Ha egy filmben az első 10 percben nem történik semmi, azzal baj van. Itt 22 percig kellett várni. Szinte a végéig unalmas, lassú a szerkezet, nem egy szerencsés forgatókönyv, ezen még a színészi játék sem sokat segít. Engem nem tudott lekötni, tekertem is előre egy idő után.
Egy jó filmje John Voightnak. A rengeteg bosszúálló silányság mellett igazán üdítő egy ilyen és ehhez hasonló film. Hollywood tud, ha akar, ezen múlik. Szerencsére nem csak az emberi sivárságnak, a Marvel képregény butaságoknak van keletje.
Megérkezik a bűn San Franciscóba, de az éber McCaleb ezt nem hagyja. Egy órányi huzavona után vagy megöli, vagy rács mögé dugja a bűnöst. McCaleb közben vigyáz, el ne mosolyogja magát. Mindig pisztollyal jár tejért, kenyérért, ez már csak így van.
Csihi-puhi, piff-puff. A nyolcvanas évek tipikus akciófilmje. Egyszerű forgatókönyv, igen szűk költségvetés. Azért hozta a B színvonalat. Kell hozzá popcorn vagy mogyoró, s akkor nézhető.
Jó film. Nekem személyes élmény a nyolcvanas évek Los Angelese. Engem emlékeztet sok mindenre. Bár a forgatókönyv önmagában nem nagy szám, Depp elvirre a hátán az egész filmet.
A forgatókönyv nagyon jól ki volt dolgozva, elismerés Stu Smallnak és Jesse V. Johnsonnak. Scott Adkins és mások színészi játéka is hozta a figurát. A végén a bunyó a bárban tökéletesre sikeredett. Sőt a csavar a könyvelőnél is jó volt. Persze, meseszerű, de ez pont így lett kerek. A saját nemében mint thriller, erőszakos bűnügy hozta a csúcsot. Szerintem hibátlanul összepakolt mozi, nem volt idő unatkozni, de még kimenni sem a hűtőig. Aki fintorog a téma miatt, s mégis megnézi, kezdjen önvizsgálatba! Ez a film már az elején tudatta, nem egy Agatha Christie bűnügy.
82 Amerikai pszichó (2000)