Road movie western alapokkal Szerintem méltatlanul kevéssé ismert film. Clint Eastwood szerintem teljesen jól hozza a kicsit kicsapongó, bohém country zenészt. A mellékszerepben Eastwood saját fiát szerepeltette. Van egyfajta bájos humora, szerintem teljesen vállalható film, jól kezelt érzelmes pillanatokkal és tanulsággal.
A legjobb háborús filmsorozat valaha Az elit alakulat a legjobb háborús sorozat, amit valaha láttam. 100 százalékban tökéletes. Hibátlan. A regényt is olvastam, egy nagyon jó, életrajzi levelekből összeállított, történelmileg hű kordokumentum. Nagyon szerettem a karaktereket, és ilyen szempontból a casting is első osztályú. A részeges Nixon százados például a valóságban is megközelítőleg ugyanúgy nézett ki. Jól is működnek a karakterek. Minden epizód picit egy-egy karakterre fókuszál. A zene is tökéletes. Nagyon emberi, humánus, értékközvetítő alkotás. Mestermű a bajtársiasságról. Egy maréknyi derék katona útja a georgiai kiképző támaszponttól Hitler Sasfészkéig. A sorozat záró sorait idézem: "Nem voltam hős. De hősök között sz... több»
Szórakoztató felnőtt animáció Nagyon kedveltem a Futurama sorozatot, és kíváncsian vágtam bele A kiábrándult királylány nézésébe. Abszolút az élvezhető kategória, ha valaki szereti a fekete humort, a szarkazmust. Mindemellett vannak a történetben csavarok is, de ha azt nézem, hogy a szórakozás a fő erőssége, a történetbeli gyengeségek felett szemet tudok hunyni. Nagyon jó kikapcsolódás.
Tésztakalandok Nagyon érdekes, informatív dokumentumfilm a száraztészták készítéséről. Megható emberi történeteken keresztül ismerhetjük meg a száraztészták történetét, készítését és új kulturális közegekbe való injektálását. Inspiráló, érdemes megnézni! :)
Hangyamese – DreamWorks módra Egész apró gyerek voltam, mikor VHS-kazettán megvették a szüleim, és annak rendje és módja szerint rongyosra néztem. Nagyon jó kis mese, tanulságos, van benne klasszikus mesei elem (pl. a hercegnő és az egyszerű ember szerelme), de újításnak számít a környezet, mely lehetne egy Mussolini-féle fasisztoid diktatúra metaforája (ugye az a lényeges párhuzam, hogy a hajdani olasz diktátor is csak úgy kezdhetett háborút, hogy előtte a király jóváhagyása kellett, ez ebben a mesében is ugyanúgy megtörténik), illetve komoly gondolatok fogalmazódnak meg, melyek végén a felsőbbrendű-alacsonyabb rendű társadalmi betagozódás véget ér.
A főhős, Z, egy átlagos hangya, de szembeszáll a bolyt irányító autorit... több»
Igazi csemege a szerepjátékok szerelmeseinek Sokszor aggódtam, hogy már nincsenek olyan filmek, amik úgy újító szelleműek, hogy közben megidéznek klasszikusokat is, és közben végig lekötnek.
Mostanában kevés film szórakoztatott ennyire, mint a Dungeons and Dragons: Betyárbecsület.
El kell mondanom, én nem játszottam a szerepjátékkal, viszont a fantasy műfajt nagyon kedvelem, és ez a film óriási kedvencem lett.
Jó a történet. Nagyon szerethető, kedves, családbarát, közben nagyon vicces is, a szó legjobb értelmében.
A karakterek nagyon bejöttek, mindnek van valami különlegessége, és itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy elmondjam: a film élménye pontosan olyan, mintha összejönne egy társaság, és D&D-t játszanának. Megemlítem, a szín... több»
Szerethető családi film Még gyerekkoromban láttam ezt a feldolgozást tévében, és két dolog volt, ami miatt különösen megragadt az emlékezetemben.
Az egyik, hogy nagyon hű az eredeti műhöz, a másik pedig, hogy van egy nagyon kedves, szelíd bája az egész filmnek.
Igazi családi film. Semmi megbotránkoztató vagy durva dolog nincs benne, teljesen családbarát. Arról nem is beszélve, hogy hihetetlen színvonalas a színészi gárda is (Ben Kingsley, Gene Wilder, Woopie Goldberg), bár tény, a vizualitás már kicsit öregedett, afelett valóban eljárt az idő. Van egy kis musicales felütése is, hiszen sokat énekelnek benne. Szerintem a teljesen nézhető kategória, gyerekekkel is. :)
Könyvhű adaptáció a második és harmadik Dűne-regényből Számomra az előzménysorozat is nagy élmény volt, és A Dűne gyermekei sem okozott csalódást. (Különösen, hogy a Dűne gyermekei az egyik kedvenc Dűne-regényem.)
El kell fogadni, hogy ez a három epizód tv-re készült, nyilván nem operál olyan technikával, mint egy nagy költségvetésű film, de nálam a karakterek ábrázolása és a könyvhöz való hűség sokkal többet jelentett. (Az előzmény esetén éreztem néha, hogy a látványvilág olyan, mint a Xena vagy a Hercules valamelyik epizódjának díszletét használná. Ez a folytatás esetén fejlődött.)
