A bemutatás évében éppen annyi idős voltam, mint a film szereplői, középiskolás. Számomra ez a film nemcsak nosztalgikus emlékeket ébreszt, hanem katartikus élményeket is. Szerintem a fiatalok ma sem gondolkodnak másként, csak a kommunikáció változott meg. Nem egy zárt csoportban élnek át sorsfordító élményt, hanem chat-szobákban tárgyalják ki az érzéseiket. De a hatás ugyanaz.
Nem olvastam a regényt, úgyhogy egyáltalán nem tudtam semmit a sztoriról, csak úgy belenéztem. Szeretem a country-zenét, és igazán jó dalok szóltak a filmben, Alex Roe-nak meglepően jó hangja van, de aki igazán lenyűgöző alakítást nyújtott, az a Billyt alakító Abby Ryder Fortson (aki már az Ant-Manben is nagyszerű volt). A kislány szinte ellopta a showt az apukáját játszó Alex Roe elől, de azért volt néhány jelenet, ahol komolyan együtt éreztem a 8 éve identitásválságban szenvedő, és a valóság elől folyvást menekülő country-sztárral. Semmi eget rengető sztori, semmi hatásvadász jelenet, kicsit egyszerű, kicsit melankolikus, ugyanakkor teljesen hétköznapi érzések egy nem hétköznapi életutat b... több»
Átalakulás Vijay a 2013-as Thalaivaa-ban egy palackozó üzem tulajdonosaként teljesen hétköznapi életet élt Sidneyben, és egyetlen hobbija a hip-hop tánc volt, míg egy szép napon apja életét vesztette egy merényletben, és hirtelen a mumbai tamil maffia keresztapai melóját örökölte meg. Ebben a filmben pedig egy erőskezű, bátor és rettenthetetlen rendőrt alakít, aki singhamos vehemenciával védi a gyengéket, míg egy szép napon olyan események történnek vele (nem írom le, mert spoiler volna), melynek hatására hétköznapi pékmester lesz belőle. Az átalakulás fordított, de ugyanolyan professzionális, Vijaynek nem okoz gondot két különböző habitusú embert megformálnia. Bár a film klisékre építkezik (hasonló sz... több»
Három fiatal nő kalandja Taapsee Pannu fiatal kora ellenére úgy tűnik megtalálta a maga útját. Bár vállalt szerepet komédiákban (Chashme Baddoor) és szerelmi vígjátékban (Mr. Perfect) az igazi erőssége mégis az öntudatos, modern fiatal nő alakja, aki tisztában van magával, keveset beszél, de szótlanul is nagyon hatékony (a Baby című filmben az árnyékkommandó egyetlen női tagjaként mellékszerepben, de nagyon hatásos alakításban mutatta ezt be). Ezúttal egy baráti hármas tagjaként olyan traumával kell megküzdenie amely Indiában mindennapos, és érdekes módon itt Magyarországon is tudnánk mit mesélni erről. Az áldozathibáztatásról van szó. "Minek ment oda? Miért öltözött úgy? Ha egy nő iszik, akkor az kurva..." stb.
A f... több»
Rontja a sztorit a fölösleges túlbonyolítás Sziámi ikrekről mindig nehéz filmet készíteni, főleg akkor, ha mindkettőt ugyanaz a színész alakítja. A film első fele tele van olyan elképesztő trükkfelvételekkel, hogy hiába figyeltem erősen, egyszerűen nem jöttem rá, hogyan csinálták, hogy Suriya duplán van jelen, ráadásul összenőve saját magával. Suriya amúgy is a kísérletező kedvéről híres, gyerekkori alteregójára applikálták fiatalított arcát az Aadhavanban (mondjuk ott még tisztán látszott a trükkfelvétel), saját apját alakította a Vaaranam Aayiramban, és megszámlálhatatlan maszkot öltött fel az Ayanban. Ebből a szempontból ügyes húzás volt a film, és nem okozott csalódást. A sztori viszont már erős ellenérzéseket okozott nálam, nem a... több»
