Bevallom, nem tudom hova tenni magamban ezt a filmet. Eredeti nyelven nézve Dougray Scott alakítása színtelen. Mintha nem is egy színész lenne, hanem valakit behívtak volna egy kamerapróbára. Le is taglózott a már sokadszori felismerés, hogy egy jó szinkron az alapban rossz alakítást mennyire képes elvinni egy pozitívabb irányba.
Mégsem gondolnám, hogy totál érdemtelen filmszalagpazarlás lenne. Csak valahol a lelkem mélyen a színésztől jobbat, többet vártam... Még ha szerepvállalásaival nem is tört ki az ismert, de nem különösebben elsismert színészek köréből.
Könnyed romantikus történet.
Ha épp világgyilok hangulatod van, talán lehiggaszt egy kicsit a könnyed, némileg felszínes, romantikus... több»
Egy csodálatos regény csodálatos megjelenítése Helen Aberson és Harold Pearl regénye az alapja a Disney animációs történetének. Sorrendben a 4.
Érdekesség, hogy Amerikában már a készülés évében bemutatták, de hazánkban csak 1989 decemberében adta le a mozi, és rá pár évre a televízió.
A mesefilm zenéje teljesen jogosan kapott Oscar-jelölést, majd váltotta is azt szobrocskára.
A Dumbó pénzügyi háttere a megalkotás időszakában eléggé instabil volt, ugyanis a (ma már remekműveknek tartott Pinokkió és Fantázia bukása után) stúdió nehéz anyagi helyzetbe került.
Dumbó születése tehát nem ment simán. Az anyagi nehézségeket pedig nehezítette az, hogy a rajzolók egy része 9 hétre sztrájkba lépett. A múlt újságait megnézve láthatjuk, hogy a sztráj... több»
Sci-fi rajzfilm, soriból film Jövőkép, mely a mai világban történt furcsaságok fényében nem is tűnik annyira lehetetlennek. Társadalomtudományi kérdőjelek, kémfikció, pszichológiai dráma, disztópikus gondolatok, genetikai lehetőségek stb. Ha így nézzük, sok minden kérdés megfogalmazódik bennünk.
Itt sem a színészi teljesítmény ragadott meg, inkább maga a történet. Genetika és halhatatlanság és kapzsiság.
Egyszer simán meg lehet nézni. Talán akár többször is.
Kinek milyen az ízlése.
Szóval, filmre fel, és jó szórakozást!
Mint számtalan esetben megesett már, ez a film nem nagy eresztés, mégis egyik kedvencem.
Mondjuk nem Dougray Scott színészi alakítása miatt. Maga a sztori az, ami tetszett.
A film főgonoszát, Edgar szerepét eredetileg Jonathan Rhys Meyers kapta, ám sajnos egyéb okok miatt később Leo Gregory játszhatta el a szerepet. Pedig Rhys Meyers k*rva jó az ilyen és ehhez hasonló szerepekben. Talán a film is jobb lett volna, ha ő brillírozhat benne.
Mégsem állíthatom, hogy ez a film nem érdemes a figyelemre. DVD-gyűjteményem polcán a kedvencek között kapott helyet.
Azonban az ízlés mindent meghatároz, és nincs két teljesen egyforma ízlésű ember sem.
Tehát nézd meg, és majd eldöntöd magad.
Szóval, filmr... több»
Vannak wattpados "könyvek" amik jobb lenne, ha csak ott maradnának.
Miután megnéztem az első részt rákerestem az íróra, mert úgy éreztem, hogy egy eléggé gyermeteg lelkületű ember írhatta a történetet. Nos, Ariana Godoy lehet, hogy könyveket ad ki, de elolvasva Az ablakomon át részeit nem gondolom, hogy minőségi irodalmat képviseli.
Persze, nagyon valószínű, hogy ezért is van keletje a kamaszok között. Nem igényel gondolkodást, nem igényel jellemformálást sem lelki fejlődést, csak folyik a sztori.
