Dorkateo

Szürreális felvetés, aktuális problémákba ágyazva. Azért azt lehet tudni, hogy Mundruczó Kornél látásmódja nem egyszerű. Ezúttal is igen kacifántosan jutunk el a mondanivalóig, ami végül nem tudom pontosan, mi is akart lenni. Mindenesetre a főszerepben jobban el tudtam volna képzelni Cserhalmit.

A régi magyar tévéfilmek hagyományát viszi tovább a mű. Móricz jól ismeri az emberi természetet, az asszonytípusokat. Fáj látni, hogyan csinál papucsot a férjéből. Unalmában? Vagy csak vágyik a drámára?

Mulattató kortünet, abszurd, de életszagú paródia, melyben akár magunkra is ismerhetünk, hiába telt el több évtized. Berto49 már minden fontosat leírt a szereplőkről, nekem Menzel volt a csúcs, a falu bolondja, az egyetlen értelmes ember. :)

Hmm, éltem már ebben a korban, mégis nagyon múltnak tűnik. A zsiványság viszont egyetemes. A barátság is. A szerelem nem annyira. Vagy igen, de mindig mással? Másik országban, vagy itthon? Hol jó lenni és kivel? Válaszok vannak, sírhatunk és nevethetünk rajtuk.

Gyönyörű
Ilyen egyszerűen ábrázolni a szerelmet csak zseniális rendező tudja. 5 perc az egész jelenet, és mégis tökéletesen értem és érzem. Törőcsik felülmúlhatatlan.

Gyengusz történet sok-sok klisével és feleslegesen hosszú vagy erőltetett jelenetekkel. A képi világ szép, a szatirikus stílus is tetszett, összességében viszont üresnek találtam.

Nem csoda, hogy ilyen hosszan halogatták a forgatást. Nem könnyű történet. Nehéz bemutatni, milyen a szégyen. Hogyan válik valakinek az alapérzésévé, hogy ő bűnös. Sandra Bullock hitelesen formálta meg a társadalom számkivetettjét, akinek nincs új esélye. Szép volt a küzdelem íve és a megoldás is.

Tűpontos látlelet a mai életről, ahol tulajdonképp nincsenek választásaink. Csinálni kell. Mintha egy orosz regényt olvasnék, minden olyan fájdalmas és hétköznapi. Nekem sajnos semmi pozitívum, remény, jövőkép nem jött le belőle, a végén se.

Műfajában kiemelkedő alkotás. Garry Marshall a romantikus, habos-babos hálivúdi meséiről ismert. Tökéletesen komponálja a modern mese szívhez szóló elemeit szerethető egésszé. Az ősi mesék szegény lány archetípusa és felemelkedéstörténete többször is megjelenik a filmjeiben. Ezúttal a Pygmalion-történet (My fair lady) az alap. Minden nő álma lett a barna pöttyös ruha a lóversenyről. A rendező nem is tagadja a romatikus túlzást: nagyvárosi trubadúr, egy csavargó kiáltja a film elején és végén is: "Üdv Hollywoodban, ez itt az álmok városa".

A könyvet olvasva a film számomra vérszegény. És nem a színészek miatt. Itt egyszerűen az idő vasfoga elvégezte pusztító munkáját: elavultak a képkockák, a rendezői stílus és a színészi játék is.

A táj csodás, a szamár jópofa, a történet laposka. A színészekről nem tudok mit mondani, mert nincs is mit eljátszani, annyira súlytalan. A természeti képek miatt mégis érdemes lehet megnézni.

Levente érdekes ember, jó látni, hogyan él Csángóföldön. De a rendező mintha nem írt volna forgatókönyvet, hosszú, érdektelen részek maradtak a dokumentumfilmben. Bőven a felére vágva sokkal jobb lenne.