A nyomozóhatóságok pozitívabb viselkedési mintát igényelnének Remekül felépített, mindennemű harsányságtól mentes lélektani krimi. Amit megjegyeznék: egy francia rendező tudta volna, hogyan húzza ki a feleséget a pácból, és meg is érdemelte volna.
A témaválasztás hatalmas ígéret Ígéret maradt annak dacára, hogy szinte minden szereplő játéka remek, kivéve éppen a főszereplőé, aki valahogy nem talál magára. Minden mondata kopog és kong, fájdalmas hallgatni. Mindazonáltal rendben van az operatőr munkája, rendben van a díszlet, és felsorolni is sok, hogy mi minden. A rendező azonban Isten verése. Felmondta a leckét, magára hagyva a nézőt. A végeredmény egészen lapos lett. Nem az én dolgom megoldani a problémát.
Közhelyes részletek groteszk megformálása Mivel a humor a gesztusokból sarjad, az ember hirtelenjében nem is tudja, hol van. Betépett állapotban szexuális aktus a lóval (a film nem mutatja), és a meleg párkapcsolatban élő, nagyon duci nyomozónő szembeállítása erős társadalomkritikát hordoz a határok kijelölhetőségéről. Ész nélkül nem megy.
Majdnem minimal Egyetlen előttem ejtett hozzászólásnak (12 db) sem mondok ellent. Egyetértek, és találón kimondják, amit gondolok. (A "hivatalos kritikák semmitmondók.)
Kedves, vicces, bájos, eredeti, de a film közepéig sem értem, amikor már csak nagyobb ugrásokkal tudtam tovább nézni. A közepe felé leálltam, mert a monotonitást nem bírtam tovább. Ekkor derült csak ki igazán, hogy éppen ez volt a legalkalmasabb eszköz arra, hogy rám kényszerítse a szemléletét. (A saját valóságomba épült be a film által sulykolt nézőpont, még ha csak rövid ideig is, de intenzíven: monoton, mert nem differenciál, a poénokért él, a tartalom másodlagos.)
Miután már két Ted Bandy-ról szóló filmet is láttam a témában, amelyek cselekménye köszönőviszonyban sem volt ezzel, nem olyan elhatározással néztem végig a filmet, hogy a főhös a bűnös. Bizonyossággal egészen a vége felé, a harapásnyom fogászati egyezéséig nem szolgáltak. Két irányból latolgatva a lehetőségeket egy rendkívül finom, érzékeny és izgalmas lélekrajzi dráma bontakozott ki. Az események két irányú megvilágításban kétféle ítéletet kényszerítenek ki. Bár azt már a legelején tudjuk, hogy közülük csak az egyik lehet igaz, még is majd egy egész filmet kell végig nézni úgy, hogy nem tudjuk melyik? De mindkettõnek súlya van! Ez adja a kulcsot a sorozatgyilkos figurájának értékeléséhez. ... több»
51 Repedés (2024)
Remekül felépített, mindennemű harsányságtól mentes lélektani krimi. Amit megjegyeznék: egy francia rendező tudta volna, hogyan húzza ki a feleséget a pácból, és meg is érdemelte volna.