A Ponyvaregény tényleg olyan, mint a jó bor, az idő múlásával csak nemesedik. Ha meg kellene neveznem a tökéletes filmet, egy pillanatig nem gondolkodnék a válaszon. több»
Csak a filmbe fektetett hihetetlen munka menti meg az összképet attól, hogy egy dögunalmas, szenvedéssel teli másfél óra legyen, többé azonban így sem válik egy felejthető és jelentéktelen műnél. több»
Itt minden összejött, ami miatt érdemes rászánni az időt egy vígjátékra, ha végképp elegünk van az életünkből, nyugodtan keressük elő, garantáltan fel fog vidítani bennünket! több»
Julie Taymornak nem volt könnyű dolga, hogy ezt a szabálytalan életet élő asszonyt közelebb hozza a nézőkhöz, de sikerült neki, egyszer mindenképpen érdemes rászánni az időt erre az alkotásra. több»
A Single Man hiába gyönyörű film, nem úgy gyönyörű, ahogy egy filmet szeretnénk, hogy az legyen: külsőleg főhőséhez méltóan stílusos, belül azonban legalább annyira üresnek érződik. több»
Frankestein feldolgozásában az a zseniális, hogy szórakoztat, ugyanakkor el is gondolkodtat, és a végétől eltekintve (amelyet a stúdió változtatott happy enddé, nagyon kár érte) nem szirupos, nem ítélkezik, csak elmeséli a történetet, amelyből nekünk kell levonnunk a tanulságokat. több»
Sly újra feltette magát a térképre Rocky-nak köszönhetően, és azóta sem tud lejönni a filmvászonról, amit mi nézők egyáltalán nem bánunk, habár az általam rendkívül kedvelt A feláldozhatók sorozat sajnos erősen kifulladóban van. több»
Nem jelenteném ki, hogy túl nagy falat volt ez neki, ugyanis részben a rutin, részben a hatalmas ambíció hátán evickélve egész jól működik az alkotás, ugyanakkor úgy tűnik, magának a rendezőnek is legalább olyan éles volt ez a váltás, mint nézőinek. több»
Nem fogom megbocsátani, hogy az unalomig ismert zombifilm-expozíciót kellett végignéznem ebben az egy órában, annak ellenére, hogy egyáltalán nem kiugró sorozattól egy ilyen terjedelmes bevezető, és ezért nem nézek el nagyon sok olyan dolgot a Fear the Walking Deadnek, amit egy tiszta lappal indulok műnek valószínűleg elnéznék. több»
Hiába próbál A nyughatatlan mást mutatni, mint egy szokásos életrajzi film, az összkép mégis efelé tendál. Azt azonban nehéz lenne elvitatni, hogy a zsáneren belül még így is egy hihetetlenül emberközeli nézőpontot használ. több»
91 Ponyvaregény (1994)