Paul Verhoeven film, még az amerikai korszaka előttről. Regényadaptáció, Gerard Reve holland író (1923-2006) 1981-ben megjelent írása nyomán. Gyorsan készült el a filmváltozat (1983), elég érdekes, van benne a Catherine Tramell-t előkészítő, Elemi ösztönös vonatkozás, de ennek a nőnek a kinézete közelébe sincs Sharon Stone megjelenéséhez, szexuális vonzását egy gyertyaláng és egy 200 Wattos izzó közötti különbséghez tudnám hasonlítani. Nem csodálom, hogy ennek a holland írónak nem fordították le egyetlen írását sem, a filmből ítélve eléggé kiforratlan és zavaros lehet. Egy példa: egyszerre hitt a katolicizmusban és a kommunizmusban, mellette pedig alkoholista volt!
Minden elképzelhető könnyfacsaró elem előfordult – a kutyát kivéve – ebben a filmben. Kutcher mintha egy kissé retardált figurát alakított volna. Pfeiffer már akkor is (2009-ben) meglehetősen hervadófélben volt. A film legfőbb értéke Kathy Bates, itt is zseniális, pedig csak néhány rövid jelenet jutott neki, de a lemezeladási mozzanat fantasztikus. Jóindulattal gyenge „hármaska”.
Könnyen felejthető darab. A cím után ítélve egy darabolós slasher, de nem az, hanem egy kamionsofőr és „társa” története, aki konténerben fél disznókat szállit Perthbe, útján elkíséri egy dingó, amelyikről kiderül, hogy simán kutya, mert ugat. A filmnek annyi haszna volt, hogy megjegyeztem a kutyák és a dingók közötti különbséget. A fiatal Jamie Lee Curtis volt a húzónév, de itt nem sokat mutatott a tehetségéből, pedig van neki, pl. a „Hal neve Wanda” c. filmben szenzációs.
Anders Thomas Jensen-film, örültem, hogy Mads Mikkelsen is szerepel benne, ezért mindenképpen érdemes megnézni, bár a rendezőt nem igazán kedvelem, a „Zöld hentesek” pl. teljesen kiakasztott. Mondjuk ez a fekete és abszurd humorral teli film is közeljárt a kiakasztásomhoz, de volt benne pár olyan humoros jelenet is, amin én is elmosolyodtam, ezek a részek elviselhetővé tették. Az az egy biztos, hogy Jensennek nem lesz helye a kedvenc rendezőim között.
Elképesztő, hogy mi tetszett anno! Igaz, valamikor 1959 után láthattam és akkor nagyon jól szórakoztam rajta, de akkor nem volt még TV, (legalábbis nekünk, ha meg akartunk nézni valamit, szomszédolni kellett) torrentezés, és azóta mennyivel több igazán jó filmet láttam. A mostani alkalommal baromira untam, csak Bardot szereplése miatt nem hagytam félbe. Micsoda alakja volt! Meg lehetett szőkén, copfosan, meg barnán is csodálni. Schultz papa figurája nagyon ismerős volt, de mai szemmel erősen túljátszotta a szerepét. Szerencsére felirattal láttam, de újra csak rengeteg pénzért lennék hajlandó megnézni.
Két évvel ezelőtti premier, amiben a megkedvelt Omar Sy is játszott. Partnernője Charlotte Gainsbourgh nem állt elől, amikor a szépséget osztogatták, viszont elég tehetségesen játszik. Az annyira aktuális illegális bevándorlói sors a film főtémája. A legjobb jelenet az volt, amikor a hősnő a pszichiátria kezelés után visszament dolgozni és értekezletet tartott. A jelenlévő 4-5 férfi villámgyorsan eltette a mobilját, mert féltek, hogy megismétlődik a nő kiborulása, mikor is egy férfi az értekezlet alatt használta a mobilját, de a nő széttörte azt, sőt megtépte a férfi haját. Sy-t az „Életrevalók”-ban láttam először, másodjára már kimondottan rokonszenvessé vált. Ebben a filmben az alakítása e... több»
Makk Károly 1980-as filmje, amelyről azt hittem, hogy TV-játék. A prímet Darvas és Psota vitte, de Igó Éva is jó volt, sőt még Huszti is. A darab tipikus színházi bulvár, a cselekmény számomra érdektelen, a színészarcok gyakori premier plánja viszont remek élményt nyújtott. Elképzelni sem tudom, hogy mitől volt ez a darab 1964-től akkora szenzáció Pesten a Madách Színházban. Mivel a képi rögzítést nem engedélyezte Achard (a dög!) csak rádiós színházi közvetítés formájában tudtam meghallgatni, a címszerepben Domján Edittel, a vizsgálóbíró pedig Márkus László. A hang túlságosan keveset ad vissza, ezt látni kellene, csak az tudná visszaadni az eredeti állítólagos frenetikus élményt. Elégedjünk ... több»