Versenyfutás az idővel 2001-ben Amitabh Bachchan stílust váltott és az alapvetően macsó és nagyon kívülálló dühös fiatalember (majd férfi) szerepköréből átnyergelt az apafigurára. És milyen jól tette! Előtte éveken keresztül sikertelen produkciókban próbálta régi hírnevét megőrizni, mire rájött, hogy annyira benne van már a korban, hogy egyre nehezebben adja el magát hős-szerepben. Az általa alakított apafigurák viszont teljesen mások, mint amit Bollywood megszokott. BigB mindig visz valami játékosságot, valami apró fricskát a karaktereibe, ettől lesznek szerethetőek és kicsit sem hétköznapiak az általa eljátszott szerepek. Ezúttal egy rákbetegséggel küzdő játékgyárost alakít, aki szó szerint versenyt fut az időve... több»
India egy kívülálló szemével Mindig valahogy más, amikor egy kívülálló készít filmet Indiáról, mégis az esetek többségében sikerül elkapni olyan momentumokat, amelyek alapján mégis hihető és alapvetően reális képet kapunk erről a színes, szagos és rettentően ellentmondásos országról (Gettómilliomos, Keleti nyugalom - Marigold hotel, stb.). Nincs ez másképp most sem, és ezúttal is Dev Patel alakítja a főszerepet, aki NRI létére (nem Indiában született indiai) az évek hosszú során tényleg megtalálta azt a fajta karakteres látásmódot, ami annyira a sajátja lett, hogy nehéz lesz ebből másfelé lavíroznia. A sztori adott, és meglehetősen lenyűgöző, a Google Earth nevű programot saját identitásának keresésére felhasználva, meg... több»
Ugyanolyan jól szórakoztam a filmen, mint az előző résznél. Pedig ez nem a folytatás. Egyetlen közös van benne, Pasta, meg a saját mondata: Csak vicceltem. Még három szereplő maradt meg az előző gárdából, de persze teljesen más szerepük van (Akshay Kumar, Ritesh Deshmukh és Boman Irani). Akshay most nem a világ legszerencsétlenebb flótása, sőt, akkora gazember, hogy volt főiskolai csoporttársai a legmélyebb tisztelettel említik meg, és mikor Jay (Shreyas Talpade) bosszút akar állni a Khan família fején, mert apját kórházba juttatta, nem is merik először őt hívni, hanem a kisebbik gazembert, Maxet (John Abraham) kérik meg. Aztán rossz felé mennek a dolgok, kénytelenek a nagyobbik gazembert is... több»
Nevetés okozta fulladásveszély garantált Istenien szórakoztam rajta, némelyik jelenetnél fuldokoltam a nevetéstől...
Aarush annyira a világ legszerencsétlenebb embere, hogy egy kaszinó alkalmazza is, mint balszerencsét hozó vészmadarat, ezért a film nézése közben óhatatlanul Pierre Richard jutott eszembe, ő volt hasonló balfék a Balfácánban, Aarush ugyanis még egy normális öngyilkosságot sem bír összehozni magának.
Akshay Kumar (Aarush) valószínűleg rettentően jól szórakozott a forgatás alatt, de hasonlóan brillíroztak a többiek is. Igazi sztárparádét láthattam, Ritesh Deshmukh-t (Bob) már megszerettem a Heyy Babyy-ben, itt még jobb volt, mint Aarush egyetlen igaz barátja, aki bármire képes, hogy barátja végre révbe érhessen.
Deepi... több»
Murugadoss tökéletesítette a Thuppakkit Az esetek többségében a feldolgozásoknál majdnem mindig az első változat a legjobb (kíváncsi lennék az eredeti Ghajinire és Singamra is, mindkettő Suriya mozi), de ebben az esetben a Thuppakki és a Holiday egyensúlyban van nálam. Amit a rendező (meg író) A.R. Murugadoss elrontott az első verzióban, azt kijavította itt. Elhagyta a felesleges sallangokat (a neten hirdető csajszit, két dallal kevesebb van a filmben [a katona-tánc, és a felettes eljegyzési partija, amúgy is csak megakasztották a film ritmusát]) és jobban fókuszált magára az akció-sztorira. A kutya "örökbefogadása" nem egy félmondattal lett elintézve, és jobban kidolgozták a terrorista vonalat is. Jó néhány dialógot újraírt, és s... több»
David Lynch film hangulatú Csodálkoztam, hogy miért ilyen rövid (mindössze másfél órás, indiai filmnél ez olyan ritka, mint errefelé a 3 órás film), aztán láttam, hogy David Lynch lánya rendezte. Érdekes film volt, és nagyon hasonlított apuci filmjeinek hangulatára.