Az ablakomon át második része sem egy Dickensi regény vagy egy görög eposz...csak az, ami. Egy egyszerű, stílustalan és túltolt tiniregény filmes változata. Kanos csitrik, felnőttesdit játszó tinik... több»
Szergej Vasziljevics Lukjanyenko regénye már egy ideje film után kiáltott. (Magyarországon 2011-ben jelent meg Világok őre címmel.) Így rajongói legnagyobb örömére meg is filmesítették regényét. A történet kifejezetten érdekes, de valahogy a filmesítés nem lett a legjobb. Betudható ez főként (meglátásom szerint) az eredeti regényhez való hűtlenségnek. Talán, ha ragaszkodnak a regény soraihoz, jobb filmet csinálhattak volna. Azért vannak orosz filmek, amik remekek lettek, de ez csak szórakoztatóan átlagos. Mégsem állíthatom, hogy nem érdemes megnézi. Érdemes, hiszen a sztori alapban jó. Bizonyos látványok sem utolsók. De kinek milyen az ízlése. Kinek mi tetszik, avagy sem. Nekem az egyik kedv... több»
Maga a mondanivaló szavak nélkül is átjön az embernek, és ha csak azt nézem, kifejezetten érdekes a film. De a szövegtelen megoldás kissé vontatottá tette számomra, így eléggé nyögvenyelősen néztem csak végig. Talán a színészi játék sem sikerült a legjobban. Lehet, hogy a jövőben majd egy komorabb pillanatomban újra megnézem, és akkor változni fog az értékelésem, de addig is csak két és csillagra futja tőlem. De kinek milyen az ízlése. Ne akadályozzon a mi véleményünk! Nézd meg, és majd eldöntöd magad! Szóval filmre fel, és jó szórakozást!
A film Alfred Hitchcock Gyilkosság telefonhívásra című 1954-es filmjének átdolgozása. Az 54-es és a 98-as film alapjául pedig Frederick Knott angol szerző Dial M For Murder című színdarabja szolgált. A szereplőgárda sem akármilyen a filmben: Michael Douglas, Gwyneth Paltrow, Viggo Mortensen és David Suchet. Mindegyikük remek színész. Egyébként érdekesség, hogy a festőt alakító Viggo saját képei is megjelentek a filmben. Érdemes megnézni, kicsit kiszakadni a filmek látványosságra bazírozó világából. Ez az alkotás, mint abban a korszakban a legtöbb film, nem a látványra hajt, hanem a színészi játékra. De kinek milyen az ízlése. Szóval filmre fel, és jó szórakozást!
Jövőlátomás, vagy csak egy szórakoztató film? Nos, ezt manapság nehéz megmondani, hiszen olyan mértékben függünk a kütyüinktől, hogy ha megáll a wi-fi, már pánikba esünk, és magzatpózba gubbasztva vigasztaljuk önmagunkat, hogy „Ne félj, túléljük!” A filmben egyébként vannak olyan gondoltmagvak is, melyekkel teljesen egyetértek a robotikát illetően. Ki ne örülne, ha egy implantátum teljesen úgy működhetne, mint az elvesztett kar vagy láb? A film azonban valamilyen szinten reflektorfénybe állítja azt is, hogy egy MI akár öntudatra is ébredhet. Sosem lehet tudni. Hiszen maga az élet kialakulása is valahol egy rejtély, egy kérdőjel. Miért ne történhetne valamilyen esemény, mely az elektromosságo... több»
Hopkins miatt néztem végül meg, pedig… …az évtizedek során mindig átkapcsoltam, ha épp ez ment a tévében, és a filmes portálokon is kerültem. Aztán (egy gyenge pillanatomban, vagy csak mert nem találtam semmi jobbat – már nem is emlékszem) leültem és határozott ellenszenvvel elkezdtem nézni. Aztán már csak azt vettem észre, hogy hopp, vége. És hogy mi volt a véleményem? Nos, azt előttem már sokan pozitív szóvirágokban leírták, így ezeket már nem szeretném ismételni. Tehát röviden csak ennyit írnék: nagyon tetszett. Érdemes megnézni, mert: 1. Van története. 2. Van benne beleillő humor. 3. Van benne tanulság és gondolat. 4. Van benne érzelem. Úgy gondolom, hogy érdemes a figyelemre, de ezt mindenki döntse el maga. Szóval filmre fel... több»
Volt, ami tetszett benne, és volt, ami nem. És volt olyan, ami kiverte a biztosítékot. Ami tetszett: A poénok. A főhős (aki igazából annyira nem is hős) szinte már klinikai idiotizmusa. Krízishelyzetben nem azt hajtogatták, hogy a fene egye meg, hanem kacskaringósan kimondták, ami minden normális ember száján ott lenne hasonló helyzetekben. Ami nem tetszett: Pierce Brosnan és Ellen Barkin neve nekem egyet jelent azzal, hogy jó kis film lesz. Nos, ez nem lett az. Amolyan totálisan átlagos, agyzsugorító, gondolkodásmentes vígjáték a Happy Madison Productionstól. Nem is értem, hogy két ilyen kaliberű régi motoros miért vállalta el ezt a szerepet. Ami kiverte a biztosítékot: A temetés és a temet... több»
62 Vaják - 3. évad (2023)