Szomorú aktualitása a filmnek, hogy a főszereplő, Dés Mihály idén májusban Barcelonában elhunyt. Amatőr színészként nagyszerűen alakított ebben a Bacsó szatírában, amelyben a rendező kedvelt színésznői (Udvaros Dorottya, Básti Juli) és színészei (Bezerédy Zoltán, Szacsvay László) is kaptak egy-egy szerepet. Az íróként jobban ismert Dés Mihály (Pesti barokk, első kiadás 2013) alakítja Dr. Kondács adjunktust, akinek az élete egy mondhatni banánhéjon elcsúszik. Az esküvője elmarad, állásából kirúgják és csak az önszántából vállalt elmegyógyintézet marad számára. A rendszerváltást közvetlenül megelőző évek maró gúnnyal ábrázolt látlelete, amikor már mindenki érezte, hogy ami van az elviselhetetl... több»
Kathleen Turner bemutatkozó filmje William Hurt partnereként nekem nagyon tetszett. L. Kasdan thrillerje csavaros neo-noirként is jellemezhető, amiben a cseles Matty vonzó nőiességét felhasználva éri el tervét. Ezekben a kánikulai napokban a néző maga is érzékelheti a szinte kibírhatatlan forróságot, pedig nem is Floridában vagyunk. Nagy kár, hogy Turner meghízott és elcsúnyult, mert így szegényebb lett a filmvászon egy olyan Végzet Asszonyával, akinek dús és fedetlen bájain kedvükre gyönyörködhettek a férfi nézők.
Ez mi akart lenni???!!! Revüfilm? Akkor mit keres benne Csákányi Eszter? Vígjáték? Legalább néhány poén kellett volna bele! Transzvesztita show? Akkor Kulka (jó, tudjuk, amit tudunk!) túlságosan keveset szerepelt benne! Egyébként színészet ide, vagy oda, ezt a szerepet a helyében milliókért sem játszottam volna el! Egy nagyon furcsa kevercs lett ez a film, se íze, se bűze és ráadásul a kelleténél sokkal hosszabb.
Nem tudok jobb osztályzatot adni, mert egyrészt nagyon sok benne a csatajelenet, másrészt pedig túlcsordulóan érzelmes és hihetetlen. Russell Crowe játéka menti meg a rosszabb jegytől. Mindentől függetlenül a háborúskodás értelmetlen cselekedet és mégis napjainkban is folyik. A militarizmust gyökerestől ki kellene irtani, de benne van az emberi természetben.
Ezentúl őrizkedni fogok Mike Leigh filmjeitől, mert ez a mozi is egy förtelem! Egy kivételével mindegyik szereplő agyament, a normálistól nagyon messze vannak. Egyetlenegy hőse a filmnek az öreg nénike, tőle meg majdnem megszakadt a szívem. Törőcsik Mari hangja kiváló! Ezen kívül láthattam Marx sírját, adós vagyok egy „megtiszteltetéssel”, az egyetem PG tantárgya miatt. Emlékezetem szerint a vizsgán rákérdeztem egy bonyolult körmondat jelentésére, de a tanár csak hebegett-habogott. Nem valószínű, hogy az életben megtehetem amit elhatároztam, de gondolatban százszor is megtettem és meg fogom tenni. Karcsika maradt volna a nagyapja nyomdokaiban, rabbiként „csodás” homályos mondásokkal árasztha... több»
Hihetetlen, hogy ezt a filmet a "Szemtől szemben" című remekművet rendező Michael Mann készítette. Ilyen unalmas, vacak, semmitmondó ócskaságot mozikban vetíteni a halálos bűn kategóriájába tartozik. Nem akarok idegen tollakkal ékeskedni, de muszáj idéznem egy hozzászóló véleményét:: „Ennél a filmnél az is értelmesebb szórakozás, ha félbevágsz egy almát és nézed, ahogy barnul… Isten mentsen meg mindenkit a megtekintésétől…” Ennél frappánsabb kritika elképzelhetetlen. Ugyan szerepel a filmben Chris Hemsworth, eddig se, ezután se fogok rá figyelni, mert semmi különös nincs ebben az ausztrál születésű Thor-ként felkapott, jól kidolgozott hasizmú celebben.
Velem egyidős noir, láttam már jobbat is. Újra meg kell állapítanom, hogy Burt Lancaster nagyon jó színész volt. Yvonne de Carlo nevével még nem találkoztam, ennek ellenére vonzó jelenség. A szokásos noir elemek mellett a befejezés eléggé melodramatikus, hiszen Anna, a femme fatale testével védelmezi a szerelmét, de a gengszterfőnök mindkettőjüket lelövi, bár a sorsát ő sem kerülheti el, mert a rendőrautó szirénázva megérkezik…
NA Elõ a zsebkendõkkel! (1978)