James McAvoy remek mint II. Leto, és számomra a legtöbb színész jól működött, de ő emelkedett ki leginkább.
Aki szereti a Dűne-regényeket, mindenképp próbálja meg, ... több»
Könyvhű adaptáció Elsősorban leszögezném, hatalmas rajongója vagyok a könyvnek, különösen az elsőnek, így nálam ez a sorozat jelentős előnnyel indult.
A tévéfilmes sorozatjelleg abból a szempontból jót tett a Dűnének, hogy sokkal több játékidő állt rendelkezésre a könyv részleteinek kifejtésére.
Gondolok itt az arrakisi vacsorára vagy a Báró eszme futtatásaira, amikhez egyedül (eddig) ez az egy adaptáció nyúlt ennyire pontosan.
Ugyan a vizualitás és a színészi játék hagy kívánnivalót, de aki szerette a könyvet, ezt a feldolgozást is szeretni fogja.
Magyar Call of Duty Megvallom őszintén, nem vagyok kimondottan az utóbbi 10 évben készült magyar filmek rajongója. Ellenben kedvelem a háborús témát, és egyszer csak felkeltette a figyelmem ez a cím. Megnéztem. Bevallom, valami sokkal rosszabbra számítottam.
Először is, nagyon szép és nyers a képi világ. Tetszett a zene. Illetve hatalmas kalapemelés a készítők előtt, mert elhittem, amit láttam, és ez hatalmas szó egy magyar film esetén. Nem volt az az arcpirítóan kínos érzés bennem, mint pl. a Hadik esetén, hogy egy féltucat lóháton ügető huszárral adjuk el, hogy ez egy csata, és egy pillanatig nem hittem el. Itt nem ez történt. Totál belemerültem. Különösen a settingre, a környezetre gondolok. Néztem, és elfel... több»
Szent László legenda – kevésbé legendás kivitelezésben Alapvetően nem rossz film, és – a Honfoglalással, a Hadikkal vagy a Most vagy soha!-val ellentétben – nincs tele történelmi ferdítésekkel, ami alapból megsüvegelendő.
Egy jó történelmi film valahol itt kezdődik. Ugyan nem feltétlenül a sokszor nézős kategória, de egy tisztes helytállás a történelmi személy és kor ábrázolását illetően.
Kalózok háborúja Bud Spencerrel és Terence Hill-lel Nagy kíváncsisággal vágtam bele, mert elég lesújtó kritikákat olvastam e film kapcsán.
Bevallom, a meglepetés pozitív volt. Jó, nem a világ legnagyobb eresztése (nem A Karib-tenger kalózai szint), ugyanakkor vannak élvezhető pontjai.
Egyrészt a zene kimondottan jó, a kosztümök szépek, a kardozós jelenetek jól megkoreografáltak. Ugyan kicsit furcsa, hogy Bud Spencer és Terence Hill ellenfelek, és Terence Hill szerepel többet, ettől függetlenül maga a kalandfilmes alapfelütés működik.
Szerintem egyszeri kalandfilmes kikapcsolódásnak tökéletes. Egy sima natúr kalózos kalandfilm, rajzfilmes pofonok helyett kardcsattogással.
Aranyos mese minden korosztálynak :) Gyerekkori meseélményeim felelevenítésébe kezdtem, közel 34 évesen, :D és a Chowder volt a következő választásom.
Röviden, nagyon jól szórakoztam. Persze, nagyon érződik, hogy gyerekekre van fókuszálva a hangvétel, de vannak felnőtteknek szánt kikacsintások, amik most felnőtt fejjel estek le. A kedvenc ilyen szövegem az első évadban hangzott el, mikor Snitzel küldetése volt, hogy a fizetését elvigye a bankba. Mikor Snitzel és Chowder távoznak, Mung odakiált a feleségének, a következőképpen, „Drágám, a muffinodra ráférne egy puszilgatás.” :D
Egyébként végtelenül kreatív látványvilágú és színes, „ízes” mese ez. Szeretek főzni, így számomra külön tetszett ez a fajta alapötlet, hogy szinte minde... több»
Gyerekkorunk horrorja Amikor kissrác voltam, a nagymamámnál töltöttem a hétvégét, és ami különösen megmaradt, hogy nála volt Cartoon Network, és ott néztem ennek a rajzfilmsorozatnak az epizódjait. Emlékszem, gyerekként mennyire képernyő elé szegezett, mert néha komolyan annyira ijesztő és naturális volt, hogy teljesen megbabonázott. Most, 33 évesen, már jóval érdekesebb élmény belenézni. Persze, megmosolyogtam a felnőtteknek szánt kikacsintásokat, de nyilván nem ütött annyira.
Mit is imádtam ebben a sorozatban? A szárnyaló fantáziát. Bátor a négy évad alatt annyi lénnyel csap össze, hogy felsorolni sem lehet. Nagyon tetszett, hogy volt többször visszatérő negatív karakter is, például Szélhápító vagy Katz, a róka... több»
76 Lebujzenész (1982)
Szerintem méltatlanul kevéssé ismert film. Clint Eastwood szerintem teljesen jól hozza a kicsit kicsapongó, bohém country zenészt. A mellékszerepben Eastwood saját fiát szerepeltette. Van egyfajta bájos humora, szerintem teljesen vállalható film, jól kezelt érzelmes pillanatokkal és tanulsággal.