Végre egy olyan akciófilm, ami tetszett, elsősorban a Luthert alakító Idris Elba miatt. Persze sablonos volt, meg egy ember száz ellen, de mégis. Megismertem egy jó fej fiatal színészt is, az ügyes, de pitiáner zsebtolvajt játszó Richard Maddent. A film pörgős, csavaros és még jó poénok is vannak benne. Egy kellemes délutáni mozizást biztosít a nézőknek.
K. Basinger és B. Willis miatt néztem meg, de a tartalom olvasása közben rájöttem, hogy valamikor az ősidőkben moziban láttam. Rendezője az a Blake Edwards, aki az általam nagyon szeretett „Estély habfürdővel” című fergetes, nálam a top ötbe tartozó vígjátékot készítette. Igaz abban játszott Peter Sellers, a színészzseni, akinek az alakítása minimum két jegyet javított az értékelésemen. Ennél, az eredeti címén „Blind date” (Vak randi) filmben azonban nincs olyan nagyságú aktor, mint a sajnos már néhai Sellers, és bár a vége erősen burleszk jellegű, messze elmarad az Estély… mögött. Abban is különbözik tőle, hogy az alapötlet, vagyis a kis mennyiségű alkohol Nadiát teljesen kivetkőzteti önmag... több»
H. G. Wells klasszikusnak számító regényének 1933-ban készített filmváltozata. Az ezerszer feldolgozott könyv alapvető kérdése a valóságban elképzelhetetlen láthatatlanság hatása az emberekre. Kár volt szerelmi szállal megspékelni a történetet, de abban a korban ez szinte kötelező volt. Ami manapság nézhetővé teszi a filmet, az az elképesztő filmtrükkök sokasága. Hol volt akkor még a CGI, és mégis elhiszi a néző, hogy a főhős láthatatlan. A fekete-fehér filmkészítésben azt használták ki, hogy a filmszalag nem „érzékeli” a teljesen fekete öltözéket, ezt használták fel a ma is élvezhető jelenetek forgatásakor. Már Georges Méliés is élt ezzel a trükkel. Mellékszereplő ugyan az ipingi Oroszlánfe... több»
Tom Tykwer ellőtte minden puskaporát a „Lé meg a Lola” című filmjében? Dave Eggers azonos című regényének filmadaptációjában hiába szerepel Tom Hanks (ő egyébként a szokott jó formáját hozta) elég lagymatag filmet hozott össze 2016-ban. Egzotikus színhelyen, Szaúd Arábiában játszódik, távoli képeken még Mekka fő nevezetessége, a Nagy mecset is megpillantható, egyébként a városba csak muszlim hívők léphetnek be, erre közlekedési táblák is figyelmeztetnek. Összességében langyos középszer, nem csoda, hogy elég nagy anyagi csőd lett a következménye.
Egy olyan amerikai vígjáték, amelyik kivételesen nem az altesti poénokat gyűjti csokorba, ezért is nagyon szórakoztató. Egy család élete, mindenkinek van titka a többi családtag előtt, Andy Garcia, a családfő, akinek van egy házasság előtt született fia és színészi ambíciókat rejteget magában. A lányát füvezés miatt kirúgták az egyetemről, de sztriptiztáncosként gyűjti a pénzt a fizetős további félévekre. A kisebbik fiúk a kövér nőkre gerjed. A végére természetesen minden kiderül és jóra fordulnak a dolgok. Andy Garcia jóképűsége az idők múlásával rengeteget csökkent, de pótolja valódi színészi tehetségével. Tetszett még Emily Mortimer szereplése, aki színész/barátnőt játszotta. A film felhő... több»
Ennek a Strindberg filmadaptációnak a címszereplője a nagyon tehetséges, de szerintem rettenetesen csúnya Jessica Chastain. Maga az író is egy különleges figura lehetett, valamit nagy vehemenciával állított, majd annak az ellenkezőjét is ugyanolyan hévvel hirdette. A szememben egy erkölcsi hulla (mit művelt a 18 éves szolgálólánnyal – „meghágtam” írta egy barátjának). Olvastam a világirodalom csúcsának tartó elemzést a darabról, véleményem szerint nem akkora durranás, vagy már eljárt felette az idő? Liv Ullmann rendezése visszaadja a darab lényegét, Jean alakítója Colin Farell pedig az egyik kedvenc színészem. Julie kisasszony teljesen megérdemli a sorsát, pedig nem osztom S. nőgyűlöletét.
18 és ½ perc, ennyit bírtam megnézni a filmből. R. Zellweger felismerhetetlenné operáltatta magát. Azelőtt sem tartottam valami nagy színésznőnek, de ezzel a botox lavinával szörnyűséges. Ezt a látványt még az esetlegesen nevettető film sem tudta volna közömbösíteni, de erről szó sem volt. A látott percek alatt gagyibbnál gagyibb poénok voltak. Csak sajnálni tudom azokat, akiknek ez a mozi tetszett.
A "felszabadulás" utáni első magyar film Bródy színdarabja nyomán. 40 percig bírtam, rettenetesen vonalas, sematikus, színpadias. Teljesen mértékben egy lefényképezett színházi előadás, teátrális színészekkel. Az 1945 szeptemberében bemutatott film nem sok jót ígért a magyar film további sorsát illetően, de szerencsére egy-két hullámvölgytől eltekintve életben maradt, sőt született jó pár kiemelkedő alkotás is, köztük Keleti Mártonnak is van zseniális munkája. Ez viszont nem az! Az értékelésem alapja: "a mi kutyánk kölyke".
1949 áprilisában mutatták be, tehát csak hónapokkal idősebb ez a film, mint én vagyok. A korához képest egész jó, elsősorban a színészek miatt. Darvas kabinetalakítás a dadogós Dodo szerepében felejthetetlen. Feltűnik nyerő tippet adó zsokéként a „kis” Kabos, Rátonyi, Alfonzó pedig az itt a piros, hol a piros játék művelőjeként. Benkő Gyula alakítása meglehetősen halvány, őt nézve azon csodálkozhattam csak, hogy Péter fiát mintha kiköpte volna, annyira hasonlít rá. Igaz a fiú örökölte az apja elég kevés tehetségét is. Az IMDb-t nézve láttam, hogy négyen írták, az egyik általam ismert név Gyárfás Miklósé. Elcsodálkoztam, hogy a későbbi tipikus sematikus hősnő, Kis Katalin „előképét”, a nyomd... több»
Hat részből álló lélegzetelállító sorozatot, FANTASZTIKUS!!! Némelyik jelenet felér egy thriller izgalmával. A film készítői halált megvető bátorsággal vállalták az embertelen körülményeket, de cserébe olyan látványban részesül a néző, ami bámulatra méltó. Néhány kiemelkedő mozzanat; az eddig le nem filmezett hópárducok „családi” élete, a szirti sasok zsákmányvadászata és küzdelme a rókatetem mellett, a valamilyen fajtájú pingvinek két naponta ismétlődő „haláltúrája” az élelemért, a mindent elsöprő iszonyatos tömegű és sebességű hólavina, a grizzlymedve anya és a három bocs, a núbiai kőszáli kecskék artistákat megszégyenítő „mutatványai”. Kiragadott részletek ezek, de az egész sorozat lenyű... több»
72 A forradalom napján (2016)