Egy rákban haldokló őrült férfi elrabolja Nangini (Mallika Sherawat), a kígyókirálynő szerelmét, hogy ezzel zsarolja ki a Naag Mani-t, a Kígyógyémántot, amelynek segítségével meggyógyul és halhatatlanná válik. Nangini emberré alakul át (pontosabban egy nagyon-nagyon szép nővé), aki ahogy halad szerelme felé, folyamatosan embereket mészárol le (leginkább azokat, akik az útjába állnak, asszonyokat, gyerekeket bántalmaznak). A különös gyilkosságok felderítésé... több»
Három férfi, meg egy bébi indiai módra Nagy kedvencem ez a film, nem is tudom miért. Talán mert a fiúk nem viszik túlzásba a ripacskodást, az idióta jeleneteknek van funkciója, és talán mert nekem jobban bejött, mint az eredeti amerikai változat (Három férfi, meg egy bébi). Az alapszituáció ugyanaz, három boldog agglegény éli világát Sidney elegánsabb részén, hangulatos tetőteraszos lakásban, nem lépnek egymás tyúkszemére, és minden este más babával fekszenek le. Egy napon azonban egy mózeskosárnyi baj szakad a nyakukba, akit etetni kell, pelenkáztatni, fürdetni, altatni és szórakoztatni. A gigantikus viccfaktor adott, ki is használják rendesen, amit a három pasi művel etetés címén (Holi-ünnepre inkább hasonlít), az már önmagában... több»
Bollywood szennyese Madhur Bhandarkar azon kevés bollywoodi rendezők egyike, aki különösen érzékenyen nyúl az ún. "női témák"-hoz. Pl. Chandni Bar, Page 3 vagy Fashion. Ezúttal Bollywood "szennyesét" teregette ki, méghozzá elég nagy vehemenciával. Kareena Kapoor pedig élete legjobb alakítását nyújtja Mahi Arora szerepében, aki sztár, de könnyen eltűnhet a süllyesztőben, ahogy ez nap, mint nap megesik Bollywoodban, hacsak nem tesz le az asztalra évi 3-4 filmet, és nem gazsulál a filmszakmának, vagy nem vagy elég gátlástalan, vagy nem ad fel mindent amit csak lehet. Az apró trükkök amiket bemutat a film (főleg a Divya Dutta alakította menedzser szerepén keresztül) nekem nagyon vegyes érzéseket okozott. Persze min... több»
Szellemes, ördögűzős, megszállásos tucathorror, tele sablonokkal. Sajnos nem tudott semmi újat felmutatni, és ezen még a vendégszereplő Shreyas Talpade sem segíthetett. Az meg, hogy Mauritiuson játszódik, semmi pluszt nem jelentett. Egyedül a nyomozás végeredménye hökkentett meg egy kicsit, amikor kiderült, hogy ki a szellem, és mit akar. Bobby Deolt utoljára a Kismatban kedveltem, az egy nagyon jól sikerült alakítása volt, de hiába láttam tőle más filmeket, egyszerűen nem tud megfogni a játéka. Mugdha Godse pedig Miss Indiaként a Fashionban debütált, ahol Priyanka Chopra ellopta előle a képernyőt, és azóta sem kapott igazán testreszabott szerepet, ebben a filmben hiába a kettős szerep, képt... több»
A trailer felhőtlen szórakozást ígért... Igazság szerint felemás érzésem van a filmmel kapcsolatban. A trailer alapján azt hittem, hogy felhőtlenül fogok szórakozni, de szinte az összes vicces jelenetet belerakták (meg a nem vicceseket is, csak úgy tűnt, hogy azok, aztán a filmben kiderült, hogy nem is), mert nem igazán tudnám azt mondani rá, hogy vígjáték. Annak indul, de elmegy egy teljesen más irányba, és ez egyáltalán nem a színészeken múlik. Ők megtettek minden tőlük telhetőt, Sidharth Malhotra és Parineeti Chopra a lelkét is kitette, hogy jó legyen a szerepben, működik is köztük a kémia, de a sztori vonalvezetése annyira csapnivalóra sikeredett a közepe táján, hogy egészen elszomorodtam. A vége felé aztán összekapta magát a r... több»
Elraktározandó film Újabb film a készletemben, amit elraktározok, és sűrűn elő fogok venni, vagy azért, hogy meghallgassam a dalokat (amelyek nem is annyira sikerültek jól), megcsodáljam Dubait, elnézegessem a ruhákat, vagy szimplán csak azért, hogy teli szájjal röhöghessek.
Farah Khan ismét megcsinálta! A Main Hoon Na és az Om Shanti Om után ismét elérte, hogy egész India csak rá figyeljen, és sorba álljon mozijegyekért (a Tees Maar Khan hatalmas bukása után szüksége is volt erre). Az imdb 5,8-as szavazási rátáját ezúttal nem tudtam komolyan venni, nekem a film a szívem csücske lett. Hogy miért?
- Shah Rukh Khan 50 évesen is gyönyörűen kidolgozott izmait látni fergetegesen koreografált akciójelenet közben
-... több»
88 Vaják (2019)