztatóbbnak találtam, de akkor sem volt nagy kedvenc. Szerintem csak a forgatókönyvön bukott el ez a film, ugyanis a színészek, meg ahogy néztem, a stáb is kitett magáért, csak éppen a poénok nagy része még a hóbortos Magoohoz képest is nagyon bugyuta volt. Pedig ugyanezzel a gerinccel teljesen vállalható kis kalamajka lett volna a vaksi öreg számára. Nielsen papa csak úgy lubickolt ebben a szerepben. Röviden nem rossz és mókás film, de azért a jótól is messze van.
Ez volt az első és utolsó része A galaxis őrzőinek, amit moziban néztem. Több mint két órát végigülni tíz ütős poén miatt, finoman kifejezve időpazarlás. A többi mind olyan volt, amit már ezerszer elsütöttek más filmekben (ez pedig sajnos igaz a történetre és a költséges látványra is.) Immár sokadszor fogadom meg, hogy nem bízom a kritikusokban, de ezúttal tényleg felháborítónak tartom, hogy olyanokat olvasni többnyire erről a filmről, hogy _szenzációs_, _lenyűgöző_, _ámulatba ejtő_ ésatöbbi… hogy lehet egy ilyen produkciót az egekig magasztalni? Egy hagyományos néző még hagyján, hogy így vélekedik egy popcornfilmről, de a kritikusoknak kifinomultabb ízlésük is lehetne (pontosabban elvárás v... több»
Valamikor ovis koromban láttam. Gondolkodtam rajta, hogy újranézzem, de már akkor is idegesítőnek és ostobának találtam ezeket a mesefigurákat, így inkább elvetettem az ötletet. Bele sem merek gondolni, hogy most milyen agykárosodást okozna a megtekintése :D
Örülök, hogy nem moziban néztem meg ezt a részt. Az ébredő Erő életem egyik legnagyobb csalódása volt, ebben viszont találtam néhány pozitívumot. Mindenekelőtt a sztori nem pofátlan koppintása egy korábbi Star Wars filmnek. Egészen ügyesen összefűzték a IV. résszel, jó élmény volt ismét látni a régi film néhány figuráját kámeaszerepben, főleg Darth Vadert, (bár őt többet is szerepeltethették volna,) remek színészi alakításokat láthattunk. És sokak szerint Tarkin és Leia kivitelezését elszúrták, szerintem egészen rendben voltak. Talán a szájmozgásuk nem volt az igazi, de attól eltekintve nekem tetszett, ahogy elkészítették őket. De mindezek mellett a forgatókönyv számomra még itt is rettenete... több»
Utoljára gyerekkoromban láttam és nem tudott nagyon lekötni. Ez sajnos azóta fikarcnyit sem változott. A rajz és az animáció nagyon szép, de nagyon bután lett átírva a két korábbi verzióhoz képest, a karaktereket meg olyan egyszerűvé tették, mint a faék. Ezek a szinte egymásba úszó dalolászások is kiakasztottak. Az pedig konkrétan nevetséges volt, hogy a film első egy-két percében már a néző szájába rágják a történet tanulságát. Komolyabb forgatókönyvvel és látványtervekkel nagyon tetszett volna. Marad hát a két régi, élőszereplős film.
Ötletes és szép átirata Akszakov meséjének. A rendezés, a díszletek és a szörnyeteg maszkja, mind óriásiak. Főleg ahhoz képest, hogy 1946-ban készült a film. Akik szeretik a mesefilmeket, azoknak kötelező darab, kivált azért, mert sok szempontból eltér a hagyományos meséktől. Ráadásul a Disney csapatát is megihlette, aminek egy klasszikussá vált film lett az eredménye. Azok számára is érdekes lehet ez a régi változat, akik rajongói a Disney verziójának.
Igazi pihent humor és rengeteg fikázás. Néha úgy tűnt, hogy az első részt koppintja, de voltak benne új poénok. Úgy láttam, többnyire rossz véleménnyel van róla a közönség, csakúgy, mint az elődjéről, de én nagyon bírom az ilyen elnagyolt kreténségeket. Szerintem akinek tetszett az első rész, annak erre sem kell nagyon panaszkodnia.
A története kicsit gyenge szerintem, viszont a hangulat és a látvány perfekt. Minden horrorfilmet ilyen kellékekkel kellene forgatni és persze ugyanilyen jumpscare-mentesen. Remélem, Jeremy Gillespie-ről és Steven Kostanskiról (akik a film alapján nagy Howard Phillips Lovecraft rajongók lehetnek) hallunk még a közeljövőben. Az én szememben sokkal nagyobbat durrantottak ezzel az alacsony költségvetésű alkotással, mint a Démonok között, az Insidious és a Sinister (akár együttvéve is.)
Nem voltak rosszak a poénok, de valahogy kevésnek éreztem. A Trópusi viharhoz hasonló debil humora van, de abból dőlt a baromság, ezen meg túl ritkán röhög fel az ember. Pedig ki lehetett volna hozni belőle egy igazi kretén vígjátékot, pláne ezzel a négy ütődöttel. Kár érte.
Ez a film pontosan olyan, mintha egy átlagos Ben Stiller film alapsztoriját Woody Allen továbbgondolta és megrendezte volna. Szokásához híven Stiller szenvedő főhőse a történetnek, ám ezúttal nincsenek bolondos poénok, helyettük egy komoly, meglehetősen fanyar történet sok jópofa viccel. Megrögzött Stiller rajongóknak erősen nem ajánlott, ám azoknak, akik nem bírják a pasast, erősen ajánlott a megtekintése.
Szerintem ez hajszálpontosan ugyanakkora kreténség, mint az első két rész. Lényegében az alap is tökugyanaz, csak a sztori körítése folytatás. De akinek bejött az előző kettő, annak ez is be fog; én is jókat szórakoztam rajta. Alapvetően nem nagyon komálom Stiller "tipikus" humorát, amiben az általa alakított karakter másfél órán át szopatva van, de az Apádra ütök széria De Niro figurájának taplósága és Stiller bénázásának teniszmeccse nálam remek adogatásnak bizonyult. De Niro üt, Stillert fejbe találja. Megismétlik ötvenszer, aztán Stiller egy ütéssel lealázza ellenfelét, majd kezet fognak és mindenki boldog :D
Első ránézésre csak egy béna akciófilmnek tűnik a Golyózápor. Viszont szerintem inkább műfajparódia, hiszen minden akciójelenete olyan pofátlan túlzásokkal van tele, amik inkább vígjátékra hajaznak, mint akciófilmre. A főhős Smith figurája a tipikus morcos, kegyetlen, mégis jóindulatú profi exkatona, aki a világon szinte mindenhez ért, amihez meg mégsem, abban is 100%-ig helytáll.
Hertz, a rosszfiú tökéletes ellenfele Smithnek és bár ő is elcsépelt egy karakter, Paul Giamatti meglepő odaadással és átéléssel alakította a figurát, így szerintem ő a legerősebb oldala a filmnek.
Ezekhez kapunk egy szintén átlagos sztorit parádés rendezéssel. Ám a filmet mégis annyira a hátára kapja a humora és a... több»
73 Az emlékek őre (